Már a bírók is írásban kérték, hogy emeljék meg az igazságügyi dolgozók fizetését

Több tucat bíró írta alá azt a dokumentumot, amelyben azt kérték: rendezzék a munkájukat segítő igazságügyi alkalmazottak bérét – értesült az rtl.hu.

Információink szerint a májusi keltezésű dokumentumban

• a felsőfokú szakképesítéssel rendelkezők esetében új bértábla kialakítását kérték;
• a jogi asszisztensek esetében azt javasolták, hogy vonják be őket a bírósági ügymenetbe és ezzel párhuzamosan kerüljenek át magasabb fizetési kategóriába;
• míg szintén a felsőfokú szakképesítéssel rendelkezők esetében a pótlékok visszaállítását kérték (ennek mértéke a bírói illetményalap 15 százaléka lenne).

A pluszmunkát vállalóknak vagy jól dolgozóknak tanácsosi címet javasoltak, ez szintén több pénzzel járna.

Indoklásként azt fűzték hozzá, hogy a dolgozóknak inflációkövető bért kell adni, hogy mérsékelni lehessen az elvándorlást, 

a létszámhiány ugyanis jelentős problémákat okoz.

Csúszások lehetnek az eljárásokban

A bírósági perek papírmunkáját ugyanis az igazságügyi alkalmazottak végzik, ebbe számtalan dolog tartozik, például a tanúk beidézése, a tárgyalások jegyzőkönyvének vezetése, az ítéletek anonimizálása (több száz oldalt kell áttekinteni, és kihúzni a nem megismerhető személyes adatokat), a kapcsolattartás a védőügyvédekkel, valamint az ügyekben érintettek tájékoztatása is. Ha ők túlterheltek, és a rengeteg munka miatt nem tudják megfelelően ellátni a feladataikat, akkor az érezhető a bírósági eljárások alatt is. Márpedig a döcögős ügymentre már az rtl.hu-nak nyilatkozó ügyvédek is panaszkodtak.

Mint korábban megírtuk, az egyik legnagyobb terheléssel a szervezetileg a Fővárosi Törvényszék alá tartozó Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) kell megküzdeniük a dolgozóknak. A mintegy 800 fős összlétszámból csaknem 100 állás betöltetlen, a dolgozók pedig úgy érzik, több ember munkáját kell elvégezniük. (Március és augusztus vége között 27 embert tudtak felvenni, de ezzel párhuzamosan távozások is voltak. A bíróság folyamatosan keresi az új munkavállalókat.) 

A terhelés a Pesti Központi Kerületi Bíróságon különösen a büntető peres eljárások esetében óriási, ezért információink szerint egy néhány hete kiadott elnöki utasítás értelmében október 24-től a polgári peres eljárásokon dolgozók egy részét heti egy napban átvezénylik segíteni a büntető peres ügyekhez. (Ettől függetlenül az eredeti munkájukat is el kell végezni.)

Az óriási munkaerőhiányt jelzi az is, hogy az utasítás szerint a postázó és az érkeztető iroda munkatársai is részt vesznek az adminisztratív feladatok ellátásában. 

Ezek a dolgozók egyebek mellett arra is kötelezhetők, hogy leírják a tárgyalási jegyzőkönyvek hanganyagait.

A jegyzőkönyvek vezetése ugyanakkor régóta feszültséget okoz egyes bíróságokon, ez az amúgy igen fontos feladatkör (perek eredménye múlhat azon, mi kerül a jegyzőkönyvbe) ugyanis hosszadalmas munkát jelent annak, aki nem jártas benne. Korábban például a szakszervezetek szerint rendszeresen előfordult, hogy a kevés dolgozó miatt a jogi végzettséggel rendelkező titkároknak kellett elvégezni ezt a feladatot. Nekik ugyanakkor nem feltétlenül van gépírói képesítésük (erre ugyanis az alapfeladatukhoz nincs szükség). A Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete szerint jelenleg is gyakran előfordul, hogy olyan embereket küldenek be jegyzőkönyvezni, akinek nincs gépírói tudása, a hanganyag alapján történő leírás pedig akár napokat is elvesz a dolgozóktól, miközben a saját munkájukkal nem tudnak haladni.

A Fővárosi Törvényszék az rtl.hu megkeresésére azt írta, hogy a munkavállalók minden esetben a jogszabály szerinti munkakörükbe tartozó feladatokat látnak el. „Az, hogy ennek a feladatnak az elvégzése mekkora időráfordítást igényel, függ az adott dolgozó gyakorlatától, egyéni képességétől” – tették hozzá.

A dolgozói nehézségek egy részét Zsigó Pál, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke is elismerte legutóbbi éves beszámolójában. Az rtl.hu birtokába került dokumentumban azt írta, hogy „kiemelkedően magas 2022. évben a betöltetlen bírói és betöltetlen igazságügyi alkalmazotti álláshelyek száma, amely az év során folyamatos csökkenést mutatott”.

A fizetések ugyanis nem túl vonzók: sok igazságügyi dolgozó csak nagyjából 250-300 ezer forintot visz haza, és csak a titkárok keresnek 400 ezer felett. (A bírók fizetését már külön határozzák meg, ők kedvezmények nélkül számolva nagyjából 750 ezer forintot kapnak havonta.)

Az alacsony fizetésen kívül gondot okoznak a tárgyi hiányosságok is, nyáron például olyannyira elviselhetetlen volt a meleg a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, hogy a hőségriadó idején 14 órakor hazaengedték a dolgozókat.

Fontos megjegyezni, hogy a PKKB elnökének nincs lehetősége arra, hogy illetményemelésről döntsön, ehhez ugyanis törvénymódosításra lenne szükség. Az Igazságügyi Minisztérium ugyanakkor nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy terveznek-e emelést, és ha igen, mekkora lesz ennek a mértéke.

A Fővárosi Törvényszék az rtl.hu megkeresésére a belső átszervezésekkel kapcsolatban azt közölte: a munkateher arányosítása érdekében döntöttek úgy, hogy a polgári ügyszakban dolgozóknak büntetőjogi eljárásokban is dolgozniuk kell. Azt írták, a bírósági vezetők arra törekszenek, hogy „a dolgozók terhelése arányos és a feladatok ellátása időszerűen biztosított legyen”. Azt is hangsúlyozták, hogy a jelenlegi létszám mellett a dolgozók el tudják végezni a szükséges munkát.

Az OBT szerint is emelni kellene, a minisztérium még nem lépett

„Az Országos Bírói Tanács (OBT) is tisztában van azzal, hogy az igazságügyi alkalmazottak jelentős, az alacsony illetményre visszavezethető fluktuációja a bírósági szervezet működőképességét veszélyezteti, ez a téma az elmúlt másfél évben több alkalommal előkerült az OBT ülésein, ahol a tagok kifejezték ezzel kapcsolatos aggodalmukat és szorgalmazták a bérek rendezését” – közölte az rtl.hu megkeresésére az Országos Bírói Tanács.

Hozzátették: Az OBT idén júniusban jogszabály-módosítást is kezdeményezett, és kérte az bírói illetményalap legalább inflációkövető emelését szeptembertől kezdődően. A levélre írásbeli válasz nem érkezett, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára az OBT szeptemberi ülésén szóban válaszolt az ezzel kapcsolatos érdeklődésre: e szerint a tárca is támogatja az igazságügyi alkalmazottak bérfelzárkóztatását, de érdemi előrelépés azóta sem történt. 

„Az OBT álláspontja a témában változatlan: a bérek legalább inflációkövető rendezésére van szükség a korábbi illetményemelés eredményének megfelelő vásárlóerő visszanyerése, az igazságügyi alkalmazottak esetében a fluktuáció és pályaelhagyás megállítása, végső soron a bíróságok működőképességének fenntartása érdekében” – írták.

Nyitókép: Róka László / MTI