Miért Magyarországon ülnek a legtöbben börtönben egész Európában?

Az RTL Híradó rejtett kamerás felvételéből derült ki: a magyar kormány sorra bocsátja el idő előtt a börtönből a külföldi embercsempészeket. A kormány döntése alapján több mint kétezren nyerhetik vissza így a szabadságukat, az egyetlen feltétel az, hogy 72 órán belül el kell hagyniuk az országot – közölte a magyar Belügyminisztérium az RTL-lel. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal indokolta a döntést, hogy túlzsúfoltak a börtönök, és Strasbourgban emiatt „próbálnak újabb pénzeket lehúzni a magyar államról”. 

A lépés tiltakozást váltott ki Ausztriában, az osztrák belügyminisztérium szerint a magyar kormány döntése a szervezett bűnözésnek kedvez, a szabadon engedett emberek pedig veszélyesek is lehetnek. Válaszul Ausztria szigorította az ellenőrzést a keleti határán, minek nyomán hétfőn Hegyeshalomnál hosszú sorok alakultak ki, közel másfél órára nyúlt az átjutás. Az osztrák külügy bekérette a magyar nagykövetet, Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője, Herbert Kickl – aki nemrég még Magyarországot nevezte a menekültpolitika példaképének – pedig érthetetlennek és elfogadhatatlannak nevezte Orbán Viktor döntését.

A magyar kormány húzásának megítélése tehát egyelőre erősen vitatott, következményei pedig még nem láthatók pontosan, abban azonban feltétlenül igaza volt Gulyás Gergelynek, hogy túlzsúfoltak a magyar börtönök:  

100 ezer lakosra vetítve ugyanis Magyarországon ülnek a legtöbben rács mögött egész Európában. 

2021-ben nyolc EU-s tagállamban voltak túltelítve a börtönök, és bár Magyarországra ez még abban az évben éppen hogy nem volt elmondható, a kilencedik helyezéssel már igencsak határértéken volt a magyar börtönök zsúfoltsága – derül ki az Eurostat legfrissebb összesítéséből. 

Azóta alighanem tovább romlott a helyzet, ugyanis 1990 óta nem voltak annyian börtönben Magyarországon, mint most.

De vajon milyen okokra vezethető vissza, hogy megteltek a cellák, és hogyan lehetne érdemben orvosolni a kialakult helyzetet?

Nem süt be a nap

Az Európai Unióban összesen 475 ezer fogvatartott volt 2021-ben, ami a koronavírus-járvány első éve után mintegy 2,5 százalékos növekedést jelent. Az adatokat szolgáltató 26 tagállam közül 14-ben nőtt a rabok száma: két éve 100 ezer uniós állampolgárra átlagosan 106 fogvatartott jutott, 2020-ban ez az arány még csak 104 volt. (Megjegyzendő, hogy korábban a koronavírus-járvány lezárásai miatt is csökkenthetett a börtönsorsra jutottak száma, így nem annyira meglepő a mostani emelkedés Európa-szerte.)

Ahogy a fenti térképen is látható, a friss uniós adatok szerint a 100 ezer főre jutó fogvatartottak aránya Magyarországon és Lengyelországban volt a legmagasabb, mindkét országban 191 fő. A harmadik helyen Szlovákia áll 185-tel, az EU-s tagállamok közül a legalacsonyabb arány Finnországban (51), Szlovéniában (54) és Hollandiában (65) volt.

További érdekesség, hogy az összuniós adatok szerint a felnőtt rabok 5,3 százaléka volt nő, minden ötödik fogoly külföldi állampolgár volt, és ugyancsak minden ötödik várt tárgyalásra. Magyarországon is hasonlóak az arányok, 2021-ben a rabok mintegy 23 százaléka volt tárgyalás előtti elzáráson, a tendencia azonban jelentős növekedést mutat: az Eurostat szerint négy éve még csak 2371-en voltak előzetesben, a koronavírus-járvány első évében azonban már 3055-en, 2021-re pedig 3775-re nőtt a számuk, ami a bíróságok túlterheltségével is összefügghet. 

A külföldi rabok száma is nagyon megugrott itthon, egy év alatt jóformán duplájára nőtt: 2020-ban 998 ilyen fogvatartott volt, 2021-re viszont ez a csoport 1879-re duzzadt. Habár összességében csak minden tizedik fogoly volt külföldi – ami jóval az EU-s átlag alatt van –, ilyen arányú növekedés a fogvatartottak számában egyetlen más tagállamban sem volt. Az embercsempészek szabadon engedésével azonban várhatóan a csökkenés még drasztikusabb lesz.

Több országban is tömve vannak a börtönök

Nyolc uniós országban számoltak be telített fegyházakról, miközben 17 tagállamban éppen hogy többletkapacitás állt rendelkezésre. Túltelítettségről akkor beszélhetünk az uniós statisztikai hivatal szerint, ha a kihasználtsági ráta meghaladja a 100-as értéket – ez az ideális befogadóképesség –, ilyenkor több rab van a cellákban, mint amennyinek befogadására eredetileg tervezték az adott börtönt. A telített fogházak terén messze Ciprus vezet – itt csaknem másfélszer annyian ülnek rács mögött, mint amennyi „optimális” lenne –, ám Románia (116) és Franciaország (114) sem áll túl jól, mindkét országban jóval a határérték felett van ez az arány. Máltán mérték a legjobb értéket, de Észtországban és Lettországban is tágasak a börtönök, mindhárom tagállamban a zárkák alig kétharmadában ülnek rabok.

1990 óta nem voltak ennyien börtönben Magyarországon

A KSH és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) adatai alapján több évtizedes rekord dőlt meg tavaly decemberben: a rendszerváltás óta, vagyis az elmúlt 33 évben soha nem ültek annyian rács mögött, mint most.  

Moldova Zsófia, a Magyar Helsinki Bizottság programvezetője felidézte, hogy a strasbourgi bíróság 2015-ben el is marasztalta Magyarországot a börtönök zsúfoltsága miatt. Az ítéletét követően javult a helyzet, ami elsősorban új férőhelyek kialakításával volt magyarázható, hiába mondta a bíróság és a szakmai szervezetek, hogy a túlzsúfoltság úgy csökkenthető, ha kevesebben és rövidebb ideig vannak börtönben – állítja a jogvédő szervezet szakértője .

Ám szerinte a tapasztalat azt mutatja, hogy a férőhelyeket mindig feltöltik. Utóbbi idővel be is következett, a tömött börtönök problémája pedig újból előkerült: 

tavaly decemberben 19 347 embert tartottak fogva országszerte, az átlagos zsúfoltság már 106 százalékos volt, 8 intézetben pedig 110 százalék feletti telítettséget tapasztaltak. 

A Helsinki Bizottság szerint ennek több oka is van:

• A kiszabott börtönbüntetések hossza európai összehasonlításban magas, 2020-ban átlagosan 13,4 hónap volt.
• Más EU-s országokhoz képest ritkábban alkalmaznak szabadságvesztéssel nem járó, enyhébb büntetéseket hazánkban, mint más európai országokban, miközben nőtt az előzetes letartóztatottak száma is.
• Továbbra is sokan vannak szabálysértési elzárásban, aminek egyik oka a rengeteg eljárás és kiszabott szankció, a másik pedig, hogy a meg nem fizetett pénzbírságokat rendre elzárásokra váltják át.
• A bekerülők száma egyre nagyobb, kikerülni pedig egyre nehezebb. De csökken az úgynevezett reintegrációs őrizetesek aránya is, vagyis amikor a szabadságvesztés vége előtt az arra jogosult és érdemes személyek hazamehetnek, büntetésük hátralévő részét távfelügyelet mellett otthonukban tölthetik le.
• Egyre kevesebb rabot engednek ki feltételesen, hiszen amíg 2019-ben tíz kérelmezőből csaknem nyolc szabadulhatott így, addig a járvány első évében már csak 62 százalékuk, 2021-ben pedig mindössze 55 százalékuk.  

Milyen problémákhoz vezethet a börtönök zsúfoltsága?

A Helsinki Bizottság szerint európai összehasonlításban nem állunk valami fényesen a rabok és a börtönalkalmazottak arányait tekintve sem, ami rossz a fogvatartottaknak, de a bv-sek szakmai munkáját is nehezíti. Valódi reintegrációs munkára egyre kisebb az esély, miközben a fogvatartottak családtagjai sokszor kilátástalan helyzetbe kerülnek: 

jelenleg csaknem 40 ezer gyereknek van legalább az egyik szülője börtönben. 

A börtönrendszer rugalmassága is megszűnt, a rabokat gyakran a lakóhelyüktől és családjuktól távol helyezik el.

Nemrégiben az Átlátszó közadatigényléséből is kiderült, hogy folyamatosan utaztatják a rabokat: csak januárban több mint ezer elítéltet szállítottak át másik büntetés-végrehajtási intézménybe, ami az összes fogvatartott 11 százalékát tette ki. A portál márciusi cikkében megjegyzi, hogy a fogvatartottak száma a csökkenő népességszám fényében különösen aggasztó – a lakosság egyre nagyobb aránya kerül börtönbe, miközben a cél éppen ennek elkerülése lenne.

„A börtönkörülmények minden túlterhelt börtönrendszerben elromlanak” – mondja Moldova Zsófia. A Helsinki Bizottság állítja, nem a börtön a megoldás a szociális és pszichiátriai ellátórendszer hiányosságaira. Azt mondják, a börtön arra való, hogy csak azok kerüljenek oda, akiknél más megoldás már nem segít, ám szerintük Magyarországon ez nem így van.

Tavaly volt olyan nap, amikor 700-nál is többen voltak szabálysértési elzárásban, börtönben.

– teszi hozzá Moldova Zsófia.

A jogvédő szervezet szerint a Belügyminisztérium itt-ott próbál beavatkozni, de nem épít a hazai és nemzetközi szakmai tapasztalatokra, nemigen konzultál az érintettekkel, és szinte soha nem készít hatásvizsgálatokat. Hozzátették, számos lelkiismeretes ember dolgozik a büntetés-végrehajtásban, de a szakmaiság jelenleg nehezen tud érvényesülni.  

Országos toborzókampányt indított a büntetés-végrehajtás 

Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) többek között életre szóló hivatást, stabil munkahelyet kínál a jelentkezőknek – adta hírül kedden az MTI. Azt írták, a büntetés-végrehajtási szervezet mintegy kilencezer munkavállalót foglalkoztat az ország 32 börtönében és intézményeiben. Az illetmény tiszthelyettesi beosztás esetén minimum havi bruttó 395 ezer és 509 ezer forint között alakul, tiszti beosztás esetén pedig minimum havi bruttó 570 ezer forint, plusz egyéb juttatások . A szervezet nemcsak felügyelőket vagy reintegrációs tiszteket alkalmaz, de többek között jogászokat, pszichológusokat és egészségügyi szakdolgozókat is.

A börtönadatokkal kapcsolatban érdeklődtünk a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetségénél is, ám a szakszervezet azonnal a büntetés-végrehajtás parancsnokságához irányított minket, mondván a magyarországi börtönök zsúfoltsága „belső szakpolitikai kérdés”, ebben ők kompetensek. Így hát megkerestük a BvOP Kommunikációs Főosztályát is. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan értékelik, hogy lakosságarányosan hazánkban ülnek a legtöbben rács mögött egész Európában, de arra is rákérdeztünk, a BvOP szerint milyen okokra vezethető vissza, hogy közel telt ház van a magyar börtönökben, illetve milyen lépésekkel szeretnék orvosolni zsúfoltságot. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz, amint reagálnak, közölni fogjuk.

Ajánlat:
„Rettenetesen szégyelltem magam, annyira, hogy elbőgtem magam” – exkluzív interjút adott a Fókusznak a börtönből kiengedett Herczeg Zoltán

NER-közeli cég építhet 50 milliárdos börtönt

Mint arról az rtl.hu és az RTL Híradó is beszámolt, több mint 50 milliárd forintból húzhat fel új börtönt Csengeren a NER egyik kedvenc építőipari vállalata. A beruházást a K-Monitor korrupcióellenes civil szervezet vette észre áprilisban, és az állami megrendeléseken rendszerint sikeres West Hungária Bau építheti. A BvOP ezt azzal indokolta, hogy ők adták a legjobb ajánlatot, illetve rendelkeznek a szükséges nemzetbiztonsági értékeléssel.

Nyitókép: Zárka a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet új épületszárnyában (2020. július 13.). Vasvári Tamás / MTI