Ezentúl a dolgozók felelőssége lesz a munkavédelmi szabályok megismerése, nem a cégeké. Mégis mi baj lehet ebből?

Ha elfogadják a Miniszterelnöki Kabinetiroda javaslatát, a tüntetéseket szervező tanárszakszervezeteknek is maguknak kell begyűjteniük a működésükhöz szükséges pénzt.

Hellboy mindig is az ütéseiről volt híres.

Míg nálunk lényegében eredménytelenül tiltakoznak tanárok, diákok és szülők, Romániában három hét után felfüggesztették a tanársztrájkot, miután a bukaresti kormány teljesítette a szakszervezetek két legfontosabb kérését. Ennek értelmében a tanügyi alkalmazottak átlagosan 25 százalékos béremelést kapnak, mellé pedig különböző juttatásokat, pótlékokat. Mennyire elégedettek az eredménnyel, és minek köszönhető a tanárok sikere? 

A szakszervezet tudta és egyeztetés nélkül küld el a kormány több, mint 600 dolgozót az Államkincstárból – írta meg először a hvg.hu. Ez nagyjából 20 százalékos leépítést jelent, miközben a kormány korábban a központi közigazgatásban 10 százalékos státuszelvonást jelentett be. A szakszervezet szerint ráadásul az ügyfélkapun keresztül értesítették a dolgozókat a munkaviszonyuk megszüntetéséről. A kormány nem árulta el, hány közigazgatási dolgozó elbocsátására készülnek.

A tankerület nemrégiben arra utasította, hogy távolítsa el az OnlyFans-fiókját, de nem adja fel a küzdelmet és a szakszervezet segítségét kéri. 

Az illetékes államtitkár szerint a KSH adatai nem támasztják alá a nyugdíjasszervezetek kérését, hogy legyen évközi emelés, ezért leghamarabb novemberben jöhetnek a magasabb nyugdíjak. Idén az infláció már elvitte a januári nyugdíjemelést, sőt a 13. havi ellátást is.

A kormány szerint a magyar börtönök túlzsúfoltsága miatt engedték szabadon az embercsempészeket, és valóban: 100 ezer lakosra vetítve hazánkban van a legtöbb fogvatartott az Európai Unióban. A számok nemcsak az uniós átlaghoz képest magasak, 1990 óta nem voltak ennyien börtönben Magyarországon, mint tavaly év végén. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a kiszabott ítéletek hossza európai összevetésben is kiemelten magas, miközben egyre többen vannak előzetesben. Itthon ritkábban alkalmaznak enyhébb büntetéseket, mint más európai országokban, de kikerülni is sokkal nehezebb, ugyanis egyre kevesebben szabadulhatnak feltételesen.

Csaknem száz üres pozíció van jelenleg a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, azaz majdnem minden nyolcadik álláshely betöltetlen. A munkavállalók gyakran úgy érzik, két-három ember helyett kell dolgozniuk, három év alatt csaknem megduplázódott az egy bíróra jutó büntetőügyek száma, az ügyvédek szerint döcögős az ügymenet. A brutális munkateher és a nem versenyképes fizetés mellett a munkakörülményekre, a feszült hangulatra és a nem megfelelő hangnem miatt is panaszkodnak az alkalmazottak.

Elmarasztaló jelentést közölt a Szociális Jogok Európai Bizottsága.

Ez az USA egyetlen sztriptíz-szakszervezete.

Ez derült ki, miután az egészségügyért felelős államtitkár bejelentette, az egészségügyi dolgozók megkapják a korábban ígért pénzt. A szakszervezetek többet szerettek volna, mivel a 18 százalékot teljesen elviszi az infláció és az emeléssel együtt is csökken a dolgozók reálkeresete. Az érintettek augusztusban kapnak először emelt bért.

A keddi forduló sem hozott fordulatot.

Az elmúlt három hónapban ez már a tizenkettedik óriási tüntetés.

Rejtély, hogy ilyesmit ki találhat viccesnek.

Nem, nem A nagy pénzrablásra utaltak ezzel.

A tanárok munkáját technikai eszközökkel figyelhetné meg, és akár a saját tulajdonú számítógépén tárolt adatokba is belenézhetne a munkáltató, vagyis az állam – ezt is tartalmazza a köznevelési jogszabálytervezet.  A Híradó érdeklődésére a Belügyminisztérium nem indokolta a megfigyelés szükségességét. A szakszervezet szerint a polgári engedetlenségi akcióktól szeretnék elriasztani a tanárokat.

Az ápolók nagyjából 60 százaléka jelezte, hajlandó lenne akár sztrájkolni is az alacsony bérek miatt.

Csatlakozni fognak mindenkihez, aki elégedetlen – ígéri Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, aki az rtl.hu-nak arról is beszélt: a „közigazgatási elit” ma ellenérdekelt abban, hogy a területi dolgozók tisztességes bért kapjanak. Ők azonban már túl vannak a tűréshatáron.

Az érvényben lévő bruttó 275 ezer forintos alapbér 16,4 százalékkal bruttó 320 ezer forintra emelkedik. 

Ezen felül az idei évre vonatkozó bérmegállapodás alapján 17+7 százalékkal emelik a fizetéseket. 

Vannak olyan zsákfalvak, ahol nincs mindig tömegközlekedés, így csak korlátozottan tudnak orvoshoz fordulni.

Megállapodás született a szakszervezet két követeléséről.

Január végére pedig meghirdették a szolidaritás napját.

Viszont ez nem feltétlenül alapbéremelést jelent.

Andre Balazs csatát vesztett a szakszervezettel szemben.

Az Eurostat most megjelent adatai szerint Magyarország utolsó előtti az uniós átlagbérek tavalyi rangsorában. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint lehetne emelni, ha nem az alacsony bérekkel akarna a politika versenyelőnyt elérni. Az MSZP szerint a minimálbér adómentessé tétele is segítség lenne. A kormányt hiába kerestük a témában.

A jövőben a saját személyautós költségtérítés kilométerenként 18 forinttal nő, Lázár János egyeztetett.

Petíciót adott át csütörtökön a bölcsődei dolgozók szakszervezete a helyettes államtitkárnak.

A Mérce megkeresésére a cégvezetés tagadott, pedig a munkavállalók erről kaptak levelet.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés közleményben állt ki a pedagógusok mellett.

Hende István, a PSZ tagja már a kilencvenes évek óta aktív a tanárokat érintő érdekvédelmi ügyekben. A jáki Nagy Márton Általános Iskola pedagógusa nemrég Vas megyéből utazott Budapestre, hogy felszólaljon a parlament előtt az oktatás helyzete miatt. Hendét a szakszervezetekről, a szolidaritásról, és a vidéki tanárok elégedetlenségéről is kérdeztük, de szóba került az is, mennyire érdemes belevinni a politikát a tiltakozásokba.

Rendőrőrsöket, körzeti megbízotti irodákat, kollégiumokat zárt be az energiatakarékosság miatt a múlt héten az Országos Rendőrfőkapitányság: csaknem 130 épületet. Többségüket csak átmenetileg. Az eddig itt dolgozók más intézményekben folytatják a munkát. De takarékoskodni mindenhol kell. A Zsaruellátó Egyesületnek rendőrök arról számoltak be, hogy például tilos telefont tölteni, vagy vízmelegítőt használni. A független rendőrszakszervezet főtitkára szerint pedig gond lehet abból, hogy több település is rendőrőrs nélkül marad.

A szakszervezet szerint az MVM Csoport dolgozói évről-évre reálbércsökkenést szenvednek el.

Egy szakmai vélemény szerint erősen hiányos a Munka törvénykönyvének a tervek szerint módosított változata, ami ellen a Parlament előtt fognak tiltakozni hétfő este.

A szakszervezeti vezető szerint egyes helyi vezetők egymást licitálták felül hülyeségben.

Szerintük súlyosan sérti a változtatás a munkavállalók jogait.

„Azt kérdezik a kollégák, hogy akkor mostantól ne fizessünk adót? És mit fog akkor csinálni ezentúl az állam? Stadiont épít, meg uniós pénzeket költ hol jól, hol rosszul, de a szociális gondoskodásból egy laza mozdulattal kiszáll?” – mondta Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke.

Folytatják, mert nem félnek – november 18-ra újabb országos sztrájkot hirdettek a pedagógus szakszervezetek. Az oktatási államtitkár közben egyeztetésre hívta a pedagógusok sztrájkbizottságát. Egy budapesti tanárnő bejelentette, hogy mindaddig nem veszi fel a munkát, amíg nem történnek érdemi lépések az oktatáspolitikában. Egy vidéki pedagógus pedig arról beszélt az RTL-nek, hogy az iskolájukban nagyon feszült a hangulat.

Tisztelettel adóznak a pedagógusok küzdelmének. 

A társaság szerint a többi szakszervezet nem csatlakozott a munkabeszüntetéshez.

A két legnagyobb szakszervezet szerint törvényellenes, hogy a kormány nem egyeztet velük.

Meg kell tartani a minimálbéren élők életszínvonalát – a szakszervezetek szerint ez a legfontosabb célja a nemrég indult bértárgyalásoknak. Úgy gondolják, legalább az infláció mértékével kell emelni a fizetéseket januártól. A munkaadói oldal szerint szűk a mozgásterük, mert az elszálló energiaárak sokkolták a vállalkozásokat. Ők azt várják, hogy a kormány csökkentse a munkáltatók terheit.

Azzal vádolják a kormányt, hogy nem tesz eleget a klímaváltozás ellen.

Nem lesz csendes nap Budapesten.

 „Vezetjük mi az autóbuszt, csak nem adunk jegyet” – hangzott el.

Szerdán sok helyen meghosszabbították 20 perccel az ebédidőt, és a képernyő-pihenőidőből elvett idő alatt tornáztak. Azt tervezik, hogy folytatják a tiltakozásnak ezt a formáját.

Csak úgy lesz látható a holnapi tanársztrájk, ha a szülők nem küldik iskolába vagy óvodába a gyerekeiket a PDSZ szerint. Egy budaörsi óvodába 140 gyerekből csak 6 megy be holnap. Egy Pest környéki iskola tanára arról beszélt híradónknak, az iskola vezetése ellehetetleníti a holnapi sztrájkjukat. Szerdán országszerte több megmozdulással, például hídfoglalással, koncerttel és élőlánccal állnak ki a tanárokért.

Ők is követelik, hogy vegyék vissza a kirúgott tanárokat.

A két pedagógusszakszervezetnek így is lesz közös akciója.