Gyakran már sok százezres fizetésért sem lehet embert találni – de hova tűntek a munkavállalók?

Nemcsak az euró árfolyama, hanem a munkaerőhiány is a történelmi csúcson van Magyarországon. A munkaerőhiány miatt lassan már akadozik a közlekedés, az áruszállítás és a termékgyártás is.

A KSH adatai szerint most 3,6 százalékos a munkanélküliségi ráta, ami rekord alacsonynak tekinthető. 

Hornyák József, a Portfolio.hu makroelemzője szerint a magyar gazdaság jelenleg nagyjából kétszázezer dolgozót tudna felszívni.

Hova tűntek a munkavállalók?

Hornyák József szerint a legnagyobb probléma az, hogy alapvetően elöregedő társadalomban élünk, és sokkal kevesebb fiatal kezdi meg a munkáját, mint amennyien nyugdíjba mennek.

A szakértő a Fókusznak elmondta: a vendéglátásban dolgozók közül csak az elmúlt egy év alatt nagyjából 20-30 ezren elmentek külföldre dolgozni, ezért is van most ez a soha nem látott krízishelyzet. Azért választják sokan a külföldi munkalehetőséget, mert hatalmas a bérkülönbség: ugyanazért a munkáért akár háromszoros fizetést is kaphatnak már a szomszédos Ausztriában is.

Megoldhatatlan a munkaerőhiány a vendéglátóiparban

Egyre több vendéglátóipari egység dől be, mert nem találnak elég munkavállalót, pedig egyáltalán nem éhbérért dolgoztatnak: van, ahol egy szakács hétszázezer forintot is megkereshet, míg egy felszolgáló hatszázezret vihet haza.

Már olyan magas bérek vannak, amiket szinte ki sem lehet termelni

– mondta Tomcsik Csaba, egy budapesti étterem tulajdonosa a Fókusznak. Csaba egyre többször kénytelen beállni a pultba: „ez az enyém, én csinálom, én építettem, szinte a saját gyerekem, természetesen ugyanúgy beállok. Segítem az alkalmazottaim munkáját is, mert ez az én érdekem is és az ő érdekük is.”

Tomcsik Csaba azt mondja, ő még azért tudja üzemeltetni az éttermet, mert nincs nagy személyzete. Ha több embert kellene alkalmaznia, elképzelhető, hogy már bezártak volna.

Szeged egyik legrégebbi étterme erre kényszerült: több mint 60 év működés után húzta le a rolót a gulyáscsárda tulajdonosa, mert hiába kínáltak nettó 450 000 forintos fizetést (ami bruttóban majdnem 700 ezer), nem találtak szakácsot a Mars téri étterembe.

A vendéglátóiparban komoly problémát jelent még az is, hogy idénymunkára alig találnak munkavállalókat. Van olyan balatoni étterem, amelyik azért nem tudott idén kinyitni, mert a csábító, akár milliós fizetés ellenére sem tudtak egy csapatot összehozni.

3-4 hónapra senki nem fog elmenni dolgozni, még akkor sem, ha jóval többet, akár a másfélszeresét, vagy a kétszeresét fizetik a mostani bérének, hiszen tudja, hogy télen is meg kell élni valamiből. 

– mondja a Portfolio.hu elemzője, aki szerint a koronavírus-járvány óta a munkavállalók még inkább a bebiztosított munkákra jelentkeznek, kerülik az idénymunkát.

Az üzletláncoknál sincs elég jelentkező

Stabil, bejelentett munkahely, kimagasló fizetések, hűségprogramok, 13. havi fizetés, vásárlói kedvezmény és Szép Kártya. Ezekkel az előnyökkel próbálja magához csábítani a munkavállalókat az egyik legnagyobb hazai kereskedelmi lánc, de szinte sikertelenül.

A vállalatok versenyeznek egymással, ha a bérekről és a juttatási csomagokról van szó 

– mondja Maczelka Márk, a Spar kommunikációs vezetője, aki szerint azért is egyre magasabb a munkaerőhiány, mert a fiatalok egyre kevésbé szeretnek fizikai munkát vállalni és a kiskereskedelmi szektorban az elérhető pozíciók leginkább fizikai munkáról szólnak.

A munkaszervezés, a hatékonyság miatt a nagy kereskedelmi láncok megengedhetik a 10-20, vagy akár 30 százalékos béremelést is. Ennek köszönhetően a fizetések ezeknél a vállalatoknál már jóval magasabbak, mint a piac egyéb szereplőinél.

A szakeladó pénztáros munkakörben bruttó 392 000 forintot kereshet egy munkavállaló, míg a logisztikai területen a sofőrök bruttója akár 730 000 forint is lehet. Összehasonlításképp egy egyetemi végzettséggel rendelkező kezdő tanár fizetése havi bruttó 260 000 forint, amihez jön az 52 ezres pótlék, mindennek nettója pedig 207 400 forint. Az oktatási államtitkár mindezek ellenére azt nyilatkozta kedden az RTL Híradónak, hogy ő nem fél a tanárok pályaelhagyástól, mert szerinte úgyis egyre kevesebb pedagógus tud majd a versenyszférában elhelyezkedni.

Az egykori olimpikon is inkább kukásként dolgozik

A kereskedelem és a vendéglátás mellett a szolgáltatás szektorban dolgozók fizetése is jelentősen megnőtt: buszsofőrt havi nettó 434 308 forintért keresnek Budapesten, míg a közterület-fenntartóknál egy kukásautó sofőrje akár havi bruttó 400 ezer forintot kereshet, az összeghez még egyéb juttatások is társulnak.

Nagy Béla birkózóként két olimpián is részt vett, most pedig főállásban kukásként dolgozik. Béla a Kispesti Nehézatlétikai Sportiskolában tart délutánonként edzéseket. A képesítésével lehetne testnevelőtanár is, de a pedagógusfizetésből nem tudná eltartani a gyerekét.  

Kevés a pénz a birkózásban. A havi díjakból meg fenntartani nem lehet. Fűtés, villanyszámla, bérlés, nagyon drága 

– sorolja Béla, aki kevés fizetése miatt kénytelen volt munkát vállalni a közterület-fenntartóknál, amit egyáltalán nem szégyell, sőt már hat éve büszkén dolgozik kukásként.

„Nagyon tévedés, itt a kukás cégnél semmivel nincs több buta ember, mint az átlag munkahelyeken. Itt is vannak intelligensek, itt is vannak okosak… ugyanazok az emberek…tehát itt se mindenki buta” – mondta Nagy Béla a Fókusznak.