Élelmiszerárstop: átháríthatják a költségeket a kereskedők, a kormány hallgat

Január 13-án, az év első kormányinfóján Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter létező veszélynek nevezte, hogy a kereskedők más termékek árába fogják beépíteni az árstoppal érintett termékeken keletkező veszteséget, de ezt a kormány figyelni fogja. Kissé fenyegetően hangzott, amikor hozzátette: vannak más árszabályozási eszközök is a kormány kezében.  

Az ársapka jelenleg a kristálycukorra, a BL 55-ös búzafinomlisztre, a finomított napraforgó-étolajra, a házi sertéscombra, a csirkemellre, a csirke far-hátra (illetve a csirkehátra, csirkefarra, csirkeszárnyvégre) és az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8 százalékos zsírtartalmú tehéntejre vonatkozik, a jelenlegi szabályozás szerint október 1-ig. 

Szerettük volna megtudni, hogy a kormány pontosan hogyan és milyen eszközökkel ellenőrizte az esetleges költségáthárításokat. Mindez azért lényeges, mert ha a kereskedők más termékek árába beépítik a kiesett összegeket, akkor az árstopnak nem sok értelme van, hiszen amit a vásárló az egyik terméken megspórol, azt a másikkal kifizeti. A kérdésnek fájó aktualitást ad, hogy Magyarországon elszálltak az árak, az Eurostat szerint Európában sehol nem drágultak úgy az élelmiszerek, mint nálunk. A 444.hu írta meg, hogy a kenyér, a hús, a gyümölcs, a sör és az alkoholmentes italok ára is Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben január óta. A kenyér például 37 százalékkal lett drágább január óta, a második helyezett Litvániában 20 százalékos volt az áremelkedés.

Az árstopról, az élelmiszerárak növekedéséről korábban az RTL Híradó készített riportot:

Bár csaknem másfél hete próbáljuk megtudni a Kormányzati Tájékoztatási Központtól, hogy mikor és milyen eszközökkel, milyen eredményekkel figyelték, ellenőrizték az esetleges költségáthárításokat, és milyen lépéseket tettek az esetleges visszaélések ügyében, egyetlen levelünkre sem érkezett válasz. Ez annak fényében is furcsa, hogy a költségáthárítás vörös posztó lehet a kormány számára, ha mondjuk a Ryanair példájából indulunk ki. Mint ismert, a Ryanair az úgynevezett extraprofitadónak nevezett kormányzati különadó utasonkénti 3900 forintos összegét áthárította ügyfeleire, ennek pedig teljes erővel ment neki a kormányzati kommunikáció, köztük Gulyás Gergely is. Az élelmiszerárstop ügyében hasonló törekvéseket nem látunk. 

Dr. Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint nem véletlen, hogy a kormány hallgat az ellenőrzésekről vagy a nyomonkövetésről: ez ugyanis lehetetlen a jelenlegi helyzetben. 

26 százalékos árindexnél nem lehet ilyen méréseket végezni. Más helyzetben esetleg meg lehetne nézni, hogy a kereskedő ugyanazt az árrést teszi-e az árstoppal nem érintett termékekre, mint korábban, de most, amikor nőnek az előállítási és az alapanyagköltségek, ez lehetetlen.

Úgy látja: nem kérdés, hogy áthárítják-e a költségeket a kereskedők. Igen.

Azt, hogy Gulyás Gergely mégis az áthárítás nyomonkövetéséről beszélt, inkább propagandacélokkal magyarázta. Ahogyan azt is, hogy az élelmiszerekre és az üzemanyagra vonatkozó árstopok fenntartását – szemben a kamatstoppal – nem év végéig jelentették be, hanem újra és újra az egyes hosszabbításokról kommunikálnak. Molnár László biztos benne, hogy az élelmiszerárstop – mivel a következmények nem a kormányon csattannak – 

a mostani határidő, azaz október 1-je után is fennmarad, ahogyan szerinte az inflációs adatokban sokkal nagyobb súllyal szereplő üzemanyagokra vonatkozó ársapka is marad, még ha az árküszöböt akár meg is emelhetik. 

A kormány érdeke ugyanis a inflációs adatok leszorítása például a nyugdíjasoknak járó plusz összegek vagy a kormányzatot érintő bérnyomás miatt is. Molnár László szerint az üzemanyagárstop kivezetése éves szinten hozzávetőlegesen 4-5 százalékot tenne az inflációra, míg az élelmiszerár-sapkák 0,5-1 százalékpont között fogják vissza azt. A GKI júliusi elemzése szerint Magyarország az Európai Unió éllovasa lenne a fogyasztói árak emelkedésében az árrögzítés nélkül. Májusban Magyarország az Európai Unió tagországai közül a 9. legmagasabb, 10,8 százalékos árnövekedéssel szembesült annak ellenére, hogy az árrögzítés a többi tagállamra (az üzemanyagokat nem tekintve) nem jellemző. 2015-höz képest a fogyasztói árak 31,2 százalékkal nőttek, amellyel a harmadik legmagasabb inflációjú uniós ország vagyunk. A GKI elemzése szerint 31 százalékos lenne az infláció Magyarországon az árrögzítések (élelmiszerek, üzemanyagok, földgáz, villamos energia, távfűtés, hulladékkezelés, vízellátás, szennyvíztisztítás) nélkül.

Emellett persze napi gondokat is okozhat az árstop. Molnár László szerint a kereskedők az árstopos termékekből annyit tartanak, amennyit muszáj, így gyakran lehet hiányjelenségeket tapasztalni még a helyettesítő termékeknél is, a csirkemell esetében például az úgynevezett tanyasi csirkemellnél. Érdekes helyzet alakulhat ki, amikor eltűnik a polcokról a rögzített árú 2,8 százalékos tej, de ott van a 1,5 vagy a 3,5 százalékos. A kereskedő érdeke nyilvánvalóan az, hogy a vásárló a nem árstopos terméket vegye meg, tette hozzá a GKI vezérigazgatója. 

A témában megkerestük a legnagyobb boltláncok közül az Auchant, a Lidlt, az Aldit, a Pennyt, a Tescót és a SPAR-t tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetséget, nem nyilatkoztak.

Molnár László korábban a Fókusznak beszélt arról, hogy további jelentős élelmiszer-áremelkedés várható a következő egy évben. Az elképesztő gyorsaságú infláció a gazdasági kutatók szerint már tavaly elkezdődött.

Korábbi cikkünkben pedig azt mutattuk be, hogy a speciális étrendet igénylőket még inkább sújtja az infláció, az általuk fogyasztott termékek ugyanis eleve drágábbak voltak. Az szja-kedvezmény pedig nem sok betegen segít a világverő magyar áfa mellett. Sokak számára így kérdésessé válhat, hogy meg tudják-e fizetni az egészségük fenntartásához nélkülözhetetlen, súlyosabb esetben egyenesen életmentő élelmiszereket.

Nyitókép: Róka László / MTVA / MTI