Két évre előre megállapodtak.

A sopronkövesdi Autolivnél idén már tartottak két figyelmeztető sztrájkot.

A Operaház dolgozói a Don Giovanni kezdésekor léphetnek sztrájkba kedd este.

Október óta nem sikerült megállapodni a bérfejlesztésről.

A márciusi bérrel együtt kapják meg a bruttó egymilló forintos fizetéskiegészítést a Mercedes-Benz dolgozói.

A Volánbusszal ellentétben a helyi közlekedésben nem értek el eredményt.

Hajnal Gabriella egyetért Gulyás Gergellyel, miszerint a szakszervezetek inkább akadályozták, hogy megvalósuljon a pedagógusok béremelése.

Már csak a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezettel nem sikerült megegyeznie a Volánbusznak.

Kedden hároméves bérmegállapodás született a vasutas és a HÉV szakszervezetekkel, a volános érdekképviseletek még kivárnak. 

Beperelték, majd 27 év munkaviszony és 20 év érdekképviseleti munka után azonnali hatállyal elbocsátották a ContiTech gumigyár szegedi szakszervezeti vezetőjét, aki nyilvánosan bírálta a cég vezetését a vendégmunkások, a rossz egészségügyi és balesetveszélyes körülmények miatt. A német tulajdonú cég szerint a szakszervezeti vezetők „rendszeresen rosszindulatú, szándékosan valótlan, kicsavart állításokkal támadják a vállalatot”. Lázár János építési és közlekedési minisztert felháborították a történtek.

20 ezer buszjárat is kimaradhatott a Volán-sztrájk második napján a munkabeszüntetést szervező szakszervezet számításai szerint. Az utasok nagy része azonban a Híradó tapasztalatai szerint felkészült, és csak azokhoz a járatokhoz mentek ki, amik biztosan indultak. A bértárgyalások kedden folytatódnak Lázár János részvételével. A szakszervezet továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy minden dolgozó megkapja a 90 ezer forintos béremelést. 

A szakszervezet számításai szerint összesen havi 228 órát dolgoznak a tűzoltók, ezért átlagosan havi bruttó 456 ezer forintot kapnak 614 ezer forint helyett.

Radics Gábort biztonsági őrökkel vezettették ki a gyárból, és a felmondást követő munkanapon biztonsági őr kíséretében engedték csak irodájába.

Nem hivatalos értesülés alapján a MÁV-Volán 10-12 százalékos ajánlatot tesz a mai tárgyaláson, de a szakszervezet legalább 20-25 százalékos emelést szeretne elérni. 

A pedagógusnak tanulók negyedéből sem lett tanár – derül ki a Népszava kérésére kiadott adatokból. Az Oktatási Hivatal azt közölte, az idei tanévben 2231 pályakezdő pedagógus kezdte meg a munkát. A Pedagógusok Szakszervezete szerint hiába a több mint 30 százalékos béremelés, ez nem elég, várhatóan egyre nagyobb lesz a tanárhiány. A Belügyminisztérium szerint a diplomás átlagbér 72 százaléka elegendő a pedagógusok megtartásához. 

A szakszervezet szerint a fizetéscsökkentést a sztrájkoló, tiltakozó tanárok megbüntetésére használják majd fel. 

Január végén is kétnapos munkabeszüntetést tervez a béremelésért küzdő szakszervezet. 

Az első nap a járatok 80 százaléka, a második nap pedig az 55 százaléka közlekedik majd.

A vasúttársaság szerint nem időhúzás folyik, hanem „felelős pénzügyi tervezés”.

A bértárgyalások felgyorsítása érdekében kétnapos, az összes dolgozót érintő sztrájkot jelentett be a Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezet.

Az Országgyűlés helyett a honvédelmi miniszter dönthetne a jövőben a katonák jogállásáról, és jelenlegi formájukban nem alakulhatnak, és nem is működhetnek szakszervezetek a Honvédségnél. Egyebek mellett így módosítaná 12. alkalommal az Alaptörvényt a kormány. Ha elfogadják a módosítást, attól kezdve nem a magyar nemzetnek, hanem az Orbán-kormánynak lesz hadserege – reagált a Híradónak a honvédelmi bizottság szocialista alelnöke, Harangozó Tamás. A honvédszakszervezet tárgyalna a kormánnyal. 

Az Alaptörvényben tiltaná be a kormány a honvédségnél a szakszervezetek működését.

Így döntött a bíróság, felülbírálva egy tavalyi döntést, ami ennek ellenkezőjét állapította meg.

Néhány napja két tagjukat vitte el bilincsben a rendőrség.

Nem kizárt, hogy a buszsofőrök szövetségre lépnek a szintén bérfejlesztésért harcoló mozdonyvezetőkkel.

Botrány az Audi független szakszervezeténél – csütörtökön délelőtt bilincsben vittek el két elnökségi tagot, akiket azzal gyanúsítanak, hogy közel 600 millió forintot sikkasztottak el a szervezet pénzéből. Az ügyészség szerint az ellopott összeget ingatlanokra és online szerencsejátékra használták fel. Az egyik gyanúsított ügyvédje nyilatkozott Híradónknak, azt mondta: védencének minden elköltött forintról bizonyítéka van.  

A gyanú szerint két év alatt 536 892 500 forint értékben állított ki fiktív számlákat az érdekképviseleti szerv felé, melyek mögött valós tevékenység nem húzódott.

Az Audi Hungária Független Szakszervezet két elnökségi tagját bilincsbe verve vitték el a csütörtök reggelre meghirdetett bizalmi értekezletről. A Telex úgy tudja, hogy a két szakszervezeti vezető ellen közokirat-hamisítás és hűtlen kezelés gyanújával folyik nyomozás.

Már december elsejével emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum – ezt kezdeményezik a szakszervezetek. Azt állítják, a kormány nem támogatja az egyszeri, idei, akár 100 ezer forintos adómentes bérkompenzációt. A munkáltatók szerint előrehozható a béremelés, de ha korábban kell bevezetniük, akkor kevesebbet emelhetnek.   

Ryan Reynolds el is mondta, mit gondol arról, hogy az idei alkalommal nem bújhat Deadpool bőrébe.

Videón a támadás: többször is megütötte a buszvezetőt egy részeg férfi, aki ellen most emelt vádat az ügyészség. A vádlott tavaly nyáron egy buszon ivott két társával, majd hangoskodni kezdtek. A sofőr ekkor megkérte őket, hogy szálljanak le, de nem tették. Az egyik buszos szakszervezetnél azt mondják, egyre gyakoribbak a buszsofőrök elleni támadások. Egy-egy ilyen konfliktus pedig megviseli a sofőröket, akik sokszor nehezen ülnek újra volán mögé. A szakszervezet szerint pszichológusra lenne szükség, aki segít feldolgozni a traumát. 

Tovább sorvasztják a szakszervezeteket az állami szférában egy új törvénytervezet szerint. Már a korábbi javaslat is felháborodást keltett, mert véget vetett volna a tagdíj automatikus levonásának, de akkor még úgy volt, hogy a munkáltató dönthet úgy, hogy levonja a díjat a dolgozó béréből. Most azonban megjelent a Semjén Zsolt nevéhez fűződő végső javaslat, amely tiltja ezt a gyakorlatot, és ezzel lehetetlen helyzetbe hozza az érdekképviseleteket.

A bértárgyalás már nem arról szól, a munkáltatók hogyan őrizzék meg, illetve javítsák a versenyképességüket a bérezés terén, hanem inkább szociális kérdés.

A miniszterelnök egyedi jóváhagyására volt szükség ahhoz, hogy valaki államigazgatási dolgozóként extra juttatást kapjon a fizetésén felül – derült ki egy 2022-ben kiadott kormányhatározatból. Az rtl.hu információi szerint Orbán Viktornál 38 esetben kezdeményezték, hogy valaki plusz pénzt kapjon, de csak 22 esetben adott engedélyt erre. Azt titkolják, hogy kik voltak a kedvezményezettek, és mekkora összeg járt nekik.

Akár 30-40 százalékkal is csökkenhet az érintett szakszervezetek létszáma, ha megvalósul a kormány terve. A rendvédelem területén már 2013-tól lehetővé tették, hogy a szakszervezeti tagdíjakat csak akkor vonják le automatikusan a bérekből, ha ehhez a munkáltató is hozzájárul. Az intézkedés eredménye igen drasztikus volt: a taglétszám egyes helyeken 30-40 százalékkal csökkent, ezáltal pedig értelemszerűen a bevétel is jelentősen visszaesett. Az akkori lépés a mostani helyzethez abban is hasonlít, hogy a kormány akkor is egy nagyobb tiltakozási hullám után döntött a szigorítás mellett: akkoriban a korkedvezményes nyugdíj eltörlése ellen harcoltak az érdekképviseletek, most az oktatás és az egészségügy javításáért.

Lemondanának az évközi minimálbér-emelésről a szakszervezetek, ha cserébe jelentős bérfejlesztést kapnak januártól. Úgy számolnak, jövőre 15%-os emeléssel lehetne megőrizni a minimálbér vásárlóértékét. Néhány napja derült ki, hogy év elejétől emelnének a munkáltatók, de ők csak 10%-kal ígérnek többet. Az inflációt még júliusban is magasabbra mérte a KSH, mint amennyivel a minimálbérek nőttek idén.

Ezentúl a dolgozók felelőssége lesz a munkavédelmi szabályok megismerése, nem a cégeké. Mégis mi baj lehet ebből?

Ha elfogadják a Miniszterelnöki Kabinetiroda javaslatát, a tüntetéseket szervező tanárszakszervezeteknek is maguknak kell begyűjteniük a működésükhöz szükséges pénzt.

Hellboy mindig is az ütéseiről volt híres.

Míg nálunk lényegében eredménytelenül tiltakoznak tanárok, diákok és szülők, Romániában három hét után felfüggesztették a tanársztrájkot, miután a bukaresti kormány teljesítette a szakszervezetek két legfontosabb kérését. Ennek értelmében a tanügyi alkalmazottak átlagosan 25 százalékos béremelést kapnak, mellé pedig különböző juttatásokat, pótlékokat. Mennyire elégedettek az eredménnyel, és minek köszönhető a tanárok sikere? 

A szakszervezet tudta és egyeztetés nélkül küld el a kormány több, mint 600 dolgozót az Államkincstárból – írta meg először a hvg.hu. Ez nagyjából 20 százalékos leépítést jelent, miközben a kormány korábban a központi közigazgatásban 10 százalékos státuszelvonást jelentett be. A szakszervezet szerint ráadásul az ügyfélkapun keresztül értesítették a dolgozókat a munkaviszonyuk megszüntetéséről. A kormány nem árulta el, hány közigazgatási dolgozó elbocsátására készülnek.

A tankerület nemrégiben arra utasította, hogy távolítsa el az OnlyFans-fiókját, de nem adja fel a küzdelmet és a szakszervezet segítségét kéri. 

Az illetékes államtitkár szerint a KSH adatai nem támasztják alá a nyugdíjasszervezetek kérését, hogy legyen évközi emelés, ezért leghamarabb novemberben jöhetnek a magasabb nyugdíjak. Idén az infláció már elvitte a januári nyugdíjemelést, sőt a 13. havi ellátást is.

A kormány szerint a magyar börtönök túlzsúfoltsága miatt engedték szabadon az embercsempészeket, és valóban: 100 ezer lakosra vetítve hazánkban van a legtöbb fogvatartott az Európai Unióban. A számok nemcsak az uniós átlaghoz képest magasak, 1990 óta nem voltak ennyien börtönben Magyarországon, mint tavaly év végén. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a kiszabott ítéletek hossza európai összevetésben is kiemelten magas, miközben egyre többen vannak előzetesben. Itthon ritkábban alkalmaznak enyhébb büntetéseket, mint más európai országokban, de kikerülni is sokkal nehezebb, ugyanis egyre kevesebben szabadulhatnak feltételesen.

Csaknem száz üres pozíció van jelenleg a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, azaz majdnem minden nyolcadik álláshely betöltetlen. A munkavállalók gyakran úgy érzik, két-három ember helyett kell dolgozniuk, három év alatt csaknem megduplázódott az egy bíróra jutó büntetőügyek száma, az ügyvédek szerint döcögős az ügymenet. A brutális munkateher és a nem versenyképes fizetés mellett a munkakörülményekre, a feszült hangulatra és a nem megfelelő hangnem miatt is panaszkodnak az alkalmazottak.

Elmarasztaló jelentést közölt a Szociális Jogok Európai Bizottsága.

Ez az USA egyetlen sztriptíz-szakszervezete.

Ez derült ki, miután az egészségügyért felelős államtitkár bejelentette, az egészségügyi dolgozók megkapják a korábban ígért pénzt. A szakszervezetek többet szerettek volna, mivel a 18 százalékot teljesen elviszi az infláció és az emeléssel együtt is csökken a dolgozók reálkeresete. Az érintettek augusztusban kapnak először emelt bért.

A keddi forduló sem hozott fordulatot.

Az elmúlt három hónapban ez már a tizenkettedik óriási tüntetés.