Elszabadultak az árak a börtönökben is, ahol télen 18 fokban élnek majd a rabok

A büntetés-végrehajtási intézetek vezetőit és a rabokat is érzékenyen érinti, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedtek az energia- és élelmiszerárak. Az étkeztetéshez használt alapanyagok esetében például olyannyira szembetűnő volt a drágulás, hogy – a közbeszerzési tájékoztatók alapján – több esetben 10-25 százalékkal kellett emelni a szerződésben szereplő összegeket. (Új közbeszerzésre azért nem volt szükség, mert a változás mértéke nem érte el az 50 százalékot, valamint a drágulást előre nem látható folyamatok okozták.)

Az elszabaduló inflációt jelzi az is, hogy volt olyan módosítás, amelyben rögzítették, háromhavonta felülvizsgálják az árakat.

Milliárdos pluszköltségekre lehet számítani a gázbeszerzésnél is, ha a nemsokára lejáró szerződések helyett már új árakon kell megegyezni. A Belügyminisztérium alá tartozó szervek – az idei évre vonatkozó megállapodások alapján – 17 forintért vásárolták a gázt kWh-ként, jelenleg azonban a világpiaci ár ennek legalább a négyszerese, nagyjából 70 forint. (170-180 euró/mWh, de ennek volt már a duplája is.)

Tavaly a szerződésben szereplő büntetés-végrehajtási intézetek nagyjából 85 ezer mWh-t kötöttek le, ezért a mennyiségért most csaknem 6 milliárd forintot kellene fizetni, miközben 17 forinttal számolva csak 1,4 milliárd forintot kellene. Ez azonban csak az elfogyasztott gáz ára, a szolgáltató ezen felül rendszerhasználati díjat is felszámol.  

A Belügyminisztérium és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) az rtl.hu megkeresésére nem kívánt nyilatkozni az inflációs hatásokról, valamint a pontos pluszköltségekről, utóbbi ugyanakkor azt elárulta: 

a kormány közintézmények fűtésével kapcsolatos rendelete a börtönökre is vonatkozik, azaz idén télen legfeljebb 18 fok lesz a végrehajtási intézetekben is.

A Magyar Helsinki Bizottságot megkereső rabok korábban is gyakran panaszkodtak arra, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben nyáron sokszor nagyon meleg, télen pedig nagyon hideg van. Többen attól tartanak, hogy a mostani megszorítások hamarosan megjelennek a börtönökben is, például kevesebb élelmiszerhez jutnak majd, még ritkábban férnek hozzá meleg vízhez, vagy nagymértékben nőnek a benti boltok árai.

A BVOP azt is megjegyezte – amellett, hogy természetesen ingyen biztosítják mindenkinek az étkezést és az egészséges élethez szükséges ellátást –, a telefonálás költségei változatlanok maradnak. Ez persze nem is meglepő, a börtönökben jellemző díjak ugyanis messze meghaladják a piaci árakat. Ha valaki bentről telefonál, akkor a piaci ár többszörösét, 69 forintos percdíjat kell fizetnie, de emellett van még egy egyszeri 35 ezer forintos letéti díj is, ha a büntetés-végrehajtás mobilkészülékét szeretné használni. (Pozitív változás ugyanakkor, hogy a koronavírus-járvány óta egyre gyakrabban nyílik lehetőség skype-os kapcsolattartásra, ami természetesen ingyenes.)  

Ennél is nagyobb problémát okoznak a fogvatartottaknak azok az árak, amelyeket az intézeteken belül található boltokban, valamint a hozzátartozók által használt webshopban tapasztalnak. (Utóbbin keresztül elsősorban élelmiszert szoktak beküldeni.) A börtönökön belüli vásárlás ugyanis nem csak az étkezés kiegészítésére szolgál, fontos szerepe van az elítéltek közötti cserekereskedelemben, valamint abban is, hogy elviselhetőbbé váljon a bent töltött idő.

Ennek megfelelően a rácsok mögötti infláció – amelynek mértéke beszámolók szerint akár a 20-30 százalékot is elérheti – különösen érzékenyen érinti a fogvatartottakat. A kinti árakhoz képest ráadásul gyakran még többet kell fizetni termékekért: a FECSKE, a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport gyűjtése alapján a különbség jellemzően 10-30 százalékos, de akár kétszeres is lehet, az pedig ritkán fordul elő, hogy a benti ár az alacsonyabb. (Az árak intézetenként eltérnek, az adatok a csoport egy fogvatartott tagjától származnak.)

Forrás: Fecske, a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport 

Miután a dolgozó fogvatartottak fizetését a mindenkori minimálbér alapján határozzák meg, ők is teljesen ki vannak szolgáltatva az inflációnak. A törvény szerint a havi munkadíjuk nem lehet kevesebb 55 800 forintnál, ami 321 forintos órabért jelent, ebből azonban levonnak nagyjából 20 ezer forintot a tartási díjhoz való hozzájárulásként, valamint körülbelül kétezer forintot a szabadulás utáni élet támogatására. Azaz a dolgozó fogvatartottaknak – ha nem kapnak kintről támogatást – havi 33 ezer forintból kell megoldaniuk a vásárlást és a telefonálást is.

Ha az állam új börtönöket épít, akkor meg is tölti azokat

A statisztikák azt mutatják, hogy Magyarországon folyamatosan csökken a bűnözés, 2013 óta 370 ezerről nagyjából 200 ezerre zuhant a regisztrált esetek száma. (Ez persze nem teljesen mutatja meg a valódi arányokat, magas ugyanis a látencia, ráadásul egy-egy törvényváltozás nagyban befolyásolja az esetszámot.)  

A kormány börtönépítési programja következtében jelentősen bővült a férőhelyek száma is, és azt is elérte az ország, hogy a telítettség a nemzetközi normáknak megfelelően 100 százalék alatt legyen.

A börtönökön belüli állapotok mégis egyre több embert érintenek, az elmúlt években ugyanis drasztikusan nőtt a fogvatartottak száma. Míg 2020 végén csak 16 700-an voltak valamelyik végrehajtási intézetben, addig idén augusztusban már kétezerrel többen, 18 800-an.

Forrás: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága

„Ez a folyamat ráadásul csökkenő lakosságszám mellett ment végbe” – mondta az rtl.hu-nak Krámer Lili kriminológus, a Magyar Helsinki Bizottság kutatója és projektkoordinátora.

„A világ más államaiban és Magyarországon is csökken a bűnözés 2000 óta, de a kriminálpolitikák egyre szigorúbbak, mintha durvuló bűnözési helyzetre adnának választ. Beszédes az évtizedes trend is: míg 2010-ben 164 fogvatartott jutott 100 magyar lakosra, addig 2021-ben már 180” – fogalmazott. Krámer Lili szerint ezt nem a bűncselekmények jellegzetességei, hanem a bűnözésre adott válaszok okozzák, tehát a szigorú és szabadságvesztés-centrikus büntetőpolitika.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint a hazai és a nemzetközi példák is azt mutatják, hogy önmagában a börtönépítés hosszú távon nem csökkenti a zsúfoltságot, mert 

a férőhelyszám növekedését a fogvatartottak számának emelkedése követi. Egy idő után minden új börtön megtelik, sőt túltelítődik. 

„Ha jelentős és tartós javulás a cél, a fogvatartottak számának csökkentésére van szükség, ehhez pedig változtatni kell a szükségtelenül szigorú büntetőpolitikán” – idézte a szervezet korábbi álláspontját Krámer Lili.

Az rtl.hu megkereste az Országos Bírósági Hivatalt, hogy megtudjuk, álláspontjuk szerint miért emelkedett drasztikusan a fogvatartottak száma, azonban azt állították, ebben a kérdésben nem illetékesek.

Végül a Kúria sajtóosztálya készített egy gyűjtést arról, hogy milyen változások voltak a Büntető törvénykönyvben az elmúlt években.

Forrás: Kúria sajtóosztálya

A Magyar Helsinki Bizottság tapasztalatai szerint a börtönpopuláció növekedéséhez az alábbiak járultak hozzá:

• 2020 óta nő a letartóztatottak száma, ami részben annak köszönhető, hogy nőtt a letartóztatások hossza.
• A kiszabott szabadságvesztések is hosszabbak, mint korábban.
• Nehezebb szabadulni a börtönből. Egyrészt szigorította a kormány a feltételes szabadlábra bocsátás feltételeit a 2019. év végi győri gyerekgyilkosság miatt, másrészt csökkent a reintegrációs őrizetben lévők száma. (Ők azok, akik elektronikus „lábpereccel” otthon töltik a maradék büntetésüket.)
• A szabadságvesztés alternatíváit kevésbé alkalmazzák, kevesebb embert ítélnek például közérdekű munkára.
• Egyre nő a szabálysértési elzárásban lévők száma, amit szintén börtönben kell letölteni. Ehhez hozzájárul az is, hogy a szabálysértési bírság átváltoztatható szabálysértési elzárássá.

Ezzel párhuzamosan a leggyakoribb bűncselekmények csekély súlyúak. A Magyar Helsinki Bizottság gyűjtése szerint 2013 és 2019 között a leggyakoribb cselekmény, amiben jogerős ítélet született az ittas (bódult) járművezetés vétsége volt, amit a következő négy helyen a garázdaság és a kisebb súlyú lopások követtek.

Túl sokan kerülnek a büntető igazságszolgáltatás látóterébe, miközben sokukkal inkább a szociálpolitikának lenne dolga. 

A kormány viszont a szegénységre és a társadalmi marginalizációra kriminálpolitikai válaszokat ad” – fogalmazott Krámer Lili.

Nyitókép: Illusztráció – Fotó: Beliczay László/MTI