1945 augusztusában Hirosimára, majd néhány nappal később Nagaszakira is atombombát dobtak le az amerikaiak. Vajon tanultunk a múltból?

Miután a francia elnök meglebegtette, hogy francia katonákat küldhetnek Ukrajnába. 

Vlagyimir Putyin azt is elárulta, mikor vethetik be az atomfegyvereket.

Történelmének legnagyobb atomrobbantását hajtotta végre hetven éve az Egyesült Államok. A Castle Bravo ereje még a bombát létrehozó atomtudósokat is meglepte. Csakúgy, mint a radioaktív szennyezés, amit okozott. Főleg, hogy japánok is sugárfertőzést szenvedtek kevesebb, mint tíz évvel a hirosimai és nagaszaki robbantások után. A Castle Bravo végül egy történelmi atomcsendegyezményhez vezetett, ami azonban nem gátolta meg Amerikát, hogy még évekig az általuk megbetegített embereken kísérletezzen.

Az OpenAI logikája pont olyan, mint egy népirtó diktátoré: a béke nevében dobta le az atomot.

Az izraeli miniszterelnök is elhatárolódott tőle.

Negyven évvel ezelőtt a szovjet légvédelem tisztje, Sztanyiszlav Petrov döbbenten nézte, hogy az Egyesült Államok öt atomrakétát lőtt ki a Szovjetunióra. Legalábbis ezt jelezte a lehető legnagyobb magabiztossággal a szovjet műholdas megfigyelőrendszer. Ő azonban mégis azt közölte feletteseivel, hogy hamis riasztás történt, jelentősen csökkentve ezzel annak veszélyét, hogy a szovjet vezetés megindítsa a saját atomtölteteit az amerikai célpontok ellen. 

Már csak egymásra vár Oroszország, az Egyesült Államok és Kína, hogy valaki elkezdje ismét a földalatti atomrobbantásokat. A helyszíneket gőzerővel készítik elő, miközben az ENSZ szerint az atomfegyverek fejlesztése biztos recept a megsemmisüléshez.

A Krakatau vulkán 1883-as kitörése az emberiség történetének egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája volt. A kitörésben ötezerszer, de egyes becslések szerint tízezerszer nagyobb energia szabadult fel, mint a Hirosimára ledobott atombomba felrobbanásakor. A vulkán a sziget kétharmadát megsemmisítette, egyes becslések szerint a kitörés több mint 100 ezer ember halálát okozta.

Az Egyesült Államok 1945. augusztus 6-án atombombát dobott Hirosimára. Három nappal később Nagaszakit érte bombatámadás. A Japánban hibakusáknak nevezett túlélők – és gyermekeik – még mindig szenvednek a bombázás következményeitől, közben pedig versenyt futnak az idővel, hogy ha ők nem is, a történeteik örökké élhessenek. Ez azért is fontos, mert még ma is gyakran kiközösítik őket, mert az emberek egyszerűen félnek a túlélőktől.

A Nukemap nevű weboldalon azt lehet megnézni, mekkora rombolást okozna egy nukleáris bomba a környezetünkben. 

Mintha szélvihar tombolt volna, és miután elcsendesedett, „hópelyhek” hullottak. A világ első atomrobbantásának helyszínétől néhány tíz kilométerre emberek élték az életüket, akik a leszármazottaikkal együtt azt gondolják, hogy a gyakori rákos megbetegedésekkel ők fizetik meg a kísérlet árát. A kárpótlásból ezidáig kimaradtak, remélik, hogy a filmsiker ráirányítja a figyelmet az áldozatra, amit hoztak.

A világ harmadik legnagyobb filmes piaca fordulhat a Barbie és az Oppenheimer ellen.

J. Robert Oppenheimer neve valószínűleg akkor is fennmaradt volna, ha nem bízza meg őt az amerikai kormány azzal a második világháború alatt, hogy fejlessze ki a világ első atombombáját. A tudós a Nagaszakiban és Hirosimában történt pusztítást látva megbánta, hogy részt vett a Manhattan-projektben, később pedig szembe is került saját hazájával, miután sokan a kommunistát látták benne.

A Wagner egy konvoja közel jutott egy atomfegyvereket tároló orosz katonai bázishoz, az orosz erők nem tudták megállítani őket. Azután fordultak vissza, hogy vezetőjük megegyezett Vlagyimir Putyinnal a lázadás leállításáról. Az eset még Washingtonban is riadalmat keltett. 

Szvjatlana Cihanouszkaja szerint, ha kitör egy nukleáris háború, Fehéroroszország célpont lesz az odatelepített orosz atomfegyverek miatt.

Előkerült egy fotó, amin egy eldeformálódott bomba látható, amit tűzszerészek vizsgálnak.

Nincs meg.

A történelem során mindössze kétszer vetettek be háborúban atombombát. Egy nukleáris fegyver éles bevetése megállíthatatlan láncreakciót indíthat el a világban. Ilyen fegyverrel hivatalosan jelenleg 9 ország rendelkezik: az Egyesült Államok, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Izrael, Pakisztán, India, Kína és Észak-Korea. A legnagyobb fenyegetést mégsem ezek az államok jelentik.

Pedig mostanra valószínűleg észrevette volna a világ, ha atombomba robbant volna Törökországban.

A mesterséges intelligencia nem ismeri a kisebbik rossz fogalmát.

Mindkét ország azt hitte, hogy a másik atomcsapásra készülhet. 

Felgyorsítják a nukleáris robbanófejek és interkontinentális rakéták gyártását. 

Az orosz állami tévében azzal viccelődtek nemrég, hogy le kéne bombázni New Yorkot. Páran elkezdtek aggódni.

Vendége szerint ebből is nagy atomháború lenne.

Az orosz nukleáris fenyegetések hatására szerte a világban lázasan elkezdték felmérni, milyen állapotban vannak a hidegháborúra épült lakossági bunkerek. A magyar fővárosban csak a lakosság legfeljebb 10 százaléka húzódhatna a metróalagutakba az atombombák elől, ám a túlélésük így sem garantált.

Egyszer vízen, egyszer pedig szárazföldön robbantott volna.

A brit védelmi miniszter lemondta parlamenti programját, hogy sietve az amerikai fővárosba utazzon.

Az amerikai elnök szerint Putyin „nem viccel”, amikor nukleáris fegyverek használatáról beszél. Hatvan éve, a kubai rakétaválság óta nem volt olyan közel a világ az atomkatasztrófához, mint most – mondta.

Ha Putyin megnyomná a piros gombot, az ukránok egy része már tudná, hová induljon. 

Vlagyimir Putyin arról beszélt, hogy „nem blöff” az orosz figyelmeztetés, hogy atomfegyvereket is bevethetnek. 

Oroszországnak joga van nukleáris fegyverek bevetésére. 

Kijev tagadja, hogy bármi köze lenne az utóbbi időkben végrehajtott hasonló robbantásos támadásokhoz. Az orosz hatóságok közben viszont újabb ukrán gyanúsítottat neveztek meg a Darja Dugina orosz újságírónővel végző moszkvai bombamerénylettel kapcsolatban.

A nukleáris fenyegetés nem vész el, csak átalakul.

Az ukrán háború kezdete óta többször is szóba került az atomfenyegetettség kérdése, és Putyin már az invázió kezdetén kijelentette, hogy ha más nemzetek beavatkoznak a konfliktusba, akkor az ő válaszuk olyan lesz, amilyet még soha nem tapasztaltak a történelemben. De mit gondol minderről a szakértő?

A kormány ukrajnai háborúval, illetve az uniós szankciókkal kapcsolatos kommunikációjában az utóbbi hetekben hangsúlyos szerepet kaptak a tömegpusztító fegyverek és kataklizmák. Lássuk, milyen hatásuk is lehet ezeknek!

Phenjan belehúzott, idén ez már a 18. rakétakilövési kísérletük volt. Egy atombomba felrobbantása lehet a következő lépés. 

Emiatt az is felmerült benne, hogy le kéne bombázni Kínát.

Az amerikai hírszerzés szerint az orosz elnök akkor nyúlhat a nukleáris fegyverekhez, ha veszélyben érzi a hatalmát. 

„Senki sem fogja túlélni.”

Az észak-koreai diktátor erről egy katonai parádén beszélt. 

A diktátor halhatatlan érdemeit mutatják be. Például azt, hogy atomhatalommá tette országát.

Egy esetleges támadás könnyen elindíthatna válaszreakciókat, amiknek beláthatatlan következményei lennének.

A nukleáris fegyverek Hirosima és Nagaszaki óta pontosabbak és pusztítóbbak lettek. De hogyan nézne ki most egy atomháború?

Az egykori elnök nem először fenyegetőzött atommal.

Dmitrij Peszkov szerint egyelőre a tervek szerint folynak a harcok. 

A közhiedelemmel ellentétben az orosz elnök nem lőhet ki egyetlen gombnyomással atomrakétákat, de a régi szovjet rendszerben több fék volt a nukleáris protokollban, mint a mai Oroszországban.

Zavarbaejtő üzenet jelent meg nemrég az amerikai atomfegyvereket kezelő szervezet Twitter oldalán. Az értelmetlen szöveget sokan az atombombák indítókódjának vélték, ám végül kiderült, csak az oldalt kezelő egyik dolgozó maradt bejelentkezve. A kínálkozó lehetőségre pedig azonnal lecsapott a figyelmetlen munkatárs gyereke.

1945. augusztus 6-án 8 óra után 15 perccel és 17 másodperccel vakító kékesfehér fény lobbant a japán város fölött, majd mennydörgés következett és gombafelhő szökött az ég felé. Az áldozatok pontos számát a mai napig nem lehet tudni, a hirosimai emlékművön 61 ezer 443 név szerepel. Sokan nem is a robbanásban vesztették életüket, hanem annak következményében. Tűzvészt, épületomlást, lökéshullámokat és rádióaktív sugárzást okozott a bomba. Aki túlélte a támadást, az a mai napig tisztán emlékszik a történtekre.

Ez volt a második, és mindeddig az utolsó alkalom a világban, hogy bevetették a legpusztítóbb fegyvert egy város ellen. A robbanás 70 ezer embert ölt meg.