Putyinnak nincs nagy, piros gombja, de egy Cseget nevű aktatáskával atomtámadást tudna indítani

Az elmúlt hetekben az orosz-ukrán háború nyomán minden eddiginél nagyobb lett a nukleáris háborútól való félelem az egész világon. Vlagyimir Putyin február 27-én utasította Szergej Sojgu védelmi minisztert és az orosz hadsereg vezérkari főnökét, hogy helyezzék készültségbe az orosz hadsereg „nukleáris elrettentő haderejét”.

Sokan azt gondolják, hogy Vlagyimir Putyin asztalán található egy nagy piros gomb, amivel közvetlenül képes atomrakétákat kilőni, de a valóságban ez nem egészen így működik.

Az orosz nukleáris erők bevetési protokolljáról viszonylag keveset tudunk, ami nem meglepő, tekintve, hogy ezek szigorúan titkos információk, amiket az atomfegyverekkel rendelkező nagyhatalmak nem hoznak önszántukból nyilvánosságra. Akárhogy is, Ukrajna lerohanása miatt sokak felteszik a kérdést: hozhat-e egyedül döntést ebben a kérdésben Vlagyimir Putyin? A rövid válasz az, hogy valószínűleg igen, a pontosabb válasz pedig, hogy nem biztos.

Protokoll

Ahhoz, hogy egy ilyen kérdést egyetlen ember döntsön el, olyan tekintélyelvű rendszerre van szükség, ahol a legfelső vezető szava felülír minden szakvéleményt vagy tanácsadói álláspontot.

Remek példa erre az orosz elnök, aki már a közei szövetségeseit sem engedi túl közel magához.

Az orosz engedélyeztetési protokoll menetéről leginkább a szovjet időkből származó információkból és egy 2020-ban nyilvánosságra került dokumentumból lehet következtetni. Az említett dokumentumban részletesen le van írva, hogyan vethet be nukleáris fegyvereket az Orosz Föderáció. A dokumentum alapján a Reuters írt összefoglaló anyagot.

A cikkből kiderül, hogy mindig az orosz elnök közelében kell lennie egy Cseget nevű aktatáskának, amivel bár nem lehet közvetlen tűzparancsot küldeni, de közvetve utasításokat lehet vele adni a vezérkarnak.

A vezérkarnak két lehetősége is van rakétákat indítani. Az egyik forgatókönyv szerint vezérkari tagok az indítókódok segítségével utasíthatják a fegyvereket felügyelő parancsnokokat a kilövésre, de létezik olyan opció is, amivel közvetlenül a vezérkar tudja megindítani a támadást, megkerülve ezzel egy teljes döntéshozatali lépést.

A régi szovjet rendszerben nagyobb szerepük volt az úgynevezett fékeknek, akik képesek lehettek az utolsó pillanatban megakadályozni egy-egy kilövést, a jelenleg érvényes szabályozás viszont lehetővé teszi a nukleáris erők közvetlen bevetését a felsőbb vezetők számára.

Pavel Podvig, az ENSZ atomfegyverek leszerelésével foglalkozó kutatóintézetének elemzője a Twitteren egy kisebb kutatást közölt a szovjet protokollal kapcsolatban.

Podvig szerint 

amikor Putyin közölte, hogy helyezzék készenlétbe az orosz nukleáris erőket, akkor nagy valószínűséggel az indításuk elrendeléséhez szükséges kommunikációs csatornákat aktiválhatták.

A tavaly nyilvánosságra került dokumentum arról is említést tesz, milyen helyzetekben lehet elfogadható válaszlépés az atom bevetése. E leírás szerint az oroszok akkor indítanánk rögtön ellentámadást,

• ha egy másik ország atomfegyvert vagy tömegpusztító fegyvert vet be Oroszország vagy bármelyik szövetségese ellen;
• ha az orosz hírszerzés tudomására jut, hogy ballisztikus rakétákat lőttek ki Oroszországra vagy bármely szövetségesére;
• ha olyan támadás érné a katonailag kiemelt fontosságú létesítményeket, amely nyomán az ország gyors válaszcsapási képessége leromlana.
• Az Orosz Föderáció akkor is támadást indíthat, ha a vezetés az állam puszta létét érzi veszélyeztetettnek. 

Utóbbi esethez az is elég, ha hagyományos, nem nukleáris fegyvereket vetnek be Oroszországgal szemben.

Oroszország összesen 5977 nukleáris robbanófejjel felszerelt rakétával rendelkezik, nekik van a legtöbb az atomhatalmak közül. Ezeket a tölteteket földről, vízről és levegőből is el tudják indítani.

Nyitókép: Vlagyimir Putyin a legnagyobb orosz vízierőműben. Ez nem az a piros gomb! Fotó: Konstantin Zavrazhin/Getty Images