Putyinnak már csak diktátorok a barátai

Oroszország arra számított, hogy gyorsan le tudja rohanni Ukrajnát, és a szövetségeseinek tekintett országok segítségével a világ el fogja fogadni az új helyzetet. Ezzel szemben Moszkva szinte teljesen elszigetelődött. Jól mutatta ezt, hogy szerdán az ENSZ közgyűlésében Oroszország mellett mindössze négy ország szavazott nemmel az orosz támadást elítélő határozatra. 

És azok mind diktatúrák voltak: Észak-Korea, Szíria, Fehéroroszország és Eritrea.

Moszkva többi nagy szövetsége inkább a tartózkodást választotta, ahelyett, hogy kiálltak volna Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett. Ezek közül a leginkább Kína lagymatag támogatása fájhat Putyinnak, főleg, ha igazak azok az amerikai hírszerzési értesülések, ami szerint az orosz elnök a kínai vezetés kérésére várt a pekingi téli olimpia befejezésére arra, hogy lerohanja Ukrajnát.

Kína

Az Oroszországgal egyre szorosabb kapcsolatokat ápoló Kína látszólag arra számított, hogy az orosz csapatok hamar el tudják foglalni Ukrajnát. Erre utal, hogy a kijevi kínai nagykövetség azt tanácsolta az ott élő kínaiaknak, hogy tegyenek kínai zászlót az autóikra, feltehetően azt gondolva, hogy a fővárost pár nap alatt elfoglaló orosz fegyveres erők tagjai így nem fogják őket megtámadni.

A két ország vezetője a pekingi téli olimpia kezdetén találkoztak, ahol „határok nélküli” partnerségről szóló közös nyilatkozatot tettek közzé, amiben szorosabb együttműködésre tettek fogadalmat a nyugati ország ellen. Bár a kínai kormány nem jellemezte „háborúként”, vagy „invázióként” az orosz támadást, diplomáciai megoldást sürgetett a helyzet békés megoldására.

Peking elemzőket is meglepve az ENSZ Biztonsági Tanácsában nem állt Moszkva mellé, és a közgyűlésben is tartózkodott az orosz támadást elítélő nyilatkozatról szóló szavazáson. A két ország egyre szorosabb gazdasági együttműködése ellenére Peking még azt sem tette meg, hogy gazdasági mentőövet dobjon a nemzetközi szankciókkal sújtott Oroszországnak, félve attól, hogy egy esetleges segítség rossz hatással lenne a nyugati országokhoz kötött kínai gazdaságra.

Kazahsztán és a többi „sztán”

Vlagyimir Putyin januárban katonákat küldött a kazah elnök megsegítésére, miután a hatalmát veszélyeztető zavargások törtek ki az országban. Ez sem volt azonban elég ahhoz, hogy a közép-ázsiai ország beálljon Moszkva mögé, és támogassa az Ukrajna elleni orosz támadást. Kazahsztán az ENSZ közgyűlésében tartózkodott az orosz inváziót elítélő nyilatkozat szavazásánál, és nem ismerte el az oroszbarát szakadár ukrán népköztársaságokat.

Az ország elnöke, aki két héttel az orosz támadás előtt Moszkvában járt, hogy megköszönje az orosz segítséget hatalma megőrzésében, diplomácia megoldást sürgetett, közölve, hogy „nincs más megoldás”, hozzátéve, hogy „rossz béke jobb, mint egy jó háború”. A kazah kormány ugyanakkor tagadta azt az amerikai sajtóban megjelent hírt, hogy Kazahsztán visszautasította azt az orosz kérést, hogy katonákat küldjenek Oroszország megsegítésére, közölve, hogy ez a kérés fel sem merült.

Közben a megbízható orosz szövetségesnek számító, és gazdaságilag több szállal Oroszországhoz kötött többi közép-ázsiai ország egyike sem állt be Putyin mögé, hiába szerette volna ezt Moszkva. Az orosz kormány ugyan az invázió megindításakor azt közölte, hogy a kirgiz és az üzbég vezető támogatta az orosz támadást, amikor Putyinnal beszéltek, később azonban mindkét ország hírügynöksége azt közölte, hogy csak „nézeteket cseréltek” az ukrán helyzetről. Tádzsikisztán és Türkmenisztán pedig egyáltalán nem nyilatkozott.

Csak diktátorok támogatják

Bár a háború megindításakor Nicaragua a támogatásáról biztosította Putyint, és Kuba is mellé állt, szerdán még ők is tartózkodtak a támadást elítélő nyilatkozat megszavazásakor, annak ellenére, hogy az orosz diplomáciai igyekezett megszerezni a támogatásukat. Venezuela ezt feltehetően megtette volna, a dél-amerikai ország vezetője telefonon „erős támogatásáról” biztosított Putyint, de az ország elvesztette szavazati jogát az ENSZ-ben.

Mellettük több, Moszkvával szorosabb kapcsolatot ápoló ország, mint például India és Pakisztán sem hajlandó támogatni Putyint, és bár nem ítélték el Oroszországot, diplomácia megoldást sürgetnek a helyzet megoldására.

Putyin mellett így már csak diktátorok állnak.

Nyitókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök, és Hszi Csin-ping kínai elnök, egy 2019-es találkozón: Fotó: Kenzaburo Fukuhara - Pool/Getty Images