Kinyílt a pokol kapuja 140 éve

Kereken 140 éve 1883. augusztus 27-én hajnalban lépett a mai Indonéziához tartozó Krakatau vulkán a kitörésének utolsó, kataklizmát okozó szakaszába. Az ezzel járó robbanás a sziget nagy részét, csaknem kétharmadát megsemmisítette. A vulkánnal azonos nevű szigetből csak csonkok maradtak a pusztítás után, az áldozatok számát 36 ezer és 120 ezer közöttire teszik.

A szigeten fekvő tűzhányót az 1600-as években fedezték fel holland gyarmatosítók. A környék jól fel volt térképezve az európai hódítók által, mivel erre húzódott több forgalmas kereskedelmi vonal is.

A korabeli beszámolók szerint a vulkán kitörésének voltak előjelei. A környéken hajózó kereskedők már májusban felfedezték, hogy a vulkánból füst gomolyog, sőt, már akkor megjelent egy több kilométer magasságú füstoszlop is. 

A tűzhányó akkor még nyár elejére lenyugodott, viszont júniusban már hamut is lövellt. Intő jel volt, hogy ez után szinte napi rendszerességgel voltak földrengések a térségben.

A Krakatau azelőtt kétszáz évvel tört ki utoljára. Minden idők egyik legnagyobb környezeti katasztrófája augusztus 26-án kezdődött, amikor sűrű robbanások közepette kitört, de a kataklizma csak egy nappal később történt, a kitörés utolsó fázisában. Már az „előjáték” is szörnyű következményekkel járt, a 26-i, kis kitörés ugyanis pusztító szökőárt okozott az indonéz szigetvilágban, a 27-i viszont egészen más szintre emelte a pusztítás fogalmát.

Reggel 6 órától egészen délig négy nagy robbanás történt, a legnagyobb szétroppantotta a kúpot, aminek a következtében a sziget jó része megsemmisült.

A legpusztítóbb, legerősebb robbanás az utolsó volt, egyes becslések szerint 200 megatonna energia szabadult fel, vagyis 13 ezerszer annyi, mint a Hirosimára ledobott atombomba felrobbantásakor. Az ember alkotta legerősebb nukleáris fegyver az oroszok által ledobott Cár-bomba 50 megatonnás, ennél a félelmetes bombánál is négyszer erősebb volt a Krakatau kitörésének utolsó robbanása.

A robbanás hatalmas hanggal is járt, az emberek éjjel felriadtak a kitöréstől 3100 kilométerre fekvő ausztrál partoknál is. A Rubicon cikke szerint a robbanás során keletkező sokkhullám hétszer kerülte meg a bolygót, a környéken 35 méteres szökőár tarolta le a szigetvilágot, de a La Manche-on is éreztette az erejét.

Bár a Krakatau lakatlan volt a rendszeres vulkáni aktivitás miatt, a tűzhányó kitörése és felrobbanása így is rengeteg életet követelt. A környékbeli területet gyarmatosító holland hatóságok beszámolói szerint vulkáni hamu és törmelék, valamint a pusztító cunami miatt 36 ezer ember halt meg, ám egyesek szerint az áldozatok száma ennél magasabb lehet, sok szigetet, szigetcsoportot nem vettek számításba, ezért a valós szám közelebb lehet a százezerhez. 

Túlzás nélkül állítható, hogy a Krakatau kitörésének következményeit az egész Föld megérezte.

A légkörbe kerülő ritkán vagy talán soha nem látott mennyiségű hamu miatt az egész bolygón mért átlaghőmérséklet egy teljes elsius-fokkal csökkent. Ez a légkör magasabb régóiban képződött fátyolnak volt köszönhető. Ez a fátyol befolyásolta a napfényt is, a mi a hamun és poron átszűrődve a következő egy évben furcsa fényjelenségeket okozott a világ számos pontján. Miközben az ég sötétebb volt, a napnyugták látványosabbak, ezt örökítette meg 19. század végén élt William Ascroft brit festő is.

Egyesek szerint Edvard Munch norvég expresszionista festő leghíresebb festménye, A sikoly is ezt a jelenséget ábrázolja. Akárhogy is, a pusztítás után még kisebb kitörések követték egymást egészen októberig. A nagy kitörés majdnem teljesen eltüntette a Föld színéről Krakatau szigetét, kivéve a Rakata kúp déli felét, amely függőlegesen kettéhasadt, 250 méter mély kalderát (vulkáni eredetű felszíni képződmény, hasonlít a kráterhez) hagyva maga után.

A szennyezést hosszú évek alatt heverte ki a föld légköre, de 1927-ben az egykori kúp helyén egy újabb csúcs tűnt fel. A vízből kiemelkedő képződményt Anak Krakatúának, vagyis Krakatua fiának nevezték el. Az Anak Krakatua már magasabb 300 méternél és 2018-ban már ki is tört, igaz, megközelítőleg sem okozott akkora pusztítást, mint az elődje.

Nyitókép: Korabeli illusztráció az augusztus kitörésről. Fotó: Universal History Archive / Getty Images