Budapesten több mint százezer forinttal többet lehet keresni, mint vidéken

Jelentős területi különbségek vannak a keresetekben a 2022-es adatok szerint, írja a hvg.hu a GKI Gazdaságkutató közleményére hivatkozva. A főbb adatok így néznek ki:

• a budapesti átlagkereset nettó havi 370 ezer Ft,
• a községekben az átlagkereset nettó havi 243 ezer Ft.

Ez csaknem 130 ezer forintos különbség. Ezen kívül:

• a megyei jogú városokban 11 százalékkal magasabb az átlegkereset, mint a városokban,
• a megyék közötti eltérés is nagy, Pest megyében például 42 százalékkal keresnek többet az emberek mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

A GKI szerint az eltéréseknek több oka is lehet:

• eltérő gazdasági szerkezet (ahol fejlettebb az ipar vagy a turizmus, ott magasabbak az átlagbérek, mint a mezőgazdaságból élő területeken)
• a magasabb végzettségűek aránya is befolyásolja az átlagkeresetek szintjét.

Az utóbbival kapcsolatban a GKI elemzése kiemeli, hogy a foglalkoztatottak között egyre több a diplomás: 2022-ben 1,5 millió fő volt, ez 31,3 százalékos arány.

A diplomások aránya az egyik legmeghatározóbb tényező a kereseti különbségek kialakulásában:

• 2022-ben a diplomások aránya 1 százalékos növekedése a települési havi nettó átlagkeresetet 5 ezer forinttal emelte meg,
• a diplomások fizetése a szakmunkásokét 38-95 százalékkal haladta meg.

A GKI szerint ahol több diplomás lakik, ott a vásárlóerő is magasabb, így több szolgáltatásra van szükség, a szolgáltatások igényének növekedése pedig új munkahelyeket teremt, és béremelkedéshez vezet a nem diplomás munkakörökben is.

A GKI jelentése arra mutat rá, hogy a települések közötti kereseti különbségek 61 százalékát a diplomások aránya magyarázza. Ebből az következik, hogy a magyar munkavállalók átlagbérének növekedéséhez a köz- és felsőoktatás fejlesztése járulna hozzá a legnagyobb mértékben.

Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre