A Fitch azt is megjósolta, mikor lábalhatunk ki a bajból, és hogy mekkora lesz az infláció.

Gulyás Gergely szerint a gazdaság jó állapotban van, az árfolyam pedig nem a kormány, hanem a jegybank ügye.  

A forint gyengülésnek jelentős lehet az inflációs hatása is.

Brutális rezsiszámlák, emelkedő élelmiszerárak, gazdasági visszaesés jellemezi az elmúlt időszakot, ami nem csak Európát, de az egész világot sújtja. Vajon egy közelgő világválság küszöbén állunk, ami túlszárnyalhatja a 2008-as válságot is? – erről kérdeztük a Reggeliben Móró Tamás, vezető stratégiai elemzőt.

A jegybankelnök szerint a jövő év első felében tetőzik az inflációs ütem, és utána indul csak lassú csökkenésnek. A mostani, 125 bázispontos kamatemelés azonban egy ideig az utolsó volt.

A stylist megint kiakadt az elszálló árak miatt. 

Annyira felgyorsult és kiszámíthatatlanná vált a büntetés-végrehajtási intézetekben az infláció, hogy háromhavonta felülvizsgálják az élelmiszer-beszerzést, és a benti boltok is egyre drágábban adják a termékeket. A fizetés viszont változatlan, havonta nagyjából 33 ezer forintot kell beosztaniuk a munkát vállaló elítélteknek.

Éva néni több mint hetven éve vezeti családja költségvetését. A bevételek és kiadások naplózását annak idején anyósa kezdte el, neki pedig nem volt ellenvetése, hogy folytassa a hagyományt. A füzetkéknek köszönhetően 1936. február elsejéig visszamenőleg megnézhetjük, milyen volt a gazdasági helyzet Magyarországon.

Sorra zárnak be az éttermek és az üzletek, mert nem tudják kitermelni a magas rezsi mellett azt a bevételt, amivel átvészelhetnék a következő hónapokat. Ez pedig ahhoz vezet, hogy napról napra nő a munkanélküliek száma. A legújabb hírek szerint Magyarországon 20 százalék feletti infláció várható, magas költségvetési hiány, jövőre pedig gazdasági visszaesés.

Magyarországon mérték az unió legmagasabb élelmiszer-inflációját augusztusban az egy évvel ezelőttihez képest: a kenyér, a hús, a sajt és számos alapvető élelmiszer nálunk drágult a legjobban. A GKI arra hívta fel a figyelmet, hogy az élelmiszer-infláció Magyarországon már jóval meghaladja a forintgyengülés mértékét, vagyis euróban számolva is magasabb, mint az uniós átlag. A Magyar Pékszövetség elnöke híradónknak azt mondta: a kenyérárak októberben tovább drágulnak a liszt ára miatt.

Kimagaslóan Magyarországon drágult a legnagyobb mértékben a kenyér az Eurostat adatai szerint.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke rendszerekről és ciklusokról beszélt egy rendezvény megnyitóján.

Ott vagyunk az élmezőnyben.

A vásárlók és a sörfőzők is megérzik, hogy a nemzetközi helyzet egyre fokozódik.

18,6 százalék volt az infláció augusztusban Magyarországon az Eurostat friss jelentése szerint. Ez három százalékponttal magasabb, mint amit a KSH számolt. Az uniós hivatal ugyanis már a rezsicsökkentés korlátozását is beleszámolta a drágulásba. A jegybank néhány hónapja még őszre várta az infláció tetőzését. Most már azzal számolnak, hogy jövő év elejéig még gyorsuló ütemben nőnek az árak.

Napról napra látjuk, hogy drágulnak a termékek a boltok polcain, és az elemzők szerint ez a helyzet még rosszabbodhat. Harsányi Péter a Reggeliben beszélt arról, hogy mire lehet számítani.

Samuék négyen bérelnek egy 40 négyzetméteres albérletet, és a paradicsomos tészta a legnagyobb sláger. Húsból már sokkal kevesebbet fogyasztanak, mert drága. Az egyetem mellett dolgoznak, otthonról és egymástól is kapnak anyagi segítséget a diákok, de sokszor ez sem elég.

A világ számos országában felismerték, hogy az államnak valamilyen módon be kell avatkoznia, hogy megóvja az embereket az infláció potenciálisan súlyos következményeitől. Brazíliától kezdve Portugálián át egészen Indonéziáig 15 ország válságkezelési intézkedéseit néztük át.

Az üzemanyag 14 százalékot, a gépkocsivezetők bére 5 százalékot, a tranzitdíj 3 százalékot tett ki.

A Publicus Intézet kutatása szerint a munkavállalók negyede kapott csak bérkompenzációt eddig.

A rendkívül magas infláció miatt a kiskereskedelem drasztikus visszaesésére számítanak a gazdasági szakemberek.

Az egykori fideszes parlamenti képviselő, Fülöpháza alpolgármestere szerint ideje visszatérni a pénz nélküli élethez.

Brutális infláció, benzinhiány, rezsiáremelkedés – mintha csapás hátán csapás érne minket. Épphogy kidugtuk a fejünket a koronavírus-járványból és a mellettünk zajló háborúból, máris görcsbe rándul a gyomrunk a rettenetes gazdasági hírek hallatán.

Átlagosan 30 százalékkal drágultak az élelmiszerek egy év alatt, sok mindenért másfélszer annyit kell fizetnünk most, mint tavaly ilyenkor. A margarin, a kenyér és a sajt, több mint 60 százalékkal drágult. A tejtermékekért, vajért és vajkrémért másfélszer annyit kell fizetni, mit egy éve, és a péksütemények is több mint 45 százalékkal drágábbak. De meddig drágulhatnak még? Vásárlók mondták el véleményüket.

Elszálltak az árak.

Kötelező spórolást rendelt el a gázzal a kormány, az állami intézményeket pedig csak 18 fokra fogják felfűteni télen. Pedig a kormánypárti politikusok és a fideszes sajtó hónapok óta kritizálja azokat és élcelődik azokon, akik hasonló takarékoskodásra szólítottak fel. Megdöbbentő terv, diktatúrákban hoztak ilyet – ezt írták a 18 fokos közintézményekről, amikor állítólag Brüsszelben vetődött fel hasonló. 

Több mint hétezer forinttal kerülhet többe az éves matrica, ha nem változtatnak a szabályokon.

Nincs megállás.

Drávaszerdahely polgármestere szerint önkormányzatok fognak csődbe menni állami támogatás nélkül. Olyan gazdag településen, mint Budaörs is jelentősen nőtt a segélyek iránti érdeklődés. Egyes önkormányzatoknál külön intézkedésekkel készülnek a segítségkérőknek, de sok önkormányzatnak nincs miből adni.

A nagyobb városokban hosszú sorok állnak az ingyenételt osztó segélyszervezetek sátrai előtt. 

Pedig van elég hazai búza Magyarországon.

Az alkalmazottak január 1-jétől fizetésemelést is kapnak.

Gulyás Gergely az év elején létező veszélynek nevezte, hogy a kereskedők a vásárlókra terhelik az árstoppal érintett termékeken kieső összegeket. Ha ez így van, az ársapkának nem sok értelme van. A kormány mégsem válaszol arra, hogy hogyan ellenőrzik az árakat. A GKI szerint nem is kérdés, hogy áthárítják-e a költségeket a kereskedők. 

Egy 20 milliós lakáshitel már majdnem 10 millió forinttal többe kerül, mint fél éve.

Jelenleg 11,75 százalék az alapkamat.

Most szembesülnek a szülők, hogy mennyivel kell többet fizetniük a menzáért, van, ahol több mint tízezer forinttal is emelkedtek az árak. 

Megugrik a rezsi, felment az alapanyagok és a kiszállítás ára, a megélhetési költségek viszont jelentősen nőttek. A szépségipari szakemberek árat emelnének, de sokan attól tartanak, hogy az árérzékenyebb ügyfélkör hátat fordít nekik. A közösségi médiában egymást érik az áremelések miatt magyarázkodó posztok kozmetikusoktól, szempillásoktól, masszőröktől.

A tojás több mint a duplájára drágult, amióta nem emelkedett a családi pótlék. Gulyás Gergely miniszter kedden arról beszélt, nem akarnak változtatni a támogatáson. Az MSZP és a Párbeszéd pedig azt kezdeményezi, hogy emeljék a duplájára. 

Még tovább drágulhatnak az élelmiszerek Magyarországon.

December óta nőttek a legtöbbet az árak.

Százezer forintnál kevesebbért albérletet találni már csak Kaposváron, Békéscsabán és Miskolcon lehet. A nagyobb egyetemi városok albérletárai már szinte megegyeznek a budapestivel. Ahol állapottól függetlenül átlagosan kétszázezer forintba kerül egy albérlet, rezsi nélkül. Július elején forgattunk egy egyetemista lánnyal, aki már akkor elkezdett albérletet keresni. Megtudhatják mit talált és mennyiért. Ma az sincs biztonságban, akinek még tavalyról van albérlete, hiszen az infláció miatt húsz-huszonötezer forinttal többet kell érte fizetnie.

Magyarországon mérték a második legnagyobb élelmiszerdrágulást az Unióban. Az árstop ellenére 29,7 százalékkal emelkedtek az árak tavalyhoz képest az Eurostat szerint, csak egy tizedszázalékkal kevésbé, mint az első helyen álló Litvániában. A GKI jövőre is kiugró drágulással, az ideinél 10-15 százalékkal még magasabb árakkal számol.

Egy reprezentatív kutatás szerint a lakosság csaknem 60 százaléka számít ősszel magasabb rezsire, de szokásaikon csak nehezen változtatnának.

Az áremelést egyebek mellett azzal indokolták, hogy az aszály és az energiaárak jelentősen növelték a termelési költségeket.

Az iskolakezdés már sok olyan szülőnek is anyagi terhet jelent, akiknek eddig nem okozott gondot, hogy beszerezzék mindazt, amire a gyerekeknek szüksége lesz a tanévben. Tavalyhoz képest a papír ára ötven, míg a többi tanszer 20-40 százalékkal lett drágább. A Fókusz riportjában annak járt utána, hogy miről kell lemondania egy családnak ahhoz, hogy kellőképpen felszerelve induljon a tanév.

Miért éri meg jobban piacra járni, mint valaha? Mit nyerhetünk az okos tervezéssel és egy jól felszerelt kamrával? Hogyan hasznosítsuk az alapanyagok hulladéknak hitt részeit? Íme a népszerű gasztroblogger tippjei azoknak, akik nehéz időkben is tápláló és finom ételeket szeretnének az asztalra tenni.

A megugró infláció és az orosz-ukrán háború miatt a turizmus visszaesett, sőt a pandémiánál is nehezebb időszak várhat a szállodákra és vendéglátóhelyekre.

A Fókusz stábja az egyik budapesti piacon próbálta utolérni az árakat. Vevőként tapasztaljuk, hogy napról-napra többet kell fizetni a bevásárlásért és ezt az eladók sem cáfolják. Az egyik árus arról beszélt, hogy az elmúlt hónapban négyszer volt kénytelen árat emelni, a másik pedig elmondta, hogy három éves kora óta piacozik a családjával, de ilyen nehéz évre még nem volt példa. Meddig tarthat az infláció, mikor állhat meg az áremelkedés? Erre is keressük szakértővel a választ.

Nem kímélte az éttermeteket sem a mostani gazdasági helyzet. Gianni Annoni étterem-tulajdonos azt mondta, alig heverték ki a covidot, most a magas alapanyag- és energia árakkal kell megküzdeniük.

Tombol az infláció, a nyugdíjas fogyasztóiár-index a júniusi 11,8 százalékról 13,8 százalékra nőtt, de a nyugdíjasok a boltokban nem a hivatalos inflációval, hanem annál sokkal vadabb drágulással szembesülnek.