Kivéreztetheti az érdekvédőket a kormány legújabb terve

Jelentősen csökkenhet az érintett szakszervezetek létszáma, ezáltal pedig az érdekérvényesítő képességük is, ha megvalósul a kormány terve az érdekképviseleti tagdíjlevonásokkal kapcsolatban: 2012 végén ugyanis a rendvédelem területén a mostani tervezethez hasonló szabályozást vezettek be, ez pedig drasztikus következményekkel járt.

Eddig az állami szférában a szakszervezeti tagsággal rendelkező dolgozók kérésére a munkáltató köteles volt levonni az érdekképviseleti tagdíjat, és ezt az összeget minden hónapban át kellett utalnia a szakszervezetnek. 

A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda javaslata szerint viszont bizonyos állami területeken ez nem lenne kötelező, azaz a munkavállalónak más úton kellene befizetnie a hozzájárulását.

A tervezet szerint az állami munkáltatónak nem kellene segítenie a következő csoportokat képviselő szakszervezetek tagdíjbeszedését:

• közalkalmazottak,
• kormánytisztviselők,
• köztisztviselők,
• honvédelmi alkalmazottak,
• állami fenntartású egészségügyi szolgáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló dolgozók,
• köznevelésben foglalkoztatottak. (A magáncégeknél továbbra is kötelező az automatikus átutalás, ha a dolgozó kéri.)

A javaslat indoklása szerint az új szabályoknak az a célja, hogy csökkentsék az adminisztrációs terheket, elvégre a dolgozók más úton, közvetlenül is befizethetik a tagdíjakat.

A szabályozás azonban várhatóan jelentős csökkenést okoz majd az érintett szakszervezetek létszámában, ezzel pedig a kormány is tisztában van: 2013 januárjától ugyanis ez a szabály él a rendvédelem területén is, azaz a következmények is jól ismertek.

Ha nem automatikus a díjak levonása, akkor sok szakszervezeti tag lemorzsolódhat, voltak olyan területek, ahol 30-40 százalékkal esett vissza a létszám. Miután az érdekképviseletünknek nincs állami támogatása, ez anyagilag is megterhelő volt 

– mondta az rtl.hu-nak Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

A szakszervezetek ráadásul óriási pluszmunkára is számíthatnak: a rendvédelem területén például, miután megszűnt az automatikus tagdíjlevonás, egyesével kellett újra felvenni a kapcsolatot a dolgozókkal. Azóta két módon fizethetik a hozzájárulást: vagy csoportos átutalási megbízást adnak a bankjuknak, amely levonja és átutalja a megfelelő összeget, vagy minden hónapban befizetik a tagdíjat. Ezek a megoldások azonban igen esetlegesek, a gyakorlat pedig azt mutatta, hogy sokan már ezt nem lépték meg, így előbb-utóbb a tagságuk is megszűnt.

A munkáltató egyébként a tervezet szerint egyedileg dönthet úgy, hogy levonja és átutalja a tagdíjat, de ez nem kötelező. 

Több esetben is kértük a munkáltatót erre, de sehol sem járultak hozzá 

– mondta Bárdos Judit, akinek a szavai alapján ezúttal is hasonló hozzáállás várható.

Tiltakoznak a szakszervezetek, a kormány szigorít

A 2013-as és a mostani eset abban is hasonlít, hogy mindkét alkalommal egy nagyobb tiltakozási hullám után változtatta meg a szabályokat a kormány. Tíz évvel ezelőtt a korkedvezményes nyugdíj elvonása ellen tüntettek a rendvédelmi szakszervezetek, az elmúlt hónapokban-években pedig – az azóta szintén Pintér Sándorhoz kerülő – oktatási és egészségügyi ágazatban demonstráltak különböző módokon a kormány ellen. Bárdos Judit szerint mindkét esetben az volt a cél, hogy megszűnjön az egység, ami a szakszervezetek mögött áll.

A tervezet egyébként azért is pikáns, mert a várható létszámcsökkenés duplán is sújthatja a szakszervezeteket: a kormány ugyanis azokkal a szakszervezetekkel köteles tárgyalni, amelyeknek a létszáma eléri a 10 százalékot. Az érdekképviseletek szerint tehát a kormány célja egyértelmű: 

különböző eszközökkel elsorvasztják a szakszervezeteket, majd arra hivatkozva, hogy nincs tagságuk, a tárgyalásoknál sem veszik őket komolyan.

Az új tervezettel kapcsolatban augusztus 15-ig várta a kormány az észrevételeket. „Egyelőre azonban semmilyen tárgyalás nem volt erről az érdekképviseletek és a kormány között” – mondta Pallagi Gyula, a Magyar Szakszervezetek Szövetségének alelnöke az rtl.hu-nak. Szerinte, ha megvalósul a tervezet, akkor az egyik pillanatról a másikra nullázódik az érintett érdekképviseletek létszáma, és minden hónapban újra meg kell keresni a dolgozókat, hogy fizessék be a tagdíjat. „Ha hajlandók az alkalmazottak állandó átutalási megbízást adni, akkor ez a teher enyhülhet, de a lemorzsolódás elkerülhetetlen. 

A változtatás ráadásul aránytalan pluszmunkával jár, miközben a bérszámfejtésnél egy sor lenne az, hogy automatikusan átutalják a pénzt 

– fogalmazott. Szerinte tehát nem igaz a kormány érvelése, miszerint ezzel a lépéssel érdemben csökkenthető az érintett cégek adminisztrációs terhe.

Pallagi Gyula azt mondta, az ügyben már az Európai Szakszervezeti Szövetség is levelet írt Orbán Viktor kormányfőnek, amelyben kérték, hogy gondolják át a tervezetet és folytassanak le valódi társadalmi egyeztetést.

Magyarországon az összes szakszervezet létszáma becslések szerint valamivel kevesebb mint 10 százalékos, azaz körülbelül 400 ezer fő. A sokak által példaként hozott Franciaországban ennél kisebb a szervezettség, de ott sokkal agresszívebb eszközöket is alkalmaznak, ezáltal igen erős az érdekérvényesítő képesség. Az igazán fejlett gazdaságokban viszont – Németország, skandináv államok, Belgium – a magyarországi viszonyokhoz képest többszörös a szakszervezeti létszám – mondta Pallagi Gyula.

Hozzászólna?

Nyitókép: Fischer Zoltán/MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda