Azzal vádolják a kormányt, hogy nem tesz eleget a klímaváltozás ellen.

Nem lesz csendes nap Budapesten.

 „Vezetjük mi az autóbuszt, csak nem adunk jegyet” – hangzott el.

Szerdán sok helyen meghosszabbították 20 perccel az ebédidőt, és a képernyő-pihenőidőből elvett idő alatt tornáztak. Azt tervezik, hogy folytatják a tiltakozásnak ezt a formáját.

Csak úgy lesz látható a holnapi tanársztrájk, ha a szülők nem küldik iskolába vagy óvodába a gyerekeiket a PDSZ szerint. Egy budaörsi óvodába 140 gyerekből csak 6 megy be holnap. Egy Pest környéki iskola tanára arról beszélt híradónknak, az iskola vezetése ellehetetleníti a holnapi sztrájkjukat. Szerdán országszerte több megmozdulással, például hídfoglalással, koncerttel és élőlánccal állnak ki a tanárokért.

Ők is követelik, hogy vegyék vissza a kirúgott tanárokat.

A két pedagógusszakszervezetnek így is lesz közös akciója.

A szakszervezet szerint ez veszélyes.

Az elmúlt években több munkahelyi baleset is volt az üzemekben, de munkajogi segítséget is nyújtanak a munkavállalóknak.

A szakszervezetek szerint inkább a home office-t kéne támogatni.

Két okból is nehezen indul az idei tanév. Egyrészt nagyon sok pedagógus hiányzik a rendszerből, másrészt pedig a tárgyi feltételek sem teljesen adottak – ezt mondta szeptember első napján a Reggeliben Nagy Erzsébet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja.

A cégvezetés szerint a szakszervezettel kötött megállapodás minden egyes pontját betartották.

Már augusztusban a 9 százalékkal emelt bért fizetik a dolgozóknak.

Arról viszont sikerült megállapodni, hogy az év végére tervezett juttatás egy részét előrehozzák.

Szerintük ezzel lehetne enyhíteni a munkaerőhiányon.

A munkáltatók viszont nem akarnak automatikus emelést a bizonytalan piaci helyzet miatt.

A köztársasági elnök korábbi levelüket válasz nélkül hagyta, így adott szabad utat a sztrájkjogot súlyosan korlátozó törvénynek. Strasbourgig is elmennek, ha kell.

A szakszervezetek alkotmányjogi panaszt tesznek, de akár az Európai Bíróságig is elviszik az ügyet.

Arról egyelőre nem döntöttek, hogy mikor folytatódnak az egyeztetések.

A szakszervezet szerint a vendégmunkások sem oldják meg a feldolgozóipar problémáit.

Hirtelen megszűnt az ellenségeskedés a tisztelt házban.

A fiatalokat szeretnék megnyerni a szakszervezetek.

A drágulásról a testület egyhangúlag döntött.

Februárban összesen 91 milliárd forintot fizettek ki a rendőröknek fegyverpénzként, a felső vezetők akár 9 milliót is kaphattak. 13-14 ezer rendőrségi dolgozó azonban hoppon maradt.

A szakszervezet szerint újult erővel folytatódhat a sztrájk a kormányalakítás után.

Állítják, kollégáik kedvtelésből nem alázzák meg a társadalom perifériáján élő embereket, akiknek „nagy része agresszív, büdös, koszos, hangos, zavarja az utasokat“, emellett sokszor ittasan balesetet okoznak.

A budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban például tanítás helyett az Ukrajnából érkező menekülteknek készítettek szendvicseket.

Zlati Róbert a Vasutasok Szakszervezetét vezeti.

Élőlánccal tiltakoztak a pedagógus-szakszervezetek az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt.

Nagy Erzsébet az RTL Híradónak azt mondta, megvédik azokat a pedagógusokat, akik vállalják a polgári engedetlenséggel járó kockázatot. 

A cég egyoldalúan emelte a fizetéseket, ami az érdekvédők szerint a mai piaci helyzetben túl kevés.

A pedagógus szakszervezetek képviselői ennek ellenére megpróbáltak bejutni az Oktatási Hivatalba.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint készek március 16-án sztrájkba lépni, amennyiben nem sikerül megegyezni a kormányoldallal.

A pedagógussztrájk szervezői szerint a mai nap többről szólt, mint az oktatás helyzetéről. Az Emmi szerint a tanárok ötöde sem vett részt a munkabeszüntetésben.

A kormány még fellebbezhet az ügyben.

A szakszervezetek sztrájkot szeretnének, a kormány béremelést ígér, miközben oltatlan pedagógusok estek ki a tanításból.

Az állami iskolákban dolgozó pedagógusok egy százaléka, 780 ember ment inkább kényszerszabadságra oltakozás helyett a minisztérium szerint.

A tulajdonos két évre akar bérmegállapodást kötni, a dolgozók elutasították a 2023-ra vonatkozó ajánlatot.

Nincs elég rendőr és vasútőr az érintett vonatokon, pedig a rendbontók miatt nemrég már napi hét járatra ígértek fegyveres őröket.

Visszaesett a magyar ipar teljesítménye a koronavírus sújtotta tavalyi évhez képest is – a KSH szerint. A megrendelések nőttek, októberben mégis majdnem 3 fél százalékkal kevesebbet termeltek az üzemekben, mint egy évvel korábban. Főleg az autógyártás akadozik a globális alkatrészhiány hatására. László Zoltán a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökét kérdeztük a kialakult helyzetről.

Harmadával nagyobb, bruttó 225 ezer forintos minimálbért akar a legnagyobb szakszervezeti szövetség január elsejétől. Azt mondják, ennyi kell, hogy a magyar legkisebb fizetés utolérje a szlovákot. A miniszterelnök néhány hónapja egy vagy két lépésben bruttó 200 ezres minimálbért ígért. Ezt már jövőre megadnák a munkaadók, ha legalább 5%-kal csökkenti az adójukat a kormány.

Több nagy szakszervezet közösen tiltakozik, amiért a kormány megakadályozta a légiirányítók sztrájkját.

Alaptörvény-ellenes az ellenzői által rabszolgatörvénynek nevezett jogszabály több pontja - így döntött az Alkotmánybíróság ellenzéki képviselők indítványára. A határozat szerint senkit nem lehet elbocsátani azért, mert nem vállalja az önkéntes túlmunkát. Azt is kimondták, hogy hiába a három éves munkaidőkeret, a pihenőidőt arányosan kell kiadni. A szakszervezetek szerint ez fontos eredmény. A Parlamentnek július 31-ig módosítania kell a törvényt. A kormány azt írta, tiszteltben tartják a döntést.

Legkorábban is csak márciusban érkezhet magasabb minimálbér és garantált bérminimum - az elhúzódó érdekképviseleti tárgyalások miatt. Még mindig nincs megállapodás, de az egyik szakszervezeti szövetség már elfogadta, a másik kettőnél pedig egyeztetnek a munkáltatók végsőnek szánt javaslatáról. Ez alapján 4 százalékos emelés jöhet. 

Zűrök a Dunaferrnél, több ezer ember megélhetése került veszélybe. Hordának nevezett szakszervezetisek, kitiltott tisztségviselők. Alig jönnek a fizetések az egykor szebb napokat látott cégnél.

Bírósághoz fordulnak a Dunaferrtől kirúgott szakszervezeti vezetők azért, hogy a cég haladéktalanul állítsa vissza munkaviszonyukat, a kormánytól pedig azt kérik, hogy segítsen visszaállítani a gyár törvényes működését. A kormány szerint nincs mozgásterük, mivel a Dunaferr magánkézben van, ám a térség jobbikos képviselője szerint a kormány korábban is segített magáncégeken, ha a munkahelyek voltak veszélyben.

A kormánytól várnak segítséget a szakszervezetek a Dunaferr elbocsátott érdekképviseleti vezetőinek ügyében, illetve azért, hogy a dolgozók ne két részletben kapják meg a fizetésüket. A bérek kifizetését a kormányhivatal is szabálytalannak találta, ám bírságot nem szabtak ki azért, hogy a cég a dolgozók bérére tudjon előbb költeni, ennek ellenére máig sem oldódott meg a helyzet. A kormány azt írta: mivel a cég magánkézben van, érdemben nem tudnak beavatkozni.

Pedagógusok Szakszervezete szerint az oktatásban dolgozók kiemelten veszélyeztetettek, az iskolák pedig könnyen gócpontokká válhatnak. Ezért javasolják azt, hogy az iskolaigazgatók is elrendelhessenek tanítási szünetet.

A nettó minimálbér 10%-os emelkedését követeli a legnagyobb szakszervezeti szövetség. Ehhez adócsökkentést várnak a kormánytól. Magyarországon még el sem kezdődtek a jövő évről szóló bértárgyalások. A szlovák parlament már döntött is, náluk havi 227 ezer forintra emelik a minimálbért januártól, 40%-kal magasabbra a jelenlegi magyarországinál.

Értelmetlen lenne a pedagógusok folyamatos tesztelése, mert az csak a pillanatnyi állapotot tükrözi, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint. Többek között így reagáltak a pedagógusok szakszervezetének a követelésére, amelyben a tanárok azt is kérik, hogy szűrjék őket, a krónikus betegek pedig taníthassanak otthonról. Az általunk megkérdezett víruskutató szerint a legtöbb orvosi vizsgálat a pillanatnyi állapotot tükrözi, a folyamatos tesztelés éppen azért lenne jó, mert a tünetmentes hordozókat így ki lehetne szűrni.