Súlyosan mérgező környezetben dolgozhattak a gödi Samsung gyár munkavállalói – derült ki egy, a hét elején megjelent cikkből, amely nyomán már nyomozás is indult. Az ügy hatására a Magyar Szakszervezeti Szövetség anonim segélyvonalat hozott létre a gyár jelenlegi és egykori dolgozóinak megsegítésére. Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke szerint eddig nem lehetett szakszervezetet létrehozni az üzemben, így a munkavállalóknak nem volt kihez fordulniuk. A segélyvonalon munkajogászok és munkavédelmi szakértők válaszolnak 24 órán belül a beérkező megkeresésekre. Az érdekvédők nyílt levélben követelik a cégvezetéstől a munkavállalók védelmét és a feltételezett mérgezés azonnali leállítását. A petíciót február 19-én egy demonstráció keretében adnák át a gyár vezetésének.

Földön ülve vagy térdelve kellett volna végighallgatniuk a műszakvezető beszédét az iváncsai akkumulátorgyár dolgozóinak, ahol „kézzel-lábbal” kommunikálnak egymással a koreaiak, magyarok, vietnámiak, ukránok és kirgizek. Nem mondják meg, mi az oka, ha rosszul lesznek a munkahelyükön, a szigorú biztonsági előírásokra viszont nagyon odafigyelnek, a telefonok kamerája például le van takarva. A Házon kívülnek az iváncsai akkumulátorgyár két dolgozója mesélt arc és név nélkül. 

Hosszú távon tervez a SPAR Magyarországon – közölte az osztrák boltlánc. Megnyugtatásképp levelet küldtek a dolgozóknak. 

Az osztrák társadalombiztosító decemberi statisztikái szerint egy hónap alatt négyezerrel ugrott meg a bejelentett, teljes állásban foglalkoztatott magyarok száma.

A Gazdaságkutató Intézet elemzése szerint a magyar települések közötti kereseti különbségek leginkább a diplomásak arányától függ.

Több tucat bíró támogatta aláírásával azt a dokumentumot, amelyben azt kérik: emeljék meg az adminisztratív feladatokat végző igazságügyi alkalmazottak fizetését – tudta meg az rtl.hu. Információink szerint a dolgozók (jegyzőkönyvvezetők, bírósági ügyintézők és titkárok, egyéb munkavállalók) nemcsak az alacsony bérre, hanem a rendkívüli terhelésre is panaszkodnak, a létszámhiány miatt ugyanis alig lehet elvégezni a peres és nem peres eljárásokkal járó papírmunkát. A rengeteg betöltetlen álláshely miatt egyes bíróságokon már a postázó részlegen dolgozókat is befogják bizonyos adminisztratív feladatok ellátására.  

Az osztrák társadalombiztosító nyilvánosságra hozta, hogy hány magyar dolgozott júliusban Ausztriában: a szám már júniusban is meghökkentően magas volt, de egy hónap alatt még tovább nőtt.

A fiatalok esetében sokszor felborulnak a korábban megismert lineáris életutak – nem egymás után jönnek az egyetem, munka és a karrierépítés lépcsőfokai. Vannak olyan 20 évesek, akik még a szüleikkel élnek ugyan, de milliós vállalkozásuk van. Trunk Tamás, Z generáció kutató és egyben fiatal vállalkozó volt a Reggeli vendége, ahol nem csak a Z generáció szemszögéből mutatta be a munka világát. Szerinte az idősebbek alapvetően nyitottak, de sokszor szkeptikusak a fiatalokkal szemben. A generációs konfliktusok azonban nem mindenhol kerülnek előtérbe, vannak ugyanis olyan üzletágak, ahol már a Z generáció tagjai tárgyalnak egymással.

Győr népességével megegyező tömeg dolgozik nyugati szomszédunknál a hivatalos adatok szerint. 

A magyar munkavállalók harmadát másodállásra kényszeríti a magas infláció a Randstad piacvezető munkaerő-toborzó nemzetközi kutatása szerint. Magyarországon kilencedik hónapja csökken a fizetések vásárlóértéke. A KSH adatai szerint februárban már majdnem 8 százalékkal ért kevesebbet ért az átlagfizetés, mint egy évvel korábban.    

Pedig a forgalommal nem volt gondjuk.

Még mindig nehéz jó, képzett munkaerőt találni.

Átalakítják a gyártást, teljesen átállnak az elektromos autókra. 

Petíciót adott át csütörtökön a bölcsődei dolgozók szakszervezete a helyettes államtitkárnak.

Nagyjából 15 százalékkal emelkedtek volna a minimálbérek, de most újra le kell ülni tárgyalni.

Sikeres volt a négynapos munkahét tesztidőszaka a Magyar Telekom szerint, ezért kétszer annyi dolgozóval folytatják a tesztelést. 4 hónapig heti négyszer 8 órában dolgoztak változatlan bérért. 10 százalékot javult a dolgozók teljesítménye, 94 százalékuk elégedett volt az új munkarenddel. Augusztusig folytatják a tesztelést, de a munkaidő napi 9 órára emelkedik.

Minden negyedik osztrák dolgozóra jut egy magyar, ezzel honfitársaink alkotják a legnagyobb külföldi munkavállalói csoportot.

Fogalmuk sincs, mikor jutnak a fizetésükhöz – mondták a Híradónak azok a volt húsipari dolgozók, akiknek már hónapok óta nem fizet a Kurucz cégcsoport. Júliusban indult csődeljárás a vállalatnál. Egykori dolgozóik azt mondják, senki nem mond nekik semmit, ügyvédhez fordultak.

Ezt mutatják a statisztikák. 

Egyelőre csak az irodai dolgozóknak.

Egyre több cég egyre magasabb béreket kínál, mégis hatalmas munkaerőhiánnyal küzd a magyar vendéglátó, kereskedelmi, és szolgáltatói szektor. Míg egy szakács vagy egy sofőr fizetése elérheti a bruttó hétszázezer forintot, addig egy kezdő tanárnak épp csak meghaladja a kétszázezret a nettó fizetése. A Fókusz  annak járt utána, hogy hova tűntek a munkavállalók.

Jó tapasztalatokról számoltak be a Fókusznak azok a magyar vállalatok, amelyek bevezették a négynapos munkahetet vagy a munkaidő egyéb rugalmas változatait. Nemzetközi példák azt mutatják, hogy a négynapos munkahét jó hatással van a munkavállalók egészségére.

Az új szabályozás arra is kitér, hogy a dolgozókat a munkaidő után már nem zaklathatják főnökeik.

A belgiumi munkavállalók hamarosan választhatnak, hogy a heti 38 óra munkát öt vagy négy nap alatt dolgozzák le. Cél a munka és a magánélet egyensúlyának javítása.

Egy szakértő szerint a csökkenő népességet a külföldi munkaerő és az automatizálás tudná enyhíteni.

180 dolgozót elküldött, most mégis újakat vesz fel egy másik cégen keresztül az oroszlányi kipufogóöntvényeket gyártó cég. A Wescast egy munkaerőkölcsönző céggel toboroztat dolgozókat. A szakszervezet szerint azért, mert új megrendelést kapott, ami azonban legfeljebb 2-3 hétre szól. A Wescast vezetője Híradónknak elismerte, hogy kölcsönzött munkatársakat alkalmaznak az elbocsátottak helyett.

Megszűnik a cafeteria az Országos Széchényi Könyvtárban január elsejétől. Eddig évente bruttó 200 ezer forintot kaptak a dolgozók, de néhány napja a vezetés bejelentette, hogy a nemzeti közgyűjtemény jövőre egyáltalán nem ad cafeteriat. A szakszervezetek szerint ez várható volt, miután a kormány eltörölte a legtöbb béren kívüli juttatás adókedvezményét. A kormány viszont korábban azt állította, hogy a munkavállalók nem járnak rosszabbul, mert a bérek emelkednek.  

 A legtöbben csak nyaralnak ott, mi viszont olyan magyarokat látogattunk meg, akik dolgozni és élni mentek ki. Na így már azért egészen más képet fest majd az álomsziget.

Ismerős téma, egyszer már kisebb-nagyobb mértékben megosztotta az országot és utóbb 2016-ban elbukott: a vasárnapi boltzárról van szó. Most, természetesen tagságának és a tagság családtagjainak érdekeire hivatkozva fel akarja támasztani egy szakszervezet. Érvek és ellenérvek.

Új történelmi rekord, több mint 83 ezret álláshely maradt betöltetlenül az országban - a legfrissebb hivatalos statisztika alapján. Az éttermek egy év alatt 6 százalékkal drágultak a soha nem látott munkaerőhiány hatására, pedig akár 8 százalékkal olcsóbbak lehetnének az idei áfacsökkentés miatt. A vendéglősök béremelésre költötték a pénzt. Ennek ellenére ők is több alkalmazottat keresnek most, mint korábban bármikor.

A férj Németországban, a feleség Csehországban dolgozik. Csilla azt meséli, az ottani fagyigyárban tízszer annyit keres, mint otthon. Azt mondják, a nagy pénzkeresésre egyre többször rámegy a család, mégis egyre többen élnek így Kárpátalján.

Rabszolga-törvény - vannak, akik így nevezik a munkatörvénykönyv tervezett módosítását.  A javaslat szerint a jelenlegi egy helyett három évre növekedne a munkaidőkeret,  vagyis az az időszak, amin belül egyenlőtlenül is eloszthatja a dolgozók munkaidejét a munkaadó. A túlórákkal például elég lenne három év után elszámolni. A szakszervezetek szerint a javasolt változások teljesen kiszolgáltatnák a munkavállalókat a munkaadóknak. Lázár János miniszter azt mondta, hogy részben osztja a szakszervezetek aggályait.

Mégsem lesz egészségügyi cafetéria, amelyet először tavaly az azóta meggyanúsított fideszes Mengyi Roland javasolt az Országgyűlésnek, de végül csak idén nyáron fogadta el a parlament. Most viszont a nemzetgazdasági miniszter a visszavonását kezdeményezte. A kormányszóvivő csak annyit mondott, júniusban tévedés történt. A munkavállalók viszont már nagyon várták, terveztek az új cafetériával, amelyet főleg magán szűrvizsgálatokra fordíthattak volna, szinte minden másnál kedvezőbben, adómentesen.