Akár halőröket is beoszthatnak járőrözni – alig jelentkeznek a kétéves rendőrképzésre

„Szinte csak elvétve fordul elő, hogy két rendőrt osztanak be egymás mellé járőrözni. Általában egy rendőr és egy más státuszban szolgáló alkalmazottat küldenek ki az utcára. 

Ő lehet rendőrségi fegyveres biztonsági őr, polgárőr, de akár halőr is 

– mondta az rtl.hu-nak egy neve elhallgatását kérő rendőr. Állítása szerint a kapitányságok munkaerőhiánya már a mindennapokban is tapasztalható, az állampolgárok pedig leginkább akkor szembesülnek ezzel, ha segítséget kérnek. „Egyre hosszabb ideig tart, mire kiérünk egy helyszínre, az alacsony létszámmal ugyanis nehezen bírjuk ellátni a feladatokat” – mondta.  

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerint az állomány 92 százalékos telítettségű, azaz a létszámadatok alapján nagyjából 4500 rendőrt azonnal fel tudnának venni. A hivatalos tájékoztatás szerint ugyanakkor a jelenlegi állománnyal is biztosítani tudják a folyamatos szolgálatellátást.

Rendőrségi létszámadatok, forrás: ORFK

A következő években várhatóan még kevesebb rendőr szolgál majd, 

az ORFK-tól származó statisztikák szerint ugyanis idén csak 470-en adták be jelentkezésüket a tiszthelyettesek utánpótlását biztosító kétéves technikumi képzésre,

miközben tavaly ez a szám 486 volt, 2021-ben pedig 592. Összehasonlításképpen: a Belügyi Szemlében megjelent tanulmány szerint 2014-ben még 3060-an jelentkeztek.

Az adatokat valamelyest árnyalja, hogy a kétéves képzés mellett létezik egy jóval kevesebb tudást nyújtó, 10 hónapos járőrképző is, amelyre évente nagyjából ezren jelentkeznek. A csökkenés ugyanakkor itt is megfigyelhető, 2021-ben még 1200-an adták be felvételi kérelmüket. (A kétéves technikumi oktatás, valamint a 10 hónapig tartó közbiztonsági rendőrjárőr-képzés között alapvetően az a különbség, hogy az utóbbi kifejezetten a közterületi szolgálat ellátására készíti fel a diákokat, míg a technikumi képzés ezen kívül olyan ismereteket is ad, amely megalapozza a magasabb pozíciók betöltéséhez szükséges tudást is. A képzést teljesítők azonban mindkét esetben elsősorban az utcán végeznek majd munkát.)  

A végzettekről szóló statisztika szerint a jelentkezők jelentős része sohasem lesz rendőr.

Ennek egyrészt az az oka, hogy nagyjából a harmaduk megbukik az alkalmasságin, másrészt pedig sokan mire odaérnének, hogy elkezdjék a képzést, meggondolják magukat, és elmennek máshova dolgozni. Évente tehát főként azzal a 800-nál is kevesebb frissen végzett fiatallal kellene kielégíteni az egyre égetőbb munkaerőhiányt, akik a középfokú iskolákból jönnek ki.

Jelentkezők és végzettek száma a rendőrképzőkön, forrás: ORFK

Jól látható, hogy a többség a 10 hónapos képzést kapja meg, amely a rutinosabb rendőrök szerint csak alaptudást biztosít a fiataloknak.

A legnagyobb gondot továbbra is a létbizonytalanság okozza 

– mondta Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke. Szerinte a fizetések a tavaly elkezdett béremelési program ellenére sem nyújtanak biztos megélhetést, így sokan csak úgy tudják fedezni a kiadásaikat, ha másodállást is vállalnak. Tapasztalatai szerint is jelentős a létszámhiány a rendőrségnél, Budapesten pedig valóban gyakran fordul elő, hogy polgárőrt osztanak be egy rendőr mellé járőrözni.

Az ORFK vezetője szerint nem könnyű más szektorokkal versenyezni

Czene Csaba rendőrezredes, az ORFK humánügyekért felelős vezetője az rtl.hu-nak azt mondta, hogy valóban csökkent valamelyest a jelentkezők száma, de szerinte ez leginkább a munkaerőpiaci körülményekre vezethető vissza. „Az elmúlt években más szektorokban is jelentősen nőtt a munkaerőhiány, a többi ágazatnak pedig rendkívül erős az elszívó hatása. Különösen Budapesten és a középső országrészben” – fogalmazott. 

Azt is hangsúlyozta, hogy a 92 százalékos átlagos telítettséggel el tudják látni a feladatokat, még akkor is, ha a főváros környékén ennél valamivel alacsonyabb, míg vidéken valamivel magasabb a betöltött pozíciók aránya. „Ezt támasztja alá, hogy 2018-ban nagyjából 95 ezer vagyon elleni bűncselekményt regisztráltak, de tavaly már csak 78 ezret. A 2010-es évhez képest pedig még kedvezőbb a javulás, akkor ugyanis még 200 ezer felett alakultak ezek a számok” – jegyezte meg. 

Czene Csaba szerint amikor még háromezernél is többen pályáztak a technikumi képzésre, akkor még jóval kevesebb volt az országban az üres állások száma, azaz sokkal könnyebb volt valakit meggyőzni arról, hogy rendőrnek jelentkezzen. „Éves szinten egyébként valóban 800-900 diák kerül ki a középfokú iskolákból, de a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végző tisztjelöltek tiszti kinevezésével, a más rendvédelmi szervektől történő áthelyezéssel és a visszavételekkel együtt összességében 1000-1100 új rendőrt állítunk szolgálatba. Ez nagyjából ellensúlyozza az éves szinten távozók számát, de azért jobban örülnénk, ha nagyjából 200 fővel többet tudnánk felvenni” – mondta. 

Szerinte egyébként nem igaz, hogy a 10 hónapos járőrképző egy lebutított tanfolyam. Mint mondta, ezt a korábbi iskolarendszeren kívüli képzés kiváltására hozták létre, amely már az első 5 hónapos képzés után őr-járőrtársi rész-szakképesítést adott. A 10 hónapos képzést követően pedig – hasonlóan a régebbihez – nem feltétlenül ér véget néhány hónap után a tanulás. Ha ugyanis valaki alkalmas és elhivatott, akkor további képzéseken vehet részt, és ugyanúgy elérheti a magasabb pozíciók (például körzeti megbízott vagy szolgálatirányító) betöltéséhez szükséges kétéves technikumi képzettségi szintet – fogalmazott.  

A Belügyminisztérium tavaly nyáron jelentette be, hogy nagyjából nettó 75 ezer forinttal (bruttó 116 ezerrel) emeli a hivatásos állomány fizetését, januártól pedig további, körülbelül 50 ezer forintos (bruttó 79 ezer forintos) növekedés várható. Az emelés viszont nem vonatkozik az úgynevezett RIASZ-osokra (a rendőrségi munka irodai hátterét biztosító rendvédelmi igazgatási alkalmazottakra), valamint a rendőrségi munkavállalókra, akik az 50 ezres állományból összesen nagyjából 14 ezer főt tesznek ki.

Átlagos fizetések a rendőrségnél, forrás: ORFK. Az adatok a rutinosaknak és a kezdőknek járó béreket is tartalmazza, így ettől jelentősen eltérő fizetések is vannak. (A nettó adatsor az rtl.hu számítása, ezek adókedvezmények nélküli értékek)

Hiába kaptunk tavaly béremelést, ezt már el is vitte az infláció 

– mondta az rtl.hu-nak egy vidéki kapitányságon szolgáló rendőr, akivel a Zsaruellátón keresztül kerültünk kapcsolatba. Állítása szerint az állomány üdvözölte a hathavi bérnek megfelelő fegyverpénzt, valamint a tavalyi fizetésemelést is, azonban előtte annyira alacsonyak voltak a fizetések, hogy a pluszjuttatások hatása már alig érzékelhető.

„Sokan másodállást vállalnak, de az elvándorlás is jellemző, különösen a fiatalok körében. Ők ugyanis gyakran a szolgálat közben döbbennek rá, hogy nem akarnak úgy élni, hogy több száz kilométerre kell dolgozniuk a családjuktól, mert rendszeresen átvezénylik őket. Sokaknak a militáns életmód sem jön be” – tette hozzá.

A tapasztalatok egyébként azt mutatják, hogy az újoncok vagy hamar kiégnek, miután betöri őket a rendőrök mindennapjaira jellemző valóság, vagy eleve úgy állnak a munkához, hogy ellesznek néhány évig, amíg találnak valami mást.

Az ORFK szerint ugyanakkor a hivatásosok béremelése eredményes volt, az ugyanis javítja a rendőrség állománymegtartó képességét. Hozzátették: a növekedés után „a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben versenyképes bért” tudnak biztosítani a hivatásos állománynak. Az ORFK szerint a terheket a határvadászok toborzásával csökkentették, így ugyanis nem kell elvonni rendőröket a közterületi feladatoktól a határellenőrzés ellátására.

Még nem sikerült négyezer határvadászt toborozni

Az eredeti tervek szerint összesen 4000 határvadászt toboroznak, hogy tehermentesítsék a rendőröket, azonban májusig csak 1433-an kötöttek szerződést a rendőrséggel. Közülük 2022-ben 924-en, 2023-ban 306-an (összesen tehát 1230-an) fejezték be a képzést és kezdték meg a munkát valamelyik külső uniós határon. 

A 160 órás képzésre volt bőven jelentkező, összesen 3281-en adták be a pályázatukat, ami egyben azt is jelenti, hogy a jelentkezők több mint fele valahol elvérzett a felvételi során, vagy meggondolta magát. Pedig a feltételek nem szigorúak: 18-55 év közötti életkor, büntetlen előélet és 8 általános iskolai végzettség. Ha valaki megfelel, bruttó 400 ezer forintos fizetésre plusz cafetériára számíthat.

Az RTL Híradó riportja:

Nyitókép: Koszticsák Szilárd / MTI