Pénzosztás, áfacsökkentés, gyógyszerkedvezmény – így védik az embereket az elszálló áraktól a kormányok máshol a világon

Rég látott feladat elé állítja a kormányokat világszerte az egyre növekvő élelmiszer- és üzemanyagárak, az orosz-ukrán háború, valamint a pandémia utóhatásai által kialakult bizonytalan gazdasági környezet. Abban a legtöbb helyen konszenzus van, hogy az államnak valamilyen módon be kell avatkoznia, hogy megóvja az embereket az inflációtól. Ha ugyanis nem ezt tenné, akkor nagyon gyorsan eljutnánk egy világméretű katasztrófáig, emberek tömegei éheznének, vagy fagynának meg a saját otthonukban.

A közelgő tél és az orosz energiától való függés miatt éppen a világ egyik legfejlettebb térsége, Európa van kiemelten nehéz helyzetben.

Nem véletlen, hogy az elmúlt hónapokban az európai országok egymás után jelentették be a lakosság megélhetésének könnyítésére irányuló intézkedéseiket. Nézzük, hogyan próbálják enyhíteni a válságot Európában.

Németország

Olaf Scholz kancellár szeptember elején jelentett be egy 65 milliárd eurós csomagot, amelyet az energiaárak és az infláció emelkedésének ellensúlyozására hoznak létre – közölte az MTI. Ennek értelmében Németországban emelkedni fog a családi pótlék és a lakhatási támogatás, és kibővítik az ezekre jogosultak körét. A munkavállalók 300 euró, a nyugdíjasok szintén 300 euró, míg a diákok 200 euró egyszeri támogatást kapnak a növekvő rezsi miatt. Az áramot a háztartások, a kis- és közepes vállalkozások kedvezményesen fogják kapni egy előre meghatározott mennyiségig. Németország már a harmadik ilyen csomagot jelenti be az idén.

Franciaország

Franciaország 2021. októberi szinten fagyasztotta be a gázárakat, az év végéig pedig 4 százalékban korlátozták a villamosenergia drágulásának mértékét. Emellett minden alacsony vagy közepes jövedelmű állampolgár 100 eurós támogatást kap az államtól a megnövekedett rezsi rendezésére. A kormány a spórolásra helyezi a hangsúlyt, azoknak, akik egy bizonyos érték alatt fogyasztanak, 30 százalékkal olcsóbb lehet a rezsijük. A takarékoskodásra azért van szükség, mert a villamosenergia-termelésnek nagyjából 67 százaléka, míg gáztermelésnek hozzávetőlegesen a 7 százaléka az atomenergiára támaszkodik,

az ország 56 atomreaktorából pedig 32 jelenleg nem üzemel karbantartási munkálatok miatt – írja az AP. Így ha nem figyelnek a fogyasztásra a franciák, akkor télen kénytelenek lesznek órákra mesterséges áramszüneteket bevezetni.

Egyesült Királyság

Liz Truss hivatalba lépő brit miniszterelnök 40 milliárd font (18 275 milliárd forint) összegű segélycsomaggal szeretné támogatni a vállalkozásokat, hogy megbirkózzanak a növekvő rezsivel – adta hírül az MTI. A lakosságot is támogatják, korábban bejelentették, hogy az energetikai cégek megadóztatásából befolyó összeget az állampolgárok kapnák. Minden háztartásnak 200 fontos (több mint 91 ezer forintnak megfelelő) rezsitámogatást írnak jóvá, valamint további egyszeri 500 fontos (csaknem 230 ezer forintnyi) támogatást kap mintegy 3 millió nehéz helyzetben lévő háztartás.

Spanyolország és Portugália

Az Ibériai-félsziget országai bizonyos szintig közösen igyekszenek kezelni az energiaválságot. Az Európai Bizottság megadta az engedélyt a két országnak, hogy maximalizálják a gázárakat. Az időszakos, egy évre érvényes intézkedésnek köszönhetően a gáz ára az eddigi szint felére, mintegy 40 euróra csökkent – írta az MTI. A spanyol kormány emellett 

októbertől az év végéig 21 százalékról 5 százalékra csökkenti a gáz áfáját, hogy segítse a lakosságot a téli hónapokban. 

Portugália középső részén 30 millió euró értékben telepítettek csaknem 90 ezer napelemet, a beruházás egy kisebb város teljes energiaellátását is fedezheti.

Ausztria

Ausztriában az elmúlt hónapokban rendszeresen jelentettek be különböző támogatásokat, a klímabónusz keretében például minden felnőtt osztrák állampolgár 500 eurót kapott kézhez, továbbá eddig hozzávetőlegesen 200 ezer alacsony keresetű, rászoruló háztartás kapott 200 eurós rezsitámogatást. Az egyedülálló szülők további 100 eurót kaptak az államtól. 

A kormány szeretné kiterjeszteni a szabályozást a közepes keresetűekre is. 

A bécsi Energiabónusz 22 nevű csomagra már 130 millió eurót különítettek el, ez már a negyedik támogatás, amit az osztrák főváros a közelmúltban bejelentett.

Olaszország

Az azóta lemondott olasz miniszterelnök, Mario Draghi még augusztus elején jelentette be, hogy egy új intézkedéscsomag értelmében 17 milliárd euró értékben támogatják a családokat és a vállalkozásokat – közölte a VG.hu. Ebből az összegből a növekvő üzemanyag-, energia- és élelmiszerárakat próbálják kompenzálni. Ezzel egy időben növelték az addig 30 centes üzemanyagadó-csökkentés mértékét, de enyhítik az évi 35 ezer eurónál kevesebbet keresők adóterheit is.

Lengyelország

A lengyelek már februárban belátták, hogy a lakosság védelme érdekében hozzá kell nyúlni az áfához, így csökkent nullára például az alapvető élelmiszerek, a földgáz és a trágyakészítmények áfája, de 23 százalék helyett csak 8 százalékkal terhelik az üzemanyagok árát is.

Ezek az intézkedések eredetileg július 31-ig lettek volna érvényben, de a kormány meghosszabbította a csomag hatályát egészen 2022 év végéig.

A lengyel vezetés mindezek mellett minden olyan háztartásnak 3 ezer zloty (több mint 250 ezer forintnak megfelelő) támogatást nyújt, ahol szénnel fűtenek. A Napi.hu megjegyzi, hogy a lengyel lakások körülbelül 35 százalékát fűtik szénnel, így összesen 11,5 milliárd zloty (966 milliárd forint) megy el az állami támogatásra.

Svédország

Svédországban a lakosság a fűtésre java részt villamosenergiát használ, a kormány ezért elsősorban azokat a háztartásokat segíti, ahol legfeljebb évi 2 ezer kilowattóra áramot fogyasztanak. A rászorulók havonta 2 ezer svéd koronát (nagyjából 74 ezer forintnyi összeget) kapnak a téli hónapokra, ez nem kevesebb mint 6 milliárd koronába (hozzávetőlegesen 222 milliárd forintba) kerül a kormánynak. 

Az elmúlt évben a villamosenergia ára 361 százalékos növekedést produkált Svédországban.

Norvégia

A norvég kormány pénteken bejelentette, hogy majdnem 10 milliárd norvég koronás (397 milliárd forintos) rezsitámogatási alapot hoz létre a Statnett norvég állami áramszolgáltató bevételéből. Az intézkedés célja az, hogy megakadályozza a növekvő villanyáramdíjak miatt a háztartások és vállalatok áramköltségeinek emelkedését – közölte az MTI.

Az országos, távolsági hálózatot és a határokon átnyúló vezetékeket üzemeltető Statnett különleges bevételét csoportosítja át, hogy fedezni tudja a kieső árammennyiség megvásárlása miatti pluszköltségeket. A norvég állam már december óta támogatja a háztartások elektromosáram-fogyasztását, mostantól pedig bizonyos szint felett az áramfogyasztási költségek 90 százalékát fedezi. A mostani támogatási rendszer legalább 2023 márciusáig marad érvényben, és az utolsó becslések szerint 34,8 milliárd norvég koronába (1382 milliárd forintba) fog kerülni a norvég államnak. Norvégiában egyébként tavaly a bruttó átlagbér havi 50 790 korona volt, ami aktuális árfolyamon átváltva bő 2 millió forintnak felel meg.

Az orosz energiafüggőség Európát fojtogatja a leginkább, de ez nem azt jelenti, hogy máshol a világban ne okozna gondot az infláció, a növekvő rezsi- és nyersanyagárak. Nézzük, miként kezelik a válságot Amerikában, Ázsiában vagy épp Afrikában.

Egyesült Államok

Az USA több intézkedéssel is próbál segíteni az állampolgárainak, a diákok diákhitel-tartozását például elengedték. Ez az intézkedés része annak a javaslatcsomagnak, amelynek keretében 430 milliárd dollárt fognak költeni arra, hogy minél kevésbé érződjön az elszabaduló infláció. A csomagban szerepel egyes vényköteles gyógyszerek árának csökkentése is, de különböző adójóváírásokat is bejelentettek. Joe Biden amerikai elnök korlátozná az alacsony jövedelműek hitelfelvételét is, hogy a szegényebb rétegek ne adósodjanak el.

Brazília és Chile

A brazil kormány elsősorban az üzemanyagárakat érintő döntéseket hozott. Több ízben is csökkentették az erre a termékkategóriára vonatkozó adókat, valamint megemelték a szociális juttatások összegét is. A dél-amerikai ország legnagyobb olajcége, a Petrobras nemrég bejelentette, hogy 7 százalékkal csökkenti a finomítói benzinárat, július közepe óta már negyedjére csökkentettek árat. Júliusban a chilei vezetés 1,2 milliárd dolláros segélycsomagot jelentett be, a vállalkozások mellett támogatják a lakosságot is, a 19 millió állampolgárból mintegy 7,5 millió ember kapott 120 dolláros egyszeri támogatást – olvasható a Guardian összefoglalójában.

Japán, Indonézia és Malajzia

Japánban a kormány megemelte a minimálbért, 2023 márciusáig, 3,3 százalékkal fognak emelkedni az alapbérek. Emellett úgy határoztak, hogy a kiskereskedőknek eladott import búza árát befagyasztják, hogy ne szálljanak el az élelmiszerárak. A segélycsomagot még áprilisban fogadták el. Indonéziában az üzemanyagellátás biztosítására létrehoztak egy alapot, amelyből most nem kevesebb mint 24,17 billió rúpiát (1,6 milliárd dollárt) átcsoportosítanak jóléti kiadásokra. A háztartásoknak 20,6 millió rúpia (több mint 100 millió forintnak megfelelő összeg) fog jutni.

Malajzia idén várhatóan rekordösszegű, 77,3 milliárd ringgitet (nagyjából 6800 milliárd forintnyi összeget) költ különböző segélycsomagokra, amelyeknek a nagy részét közvetlen juttatásként kapja meg a lakosság.

Dél-Afrikában elsősorban az üzemanyagok árát csökkentik, míg Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek inkább a szociális, jóléti kiadásokra koncentrál. Az emírségekben a duplájára emelték az alacsony jövedelmű családok pénzügyi támogatását, Szalman szaúdi király pedig 20 milliárd riálnyi ( 2101 milliárd forintnyi) biztonsági tartalék elkülönítését rendelte el. Törökország mindeközben nem kevesebb mint 30 százalékkal emelte a minimálbért.

Nyitókép: illusztráció / Getty Images