Senki sem jár rosszabbul az élelmiszerek döbbenetes drágulásával, mint a cukorbetegek és az ételérzékenyek

A magyarországi élelmiszer-árrobbanás a lakosság jövedelme és fogyasztói kosara alapján mindenkit másként érint, ám egy valami biztos: a speciális étrendet igénylő krónikus betegek, valamint az élelmiszer-érzékenységben szenvedők jelentősen magasabb árakkal szembesülnek az áruházak polcain és a webshopokban. Az általuk fogyasztott termékek már az infláció elszabadulása előtt is jelentősen drágábbak voltak a hasonló kategóriájú normál termékeknél, most azonban ez az árkülönbözet még rárakódik az egyébként is egekbe szökő árakra.

Sokak számára így kérdésessé válhat, hogy meg tudják-e fizetni az egészségük fenntartásához nélkülözhetetlen, súlyosabb esetben egyenesen életmentő élelmiszereket.

A diétát valahogy tartani kell

Dr. Balogh Illés endokrinológus az rtl.hu megkeresésére elmondta, egyelőre nem hallja a betegeket a drágulás miatt panaszkodni, de a speciális étrendekhez szükséges élelmiszerek ára is kétségtelenül felment, méghozzá jelentősen. Aki viszont inzulinrezisztenciával orvoshoz vagy dietetikushoz fordul, az valószínűleg nem fogja felfüggeszteni a speciális diétáját azért, mert drágábbak lettek ezek az élelmiszerek.

Azonban a magasabb árak miatt elképzelhető, hogy kevesebben fordulnak orvoshoz a problémájukkal, a betegségükkel – figyelmeztetett a szakember, aki ugyanakkor úgy gondolja, hogy aki már orvoshoz fordult, az minden bizonnyal be fogja tartani a diétás szabályokat.

Az olyan betegségek kezelésében, amelyekben a dietoterápiának fontos szerepe van, legyen szó például cukorbetegségről, laktózérzékenységről, az alapot legtöbbször az egészséges táplálkozás jelenti, módosítva az adott betegség diétás irányelveivel. Így az élelmiszerárak emelkedése mindenkit érzékenyen érint

– ezt Erdélyi Alíz dietetikus, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára mondta az rtl.hu-nak.

Hozzátette: viszont valóban vannak olyan speciális élelmiszerek, amelyek már az infláció növekedése előtt is drágábbak voltak a normál termékeknél. Ezeknek az ára hasonló mértékben nőtt, mint a többi élelmiszeré. Például a cukorbetegeknél fontos a lassan felszívódó szénhidrátok fogyasztása, tehát fehér kenyér helyett teljes kiőrlésű kenyeret kell fogyasztaniuk. Utóbbi az infláció megszaladása előtt is drágább volt a fehér kenyérnél. Ugyanez a helyzet a laktózmentes tejtermékeknél.

Erdélyi Alíz szerint a spóroláshoz ugyanazt tudják javasolni, mint a normál táplálkozás esetén: sokkal jobban kell figyelni az élelmiszer-akciókat, és sokkal jobban meg kell tervezni a heti táplálkozást. Például régebben talán belefért, hogy valaki beugrott egy büfébe venni egy teljes kiőrlésű kenyérből készült szendvicset, most már azonban, alaposan végiggondolva a napunkat, kevesebbe kerül, ha magunknak készítünk és csomagolunk előre ilyen szendvicset. Sőt, ha otthon sütjük meg magunknak a kenyeret, akkor az áremelkedés nem lesz olyan drasztikus, de az is igaz, hogy tőlünk ez több időráfordítást igényel – tette hozzá.

Sok az áfa, kevés a hazai lisztforrás 

A Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete elnöke, Koltai Tünde megkeresésünkre elmondta: 

a gluténmentes élelmiszerek ára Magyarországon a háromszorosa, de akár 15-szöröse is lehet az azonos kategóriájú, normál élelmiszereknek.

 A magasabb árkülönbség általában a fagyasztott készételek, késztermékek, illetve prémium termékek esetében fordul elő. A szakember szerint az árkülönbség egyik oka, hogy a gluténmentes termékeknél az előállítási körülmények inkább gyógyszergyáriak, mint konzervgyáriak.

A drágaság további oka az alapanyagok felhasználhatósága és a folyamatos élelmiszer-biztonsági ellenőrzés. Ráadásul a vevőkör elég szűk: Magyarország teljes népességében nagyjából 1-2 százalékra tehető a cöliákiás esetek (gluténérzékenyek) aránya, akiknek csak a töredéke, mintegy negyede rendelkezik korrekt diagnózissal. Koltai Tünde szerint a többiek jellemzően nem foglalkoznak a tüneteikkel, vagy az egészségügy különböző szintjein keringenek a panaszaikkal.

Az árkülönbség ellenére Magyarországon a gluténmentes élelmiszerek áfakulcsa ugyanúgy 27 százalék, mint a normál élelmiszerek esetében, bizonyos termékeknél pedig 18 százalék. 

Összehasonlításul: Nagy-Britanniában az áfa 0 százalék, Ausztriában 10, Németországban 7 százalék, de más európai uniós országban is jóval alacsonyabb az ilyen termékek esetében.

Az állam azonban bizonyos mértékben kompenzálja a gluténmentes étrend magasabb árát. Koltai Tünde elmondta, a diagnosztizált gyerekek után például emelt összegű családi pótlék jár a szülőknek. Diagnosztizált felnőttek esetében, akik fizetnek személyi jövedelemadót, azok adókedvezményt vehetnek igénybe, de a mindenkori minimálbér legfeljebb 5 százaléka erejéig. Akik nem fizetnek adót vagy nyugdíjasok, ezt a kedvezményt nem vehetik igénybe.

A gluténmentes termékek idei drasztikus áremelkedésének legfőbb oka a szakember szerint – az általános infláció és a forint gyengülése mellett – az is, hogy Magyarországon alig lehet beszerezni olyan kukoricalisztet, ami alkalmas gluténmentes termékek gyártására. Az importálás miatt (zömében Spanyolországból és Olaszországból) pedig szállítási, raktározási, ellenőrzési költségek merülnek fel. Ehhez a helyzethez jön még az idei, európai szintű aszály, ami szintén árfelhajtó hatású. 

A szakember úgy véli, nincs kizárva az sem, hogy számos gluténmentes termékeket gyártó cég befejezi a gyártást vagy megszűnik, például Ausztriában ezek már valós félelmek a szektorban.

Nyitókép: Europa Press News / Getty Images