Legalább az inflációt elérő, 16 százalékos minimálbér-emelést akarnak a szakszervezetek, de egyelőre nem tudni, van-e rá esély

A kenyerespultoknál egyre gyakrabban találkozni kilónként ezer forint feletti árakkal. Szeptemberben 20 százalék felett volt az infláció, a legjobban az energia- és az élelmiszerárak emelkedtek. Bárkit kérdezett a Híradó, mindenki azt mondta, rosszabbul él most, mint egy éve.

Elkezdődtek a 2023-as bérekről szóló tárgyalások a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány között – adta hírül a Portfolió. A tárgyaláson dől el a jövő évi minimálbér mértéke és ott tesznek béremelési ajánlást is a versenyszféra számára. A munkavállalói oldal legalább inflációkövető emelést szeretne.

Egy fix pont van, hogy a minimálbéren élőknek az életszínvonala nem csökkenhet a létminimum alá, amit a mostani minimálbér még tud tartani. Ennek a nettó tartalma ezt fedezi, de a szakszervezetek számára a legfontosabb cél az, hogy tudjuk megtartani a minimálbér értékét, vagyis az infláció követést próbáljuk ebben a helyzetben

– mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke.

A szakemberek a teljes 2022-es évre több mint 16 százalékos átlagos inflációt várnak, azaz legalább ennyivel kellene emelni a fizetéseket jövő januárban ahhoz, hogy megtartsák a vásárlóértéküket. A munkaadók azt mondják, az energiaárak növekedése olyan sokkot jelent a vállalkozások számára, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni a bértárgyalásoknál.

„Azt kell figyelembe venni, hogy egy szűkülő vagy a növekedésben legalábbis stagnáláshoz közeli gazdaság és egy ekkora költségrobbanás mellett milyen bérnövekedést viselnek el a vállalkozások. Ehhez várjuk egyébként a kormányzati segítséget is” – vázolta a lehetőségeket Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

Azt várják, hogy a kormány csökkentse a foglalkoztatást terhelő adókat.

Hogy a felek mire számíthatnak az államtól azt előrevetíti Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábbi nyilatkozata, aki június utolsó napján arról beszélt, hiba, ha a munkáltatók inflációkövető béremelést fizetnek.

Mert a magasabb bérből magasabb fogyasztás lesz, abból még magasabb infláció, satöbbi, satöbbi, ezt hívják ár-bér spirálnak

– fejtegette Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter június utolsó napján. A miniszter akkor azt is hozzátette, „az állam egyetlen dologgal tud példát mutatni: a közszférán, meg az állami cégeknek a bérezésén.”

A kormány a Híradó kérdéseire most azt válaszolta: Idén „átlagosan 20 százalékkal emelkedtek a bérek a közszférában”. A jövő évi minimálbérről pedig „tárgyalásos úton, a szociális partnerek alkujának eredményeként születik majd döntés.”