Fegyverpénz: átlagosan 2,7 milliót kaptak a rendőrök, de van, akinek semmi sem jutott
2022. április 12. 12:34
Februárban összesen 91 milliárd forintot fizettek ki a rendőröknek fegyverpénzként, az egy főre jutó átlagos juttatás 2,7 millió forint volt – értesült az rtl.hu. A szakszervezetek szerint jelentős feszültséget okozott, hogy a mintegy 50 ezres összlétszámból nagyjából 13-14 ezren semmit sem kaptak. A belügyi és rendvédelmi érdekképviselők várhatóan azt próbálják majd elérni az újonnan felálló kormánynál, hogy a jövőben a katonákéhoz hasonlóan számítsák a rendőrök bérét, növeljék a lakhatási támogatásokat, valamint hogy biztosítsanak nyugdíjjal kapcsolatos kedvezményeket.
Másfél hónappal a választás előtt, február 15-ig kellett elutalni a rendvédelmi dolgozók hivatásos állományának járó, hathavi bérnek megfelelő juttatást, a folyósított összegek átlagos nagysága 2,7 millió forint volt – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) rtl.hu-nak küldött tájékoztatásából.
A hivatásos állományon belül sem kapott azonban mindenki ekkora összeget, egy átlagos tiszthelyettes ugyanis nagyjából bruttó 350 ezer forintot, azaz nagyjából nettó 230-250 ezer forintot keres
– mondta az rtl.hu-nak Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke. A kezdő rendőrjárőrök viszont még ennél is kevesebbet visznek haza, esetükben a fizetés a nettó 200 ezer forintot sem éri el, azaz hathavi juttatásként nagyjából egymillió forintot kaptak.
A felsővezetők ugyanakkor sokkal magasabb összeghez jutottak, egy két évvel korábbi törvénymódosítás következtében ugyanis 1,3-1,9 millió forintos bér jár nekik, így
a központi szervek vezetői esetében akár 9 millió forint is lehetett fejenként a fegyverpénz összege.
A juttatás a korábbi nyilatkozatok szerint háromévenként jár majd, de miután először csak 2023-ban kellett volna utalni, így könnyen lehet, hogy a második fegyverpénzt a 2026-os választás előtt folyósítják majd.
Az ORFK tájékoztatása szerint idén összesen 91,4 milliárd forintot fizettek ki a rendőrség hivatásos állományának. A rendeletben meghatározott körből mindössze 104-en voltak, akiknek nem járt a juttatás. (Kizáró ok lehetett például, ha valaki lemondási idejét vagy önhibája miatti felmentési idejét tölti. Eredetileg az oltás beadásához is kötötték a juttatást, ám azóta ezt a szabályt eltörölték a korlátozásokkal együtt.)
„Óriási feszültséget okozott ugyanakkor, hogy a juttatás csak a hivatásos állomány tagjainak jár, a rendvédelmi igazgatási alkalmazottaknak (RIASZ) és a rendőrségi munkavállalóknak nem” – mondta Bárdos Judit. Az ORFK által küldött adatok szerint ennek alapján
a rendőrségben belül 13-14 ezren semmit sem kaptak, a mintegy 50 ezer fős teljes létszámból ugyanis csak valamivel több mint 36 ezren tagjai a hivatalos állománynak.
„A RIASZ-osok és a munkavállalók karácsonyra sem kaptak semmit, a beígért átlag 5 százalékos béremelést pedig teljesítményhez kötötték, így sokan ebből is kimaradtak” – fogalmazott a BRDSZ elnöke.
Powell Pál, a Belügyi Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának vezetője szerint ráadásul a RIASZ-os dolgozók gyakran ugyanazt a munkát végzik, mint a hivatásosok, sőt nem egyszer ugyanabban az irodában ülve teszik ezt. Emiatt az is előfordult, hogy egy pénzügyön dolgozó RIASZ-os alkalmazott úgy bérszámfejtett egy mellette ülőnek fegyverpénzt, hogy közben tudta, ő egy forintot sem fog kapni” – fogalmazott. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy természetesen a hivatásos állomány tagjai örültek a juttatásnak.
Az érdekvédők a régi-új kormánynál megpróbálják elérni a több éve hangoztatott követeléseiket, Powell Pál ezek közül a következőket emelte ki:
- Bérrendezés, a fegyverpénz nem helyettesíti a fizetések emelését. Az érdekvédők szerint össze kellene kötni a katonák és a rendőrök illetményalapját. (Jelenleg a rendőröké 38 650 forint, a katonáké 44 600. Ennek alapján számolják a bért és az egyéb kiegészítő juttatásokat is. Egy kezdő rendőr például ennek a 4,7 szeresét kapja, a szorzó a fokozat, a pozíció és az eltöltött évek alapján nő.)
- Növelni kellene a rendőrök lakhatási támogatását.
- Olyan biztosítási rendszert kellene létrehozni, amely akkor is biztonságot nyújtana, ha egy rendőrnek például egészégügyi okok miatt kellene leszerelnie.
- Olyan sávos nyugdíjrendszer bevezetése, amely több környező országban is hatásosnak bizonyult. (Leegyszerűsítve ennek az a lényege, hogy el lehetne menni korábban nyugdíjba, de ha például valaki ezt 20 év szolgálat után teszi, akkor a nyugdíjának csak nagyjából a felét kapná meg. Ez az összeg sávosan emelkedne, a teljes nyugdíjat pedig akkor kapná meg, amikor az illető eléri az általános korhatárt.)
Az rtl.hu-nak megküldött adatokból az látszik, hogy szinte folyamatosan apad a rendőrségi létszám. Tavaly júniusban ugyanis 51 228-an dolgoztak összesen a rendőrségnél, idén márciusban viszont már csak 50 342-en.
Június 1-ig egyébként a veszélyhelyzet meghosszabbítása miatt csak közös megegyezéssel lehet távozni az állományból, azaz a munkaadónak is bele kell egyezni a leszerelésbe.
Nyitókép: Róka László / MTVA