Megosztja a vasúti dolgozókat a Lázár János által ígért úgynevezett hőségpénz. A közlekedésért felelős miniszter 200 ezer forintos juttatást ígért azoknak a fizikai dolgozóknak, akik a kánikulában helytálltak a közlekedésben. Az intézkedés valamivel több, mint 34 ezer dolgozót érint, de a szakszervezetek szerint sokan kimaradtak. 

Száz postahivatalt zárt be a Magyar Posta augusztus 1-jétől országszerte. Csendben szüntették meg a szolgáltatást a kisebb településeken. Hogy pontosan hol, arról az állami cég nem közölt adatokat, és a Postás Szakszervezetnek sincs információja. 

A szakszervezet szerint a cég még az érdekképviselet jelenlétét sem volt hajlandó elismerni.

Az inflációt jelentősen meghaladó, akár több mint 8 százalékos minimálbér-emelést akarnak a szakszervetek – ezt a Liga elnöke mondta Híradónknak, miután tárgyalni kezdtek a munkáltatókkal és kormánnyal a jövő évi legkisebb fizetésekről. A munkáltatók visszafogottabb emelést ígérnek a vártnál gyengébb gazdasági teljesítmény miatt. A magyar minimálbér a legutóbbi 15 százalékos emelés ellenére is sereghajtó az Unióban.

A Színházi Dolgozók Szakszervezete szerint a Nemzeti Színház vezetősége jogot sértett, amikor nyilvánosságra hozta, hogy mekkora segélyt kapott a két megsérült színész a szakszervezettől.

Van, aki napi 3 óra ingázást akart elkerülni, más a 8 hónapos gyereke mellett home office-ban akart dolgozni: csalódottak a MÁV Csoport dolgozói, hogy az állami vállalat egyik napról a másikra megszüntette az otthoni munkavégzés lehetőségét. 3-4 ezer dolgozó lehet érintett a Vasutasok Szakszervezetének elnöke szerint. Meleg János úgy látja: a döntés miatt több százan felmondhatnak, ami súlyosbíthatja az amúgy is jelentős munkaerőhiányt.

A szakszervezeti elnök szerint nem ez fogja javítani a vasúti szolgáltatás minőségét.

Indulatból és jogellenesen bocsáthatta el a szakszervezeti elnököt a mentőszolgálat az RTL Híradónak nyilatkozó munkajogász szerint. Sziklai Tamás azt mondta: a munkáltatónak előzetesen kérnie kellett volna a szakszervezet egyetértését. Csütörtökön számoltunk be arról, hogy két dolgozót is kirúgtak szivárogtatás miatt. Miután az RTL Híradóban bemutattuk azt az esetlapot, ami szerint órákig hiába várt a mentőre egy trombózisos beteg.

Elbocsátották a mentőszolgálattól a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnökét. Lengyel Tibort azután küldték el, hogy a Híradóban bemutattunk egy adatlapot, amely szerint több mint három órán keresztül nem küldtek mentőt egy trombózisos beteghez. A szakszervezeti vezető jogszerűtlennek tartja a kirúgását és bírósághoz fordul. A Mentőszolgálat szerint viszont Lengyel Tibor követett el törvénysértést. Úgy tudjuk, azt a mentőst is kirúgták, aki lefotózta az esetlapot.  

A Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének többen jelezték, hogy akár az engedetlenségtől sem riadnak vissza.

A szakszervezeti szövetség szerint gyakoribb munkavédelmi ellenőrzésekre lenne szükség, szigorúbb büntetésekkel.

A szakszervezet elnöke szerint épp azokat hozták megalázó helyzetbe, akik lojálisak a vasúttársasághoz.

A nyolcórás munkanap kiharcolásáért indult, de mára inkább családi fesztivál, mint a munka ünnepe május elseje. Magyarországon 4 millió 700 ezer munkavállalóból mindössze háromszázezren szakszervezeti tagok, pedig az érdekképviseletek szerint az elmúlt években is romlott a munkajogok helyzete Magyarországon.

Két évre előre megállapodtak.

A sopronkövesdi Autolivnél idén már tartottak két figyelmeztető sztrájkot.

A Operaház dolgozói a Don Giovanni kezdésekor léphetnek sztrájkba kedd este.

Október óta nem sikerült megállapodni a bérfejlesztésről.

A márciusi bérrel együtt kapják meg a bruttó egymilló forintos fizetéskiegészítést a Mercedes-Benz dolgozói.

A Volánbusszal ellentétben a helyi közlekedésben nem értek el eredményt.

Hajnal Gabriella egyetért Gulyás Gergellyel, miszerint a szakszervezetek inkább akadályozták, hogy megvalósuljon a pedagógusok béremelése.

Már csak a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezettel nem sikerült megegyeznie a Volánbusznak.

Kedden hároméves bérmegállapodás született a vasutas és a HÉV szakszervezetekkel, a volános érdekképviseletek még kivárnak. 

Beperelték, majd 27 év munkaviszony és 20 év érdekképviseleti munka után azonnali hatállyal elbocsátották a ContiTech gumigyár szegedi szakszervezeti vezetőjét, aki nyilvánosan bírálta a cég vezetését a vendégmunkások, a rossz egészségügyi és balesetveszélyes körülmények miatt. A német tulajdonú cég szerint a szakszervezeti vezetők „rendszeresen rosszindulatú, szándékosan valótlan, kicsavart állításokkal támadják a vállalatot”. Lázár János építési és közlekedési minisztert felháborították a történtek.

20 ezer buszjárat is kimaradhatott a Volán-sztrájk második napján a munkabeszüntetést szervező szakszervezet számításai szerint. Az utasok nagy része azonban a Híradó tapasztalatai szerint felkészült, és csak azokhoz a járatokhoz mentek ki, amik biztosan indultak. A bértárgyalások kedden folytatódnak Lázár János részvételével. A szakszervezet továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy minden dolgozó megkapja a 90 ezer forintos béremelést. 

A szakszervezet számításai szerint összesen havi 228 órát dolgoznak a tűzoltók, ezért átlagosan havi bruttó 456 ezer forintot kapnak 614 ezer forint helyett.

Radics Gábort biztonsági őrökkel vezettették ki a gyárból, és a felmondást követő munkanapon biztonsági őr kíséretében engedték csak irodájába.

Nem hivatalos értesülés alapján a MÁV-Volán 10-12 százalékos ajánlatot tesz a mai tárgyaláson, de a szakszervezet legalább 20-25 százalékos emelést szeretne elérni. 

A pedagógusnak tanulók negyedéből sem lett tanár – derül ki a Népszava kérésére kiadott adatokból. Az Oktatási Hivatal azt közölte, az idei tanévben 2231 pályakezdő pedagógus kezdte meg a munkát. A Pedagógusok Szakszervezete szerint hiába a több mint 30 százalékos béremelés, ez nem elég, várhatóan egyre nagyobb lesz a tanárhiány. A Belügyminisztérium szerint a diplomás átlagbér 72 százaléka elegendő a pedagógusok megtartásához. 

A szakszervezet szerint a fizetéscsökkentést a sztrájkoló, tiltakozó tanárok megbüntetésére használják majd fel. 

Január végén is kétnapos munkabeszüntetést tervez a béremelésért küzdő szakszervezet. 

Az első nap a járatok 80 százaléka, a második nap pedig az 55 százaléka közlekedik majd.

A vasúttársaság szerint nem időhúzás folyik, hanem „felelős pénzügyi tervezés”.

A bértárgyalások felgyorsítása érdekében kétnapos, az összes dolgozót érintő sztrájkot jelentett be a Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezet.

Az Országgyűlés helyett a honvédelmi miniszter dönthetne a jövőben a katonák jogállásáról, és jelenlegi formájukban nem alakulhatnak, és nem is működhetnek szakszervezetek a Honvédségnél. Egyebek mellett így módosítaná 12. alkalommal az Alaptörvényt a kormány. Ha elfogadják a módosítást, attól kezdve nem a magyar nemzetnek, hanem az Orbán-kormánynak lesz hadserege – reagált a Híradónak a honvédelmi bizottság szocialista alelnöke, Harangozó Tamás. A honvédszakszervezet tárgyalna a kormánnyal. 

Az Alaptörvényben tiltaná be a kormány a honvédségnél a szakszervezetek működését.

Így döntött a bíróság, felülbírálva egy tavalyi döntést, ami ennek ellenkezőjét állapította meg.

Néhány napja két tagjukat vitte el bilincsben a rendőrség.

Nem kizárt, hogy a buszsofőrök szövetségre lépnek a szintén bérfejlesztésért harcoló mozdonyvezetőkkel.

Botrány az Audi független szakszervezeténél – csütörtökön délelőtt bilincsben vittek el két elnökségi tagot, akiket azzal gyanúsítanak, hogy közel 600 millió forintot sikkasztottak el a szervezet pénzéből. Az ügyészség szerint az ellopott összeget ingatlanokra és online szerencsejátékra használták fel. Az egyik gyanúsított ügyvédje nyilatkozott Híradónknak, azt mondta: védencének minden elköltött forintról bizonyítéka van.  

A gyanú szerint két év alatt 536 892 500 forint értékben állított ki fiktív számlákat az érdekképviseleti szerv felé, melyek mögött valós tevékenység nem húzódott.

Az Audi Hungária Független Szakszervezet két elnökségi tagját bilincsbe verve vitték el a csütörtök reggelre meghirdetett bizalmi értekezletről. A Telex úgy tudja, hogy a két szakszervezeti vezető ellen közokirat-hamisítás és hűtlen kezelés gyanújával folyik nyomozás.

Már december elsejével emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum – ezt kezdeményezik a szakszervezetek. Azt állítják, a kormány nem támogatja az egyszeri, idei, akár 100 ezer forintos adómentes bérkompenzációt. A munkáltatók szerint előrehozható a béremelés, de ha korábban kell bevezetniük, akkor kevesebbet emelhetnek.   

Ryan Reynolds el is mondta, mit gondol arról, hogy az idei alkalommal nem bújhat Deadpool bőrébe.

Videón a támadás: többször is megütötte a buszvezetőt egy részeg férfi, aki ellen most emelt vádat az ügyészség. A vádlott tavaly nyáron egy buszon ivott két társával, majd hangoskodni kezdtek. A sofőr ekkor megkérte őket, hogy szálljanak le, de nem tették. Az egyik buszos szakszervezetnél azt mondják, egyre gyakoribbak a buszsofőrök elleni támadások. Egy-egy ilyen konfliktus pedig megviseli a sofőröket, akik sokszor nehezen ülnek újra volán mögé. A szakszervezet szerint pszichológusra lenne szükség, aki segít feldolgozni a traumát. 

Tovább sorvasztják a szakszervezeteket az állami szférában egy új törvénytervezet szerint. Már a korábbi javaslat is felháborodást keltett, mert véget vetett volna a tagdíj automatikus levonásának, de akkor még úgy volt, hogy a munkáltató dönthet úgy, hogy levonja a díjat a dolgozó béréből. Most azonban megjelent a Semjén Zsolt nevéhez fűződő végső javaslat, amely tiltja ezt a gyakorlatot, és ezzel lehetetlen helyzetbe hozza az érdekképviseleteket.

A bértárgyalás már nem arról szól, a munkáltatók hogyan őrizzék meg, illetve javítsák a versenyképességüket a bérezés terén, hanem inkább szociális kérdés.

A miniszterelnök egyedi jóváhagyására volt szükség ahhoz, hogy valaki államigazgatási dolgozóként extra juttatást kapjon a fizetésén felül – derült ki egy 2022-ben kiadott kormányhatározatból. Az rtl.hu információi szerint Orbán Viktornál 38 esetben kezdeményezték, hogy valaki plusz pénzt kapjon, de csak 22 esetben adott engedélyt erre. Azt titkolják, hogy kik voltak a kedvezményezettek, és mekkora összeg járt nekik.

Akár 30-40 százalékkal is csökkenhet az érintett szakszervezetek létszáma, ha megvalósul a kormány terve. A rendvédelem területén már 2013-tól lehetővé tették, hogy a szakszervezeti tagdíjakat csak akkor vonják le automatikusan a bérekből, ha ehhez a munkáltató is hozzájárul. Az intézkedés eredménye igen drasztikus volt: a taglétszám egyes helyeken 30-40 százalékkal csökkent, ezáltal pedig értelemszerűen a bevétel is jelentősen visszaesett. Az akkori lépés a mostani helyzethez abban is hasonlít, hogy a kormány akkor is egy nagyobb tiltakozási hullám után döntött a szigorítás mellett: akkoriban a korkedvezményes nyugdíj eltörlése ellen harcoltak az érdekképviseletek, most az oktatás és az egészségügy javításáért.

Lemondanának az évközi minimálbér-emelésről a szakszervezetek, ha cserébe jelentős bérfejlesztést kapnak januártól. Úgy számolnak, jövőre 15%-os emeléssel lehetne megőrizni a minimálbér vásárlóértékét. Néhány napja derült ki, hogy év elejétől emelnének a munkáltatók, de ők csak 10%-kal ígérnek többet. Az inflációt még júliusban is magasabbra mérte a KSH, mint amennyivel a minimálbérek nőttek idén.

Ezentúl a dolgozók felelőssége lesz a munkavédelmi szabályok megismerése, nem a cégeké. Mégis mi baj lehet ebből?