„Kiraktak gyakorlatilag nulla tudással dolgozni az utcára” – nincs utánpótlás, lasszóval kell fogni a fiatal rendőröket

Legalább négyezer rendőri állás lehet betöltetlen Magyarországon – derült ki azokból az adatokból, amelyeket az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) küldött az rtl.hu megkeresésére. A tájékoztatás szerint ugyanis a rendőrség hivatásos állományának telítettsége 90,3 százalékos, azaz a 36-37 ezer fős létszám ideális esetben akár 40-41 ezerre is duzzadhatna.  

A rendőrség létszámadatai tavaly június óta (Forrás: ORFK)

A következő években várhatóan még nagyobb lesz a mínusz, információink szerint ugyanis 

ismét csökkent azoknak a száma, akik tiszthelyettesi technikumba jelentkeztek. 

Tavaly még 592-en végezték volna el ezt a kétéves képzést, idén viszont már csak 486-an adták be felvételi kérelmüket. Összehasonlításképpen: a Belügyi Szemlében megjelent tanulmány szerint 2014-ben még 3060-an jelentkeztek, 2018-ban 1715-en, 2019-ben pedig 880-an.

Az utánpótlás biztosítását valamelyest segíti ugyanakkor, hogy már nemcsak a kétéves technikumi képzésre lehet jelentkezni, hanem egy sokkal rövidebb, 10 hónapig tartó járőrképzésre is. Erre 2021-ben 1282-en jelentkeztek összesen (áprilisban, szeptemberben és novemberben indultak a tanfolyamok), idén csak áprilisban 198 diák kezdte el a képzést.

Fontos kitétel ugyanakkor, hogy ezek az adatok csak a jelentkezők számát mutatják, 

minden harmadik fiatal elbukik az alkalmassági vizsgán.

Rendőrjárőr 10 hónap alatt 

A kétéves technikumi oktatás, valamint a 10 hónapig tartó közbiztonsági rendőrjárőr-képzés között alapvetően az a különbség, hogy az utóbbi kifejezetten a közterületi szolgálat ellátására készíti fel a diákokat, míg a technikumi képzés ezen kívül olyan ismereteket is ad, amely megalapozza a magasabb pozíciók betöltéséhez szükséges tudást is. A képzést teljesítők azonban mindkét esetben elsősorban az utcán végeznek majd munkát.  

A szakszervezeti vezetők és az állomány rutinosabb tagjai szerint ugyanakkor a 10 hónapos képzés nem feltétlenül elég arra, hogy magabiztos tudást nyújtson a diákoknak, a végzetteknek ugyanis később a munkájuk során – a Belügyi Szemlében ismertetett elemzés szerint – több mint 800 jogszabályt és utasítást kell rutinszerű gyorsasággal és megfelelő mérlegeléssel alkalmazniuk.  

A csökkenő érdeklődés az egyetemi képzésekre nem vonatkozik, tavaly 57-en végeztek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, idén pedig várhatóan 80-an.

Az összes képzést tekintve tavaly nyáron összesen 716-an végeztek, miközben a már idézett tanulmány szerint tartósan 1200 új elsőéves tanulót kellene felvenni ahhoz, hogy a minimálisan elvárható létszám – legalább az avatás utáni első 2-4 évben – stabilizálódjon.

A hivatalos tájékoztatás szerint a rendőrség ezzel az állománnyal is „maradéktalanul el tudja látni” a feladatait, szakszervezeti vezetők szerint ugyanakkor ez csak úgy lehetséges, ha a rendőrök sok túlórát vállalnak, valamint ha rendszeresen dolgoznak az otthonuktól távol is.  

Budapesten például a szolgálatban lévők jelentős része vidéki 

– mondta az rtl.hu-nak Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára. Ez valamelyest egybecseng a rendőrség tájékoztatásával, amely szerint elsősorban a központi régióban vannak olyan rendőri szervek, ahol átlag alatti a feltöltöttség.

Az FRSZ vezetője szerint a rendőrök rossz helyzetét mutatja az is, hogy a járvány előtt évente nagyjából 2000-2500 rendőr szerelt le. „A koronavírus megjelenése óta a fegyverpénz belengetésén kívül csak azért nem mondtak fel tömegesen, mert június 1-jéig a veszélyhelyzetre hivatkozva megtiltották ezt, és csak közös megegyezéssel – azaz a felettes beleegyezésével – lehet távozni. De még a járvány évében is több mint ezren távoztak az állományból, pedig csak néhány hónapig oldották fel a leszerelési tilalmat” – tette hozzá Pongó Géza.

Szerinte a fiatalok körében elsősorban azért nem vonzó a rendőri pálya, mert a civil foglalkozásokhoz képest jóval alacsonyabb fizetés. 

Egy kezdő például nettó 200 ezer forint alatt keres, de gyakran még több évtizednyi szolgálat után is csak nettó 250-300 ezer forintot vihetnek haza a tiszthelyettesek. 

Éppen ezért szerinte az sem lenne túlzó, ha 50-100 százalékos béremelést kapnának a rendőrök, más ágazatokban ugyanis nagyságrendekkel magasabbak a bérek.  

A fegyverpénznek nevezett hathavi illetménynek megfelelő egyszeri juttatás, amelyet idén februárban utaltak el, sokat javított ugyan a hangulaton, de még mindig sokan gondolkodnak a váltáson. (A teljes létszámból 13-14 ezren ráadásul egy forintot sem kaptak.) 

Az alacsony fizetés mellett azonban az egyéb körülmények, valamint a létszámhiányból adódó egyre nagyobb terhelés is gondot okoz. „Gyakran előfordul, hogy lehetetlen helyzet elé állítják a rendőröket, például csak az utolsó pillanatban tudják meg a beosztásukat, vagy úgy kapják meg a 8 órás pihenőidejüket, hogy reggel és este is bent kell lenniük” – fogalmazott a szakszervezeti vezető, aki szerint gyakran emberségesebb bánásmód is kellene ahhoz, hogy javuljon az állomány hangulata.

A tapasztalatok ráadásul azt mutatják: 

egyre kevesebb olyan fiatal van, aki szereti a militáns életvitelt. 

„Egyre kevesebben gondolják úgy, hogy ilyen kötöttségek között akarják leélni az életüket, és olyan család sincs már sok, amely elviseli ezt a rengeteg távollétet” – mondta Pongó Géza.

„Anyáméknál lakom, így azért elvagyok”

„Elvégeztem egy 10 hónapos képzést három éve, mert szerettem volna rendőr lenni, régi vágy volt ez bennem. Lakhatási támogatást ígértek, szakmai képzéseket, előmenetelt, iskolákat. 

Na, ebből az lett, hogy egy gyorstalpalón elmondták, hogyan kell intézkedni, volt néhány gyakorlat, a jogszabályok, majd kiraktak gyakorlatilag nulla tudással dolgozni. Nem voltam felkészítve szinte semmire sem, ami az utcán van 

– vázolta saját helyzetét Lajos, egy 28 éves járőr.

Egy másik, egy éve dolgozó rendőr – aki szintén teljes neve mellőzésével osztotta meg tapasztalatait – Lajoshoz hasonlóan azt állította, hogy a 10 hónapos képzés csak az alapok elsajátítására volt elegendő. Ő a járvány miatt lett rendőr, mert ahol lakik, kevés volt a biztos munkahely. „A nettó fizetésem átlagosan 172 ezer forint körül alakul, anyámékkal lakom, így azért elvagyok belőle” – írta az rtl.hu kérdéseire. 

Tervei szerint előbb-utóbb leszerel, jelenleg villanyszerelő iskolába jár, több rendőrtársával ugyanis azt tervezi, hogy kilépnek és közösen alapítanak egy céget. „Ott hetente megvan a havi bérünk” – fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy mekkora jövedelem esetén lenne hajlandó maradni, azt válaszolta, hogy nagyjából havi 400 ezer forintos bérrel lenne elégedett.

Lajos is hasonló összeget mondott, szerinte a túlórák nélküli fizetésnek legalább 300 ezer forintnak kellene lennie. Ehhez képest ő nettó 200 ezer forint alatt keres, amiért állandóan túlóráznia is kell. 

Nem hiszem, hogy itt fogok maradni, mert a párommal családot szeretnénk, de ennyiből nem lehet megélni. Lassan párom sem lesz, mert mindig behívnak, bent kell lenni, mert nincs ember 

– fogalmazott.

Őt egyébként már a munkába állása után nem sokkal kellemetlenségek érték. „Felszereltünk, de szinte senki sem oda, ahová szeretett volna, ez volt az első pofon. Aztán közölték, hogy ne is álmodjak arról, hogy mehetek oda, ahol lakom. 

Én például a lakóhelyemtől 200 kilométerre dolgozom, alig tudok hazamenni. 

Ha nemet mondtam volna, vissza kellett volna fizetnem a képzési díjat, így úgy voltam vele, hogy maradok valameddig 

– tette hozzá.

„Aztán a lakhatási támogatás. Egy lepukkant szállón kaptunk helyet kétágyas szobában egy idegen városban. A társammal felváltva dolgoztunk, ő nappal én éjszaka, így nem tudtunk pihenni egymástól. Ezért persze fizetünk, nem ingyenes” – írta.

A rendőröknek egyébként szigorú életviteli előírásoknak is meg kell felelniük, ráadásul munkahelyükön is figyelik őket, hogy a jogszabályoknak megfelelően dolgoznak-e. „Rengeteg az ellenőrzés, állandóan követnek, néznek minket, hogy betartunk-e minden egyes előírást, mert ha nem, akkor fegyelmit kapunk és lehúznak minket a teljesítmény-értékelésen. Azt is rendszeresen ellenőrzik, hogy korruptak vagyunk-e” – fogalmazott Lajos, aki szerint gyakran a parancsnokok bánásmódja sem megfelelő.

Az rtl.hu-nak nyilatkozó rendőrök a rendőri hivatásból nem ábrándultak ki, inkább csak a körülményekkel elégedetlenek. Sokan emiatt azt fontolgatják, hogy amint lehet, leszerelnek. 

A legtöbben két feltétellel maradnának: ha megemelnék a fizetést és ha ismét lenne valamilyen rendvédelmisekre vonatkozó nyugdíjkedvezmény.

Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök a rendőrség állományába kinevezett tiszthelyettesek ünnepélyes eskütételén és a rendőrség új szolgálati gépjárműveinek szemléjén a Hősök terén 2017 októberében – Fotó: Kovács Tamás/MTI