Cserekereskedelmet vezetne be falujában a vak komondoráról elhíresült politikus

A cserekereskedelem bevezetését javasolja Fülöpházán Balogh József alpolgármester, derül ki a Blikk riportjából. 

Balogh József neve nem ismeretlen a magyar közéletben: ő volt korábban a falu polgármestere, és fideszes parlamenti képviselőként jó pár cikluson keresztül részt vett az országgyűlés munkájában is. Politikai karrierje akkor szenvedett törést, amikor 2016-ban jogerősen elítélték súlyos testi sértés vádjával, mert megverte élettársát. A nő nyolc napon túl gyógyuló sérülést, orcsonttörést szenvedett. 

A botrányos eset napvilágra kerülésekor Balogh azt hazudta: az asszony sérüléseit az okozta, hogy átesett a család egyik kutyáján, egy vak komondoron. A vak komondor azóta a családon belüli, nők ellen elkövetett erőszak szimbólumává vált. 

A jogerős ítélet után Balogh kilépett a Fideszből, lemondott parlamenti képviselőségéről és faluvezetői tisztségéről, új életet kezdett, 2021-ben meg is házasodott. 

Balogh most alpolgármesterként egy különös ötlettel került vissza a figyelem középpontjába: javaslata szerint Fülöpháza lakosainak gazdasági nyűgjeit enyhítené, ha a Bács-Kiskun megyei településen bevezetnék a pénz nélküli kereskedelmet.

A politikus „Eladunk, veszünk, cserélünk! Azért, hogy megéljünk!” – címmel felhívást tett közzé, amiben a jövőjüket meghatározó baráti beszélgetésre hívta a falubelieket, a magyarországi, ezen belül a fülöpházai családok életében is érezhető, válságos helyzetre való tekintettel.

Rettenetesen aggódnak a helybéliek az elkövetkezendő hónapok miatt. Rezsinövekedés, aszály, infláció, ezek komolyan veszélyezteti a megélhetést, a hétköznapokat. Ezért próbálom felrázni a közösséget ezzel a kezdeményezéssel

– mondta a Blikknek Balogh, aki azt szeretné, ha a helyben megtermelt terményeket, előállított javakat (gyümölcsöt, zöldséget, tojást, húst, sajtot, kenyeret, pálinkát) egymás közt csereberélnék a falubéliek és a környéken lakók.

Utána kell járni, hogy ez a csere hogy van adóügyileg. Mi nem akarjuk átverni az államot, de a cserénél azt gondolom, nem kell befizetni. Nem lehet a csibészeket erősíteni

– vélekedett az alpolgármester.

Oláh János baromfitenyésztő gazda szerint jó az ötlet:

Remek kezdeményezés, persze, hogy egyből mellé álltam. Nézze, van itt tojás, tyúk, kacsa. Van még szalma, széna, takarmány. A tehenek kint a legelőn. Ez mind érték, s még többet jelentene, ha értékén tudnám elcserélni, Fontos, hogy itt megvan a garancia, maga az ismeretség, itt nem verne át senki senkit.

A magyar nyelv értelmező szótára szerint a cserekereskedelem „a kereskedelemnek az a kezdetleges formája, amelyben az egyes tárgyakat, termékeket pénz közbeiktatása nélkül, közvetlenül más tárgyakért, termékekért adják oda. A cserekereskedelem a primitív népek között még ma is gyakori”.

A fejlett civilizációk történelmében százezer évvel ezelőtt volt jelen a cserekereskedelem (barter), de csak nagyon rövid ideig és elszórtan. A javak cseréjében nagyon hamar, már időszámításunk előtt 3000 évvel ezelőtt megjelent a közvetítő érték, a pénz, ami azóta is az emberi gazdaság alapja.

Nyitókép: Balogh József a Kecskeméti Járásbíróságon, 2016. február 17-én Fotó: Ujvári Sándor / MTI