Atomfegyverek teszteléséhez építkezik Kína, Oroszország és az USA – a műholdképek buktatták le őket

Oroszország, az Egyesült Államok és Kína az elmúlt években új létesítményeket épített és új alagutakat ásott nukleáris kísérleti telephelyein – írja a CNN olyan titkos műholdfelvételekre hivatkozva, amelyek a csatornánál kötöttek ki.

Bár egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország, az Egyesült Államok vagy Kína közelgő nukleáris kísérletre készülne, a három ország nukleáris kísérleti helyszíneiről készült képek egyértelműen azt mutatják, hogy bővítik azokat.

Sok minden utal arra, hogy Oroszország, Kína és az Egyesült Államok újraindíthatja a nukleáris kísérleteket

– mondta Jeffrey Lewis, a Middlebury Nemzetközi Tanulmányok Intézetének adjunktusa. A három ország közül egyik sem végzett kísérleti atomrobbantást azóta, hogy az 1996-os Átfogó atomcsend-szerződés betiltotta a föld alatti nukleáris kísérleteket. Kína és az Egyesült Államok aláírta a szerződést, ugyanakkor nem ratifikálta azt.

Cedric Leighton, az amerikai légierő nyugalmazott ezredese, egykori hírszerzési elemző is megvizsgálta a három hatalom nukleáris telephelyeinek képeit, és hasonló következtetésre jutott. Világos, hogy mindhárom ország, Oroszország, Kína és az Egyesült Államok rengeteg időt és erőforrást fektetett nemcsak nukleáris arzenáljának modernizálásába, hanem a tesztelések előkészítésébe is – mondta.

Moszkva ratifikálta a szerződést, de Vlagyimir Putyin orosz elnök februárban azt mondta, hogy elrendelné a tesztet, ha az Egyesült Államok lépne először. Hozzátette, hogy senkinek nem lehetnek illúziói arról, mi történik, ha a globális stratégiai egyensúlyt semmibe veszik.

Az orosz mozgolódás azért is aggasztó, mert mióta tavaly februárban megtámadták Ukrajnát, azóta többször is arról beszéltek a holdudvar hangadói, hogy akár atombomba bevetését sem kellene kizárniuk, és a kormány tagjai is időről időre burkolt fenyegetéseket tettek. Ami viszont már sokkal valóságosabb volt: Oroszország taktikai atomfegyvereket adott át Fehéroroszországnak, Aljakszandr Lukasenko elnök pedig kijelentette: Minszk kész lenne használni ezeket külföldi „agresszió” esetén.

Fagyos atom

Az sem fogta vissza az oroszokat, hogy a forrásaik a nyugati szankciók miatt beszűkültek. Az elemzők az ország nukleáris kísérleti telephelyének bővítését látták a Jeges-tenger szigetcsoportján, Novaja Zemljában. Az is ebbe az irányba mutat, hogy augusztus közepén Szergej Sojgu védelmi miniszter oda látogatott.

Novaja Zemlját a Szovjetunió először 1955-ben használta nukleáris kísérletek végrehajtására, egészen az 1990-es utolsó földalatti robbantásáig. 

Ez idő alatt a helyszínen összesen 130 tesztet hajtottak végre. A helyszínen 2021 óta kiterjedt építkezések zajlanak: hajók és új szállítási konténerek érkeztek a kikötőbe, az utakat télen is tisztán tartják, és alagutakat ásnak mélyen a sarkvidéki hegyekbe. Utóbbi arra utal Lewis szerint, hogy felkészültek a nukleáris tesztek folytatására. Ugyanakkor az sem áll távol az oroszoktól, hogy mindenkit átvernek.

Cedric Leighton CNN-nek úgy nyilatkozott: az oroszok lehet, hogy megpróbálnak egészen addig elmenni, hogy minden előkészületet megtesznek a nukleáris tesztekhez, de valójában nem hajtanak végre egyet sem. Lényegében azért tennék ezt, hogy „megijesszék a Nyugatot” – mondta.

Kína is mozgolódik

Fokozott aktivitást észleltek a kínai nukleáris kísérleti telepen is Lop Nurban, a ritkán lakott Nyugat-Kínában két sivatag között fekvő kiszáradt sós tónál.

Műholdfelvételek tanúsága szerint az elmúlt években egy új, ötödik földalatti alagutat ástak ki, és új utakat építettek. 

A 2022-ben és 2023-ban készült felvételek összehasonlítása azt mutatja, hogy az alagutakat bővítik. Egy új raktárterület is épült, amelyet robbanóanyagok tárolására használhattak.

A Lop Nur-i fokozott aktivitást a Sasakawa Béke Alapítvány Kína Megfigyelő projektje, egy japán Kína-szakértőkből álló csoport áprilisi jelentése is megállapította. Ráadásul szerintük egy hatodik alagút építése is folyamatban van.

A kínai külügyminisztérium természetesen bírálta a jelentést, szerintük a kínai nukleáris fenyegetést felnagyítják, amit rendkívül felelőtlennek neveztek. Azt állítják, ők betartják az 1996-os egyezményt – bár ezt pont nem firtatta a csoport, mivel robbantás nem történt – helyette az Egyesült Államokra mutogatnak, hogy őket kellene figyelni.

Robbantás nélküli tesztek Nevadában

Nem véletlen, hogy Kína az USA-t hozta fel, mert a szakértők szerint az Egyesült Államok már régóta készen áll egy nukleáris tesztre, mindössze arra várnak, hogy valamelyik rivális lépjen. A cikk szerint mindössze fél év kellene ahhoz, hogy ők is végrehajtsanak egy ilyen tesztet. A nevadai sivatagban található helyszínt az elmúlt öt évben jelentősen bővítették. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NNSA), az amerikai energiaügyi minisztériumnak a telephelyet felügyelő ága szerint a laboratórium „szubkritikus” nukleáris kísérletek elvégzésére szolgál. Ez olyan teszteket enged lehetővé, ahol nem indul be láncreakció, vagyis nem következik be atomrobbanás. 

Tulajdonképpen ezzel tesztelik a jelenlegi készletben lévő fegyverek megbízhatóságát.

Az NNSA azzal magyarázta a nevadai építkezést, hogy az ilyen kísérletekhez bővítik az eddigi infrastruktúrát, illetve a felszerelést. Ez magában foglalja új műszerek, detektorok beszerzését, a reaktivitásmérési technológia fejlesztését és az alagútépítések folytatását.

Mindez szerintük modern diagnosztikai képességeket és adatokat biztosít, amelyek segítenek fenntartani az amerikai nukleáris készlet biztonságát és teljesítményét további földalatti nukleáris robbanóanyag-kísérletek nélkül.

Az amerikai kormányzati elszámoltatási hivatal (GAO) augusztusban kiadott jelentése szerint az Egyesült Államok két mérőberendezést épít a nevadai telephelyen, hogy új méréseket végezzenek a plutóniumról a szubkritikus kísérletek során. A készülékek és a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések a GAO jelentése szerint mintegy 2,5-2,6 milliárd dollárba kerülnek, és 2030-ra készülnek el.

Arról is beszámoltak a CNN-nek, hogy a Nemzetbiztonsági Tanács figyelmét nem kerülték el az oroszországi fejlesztések, de nem láttak eddig okot arra, hogy saját nukleáris álláspontjukon változtassanak, vagyis nem érzékelnek fenyegetést.

Jeffrey Lewis szerint viszont Kína és Oroszország nem látja, hogy mi zajlik a nevadai sivatag alatt. Ez pedig veszélyes, különösen most, amikor minden oldalon félelem és bizalomhiány uralkodik – mondta. 

Nem tudni, mikor dönt úgy az egyik fél, hogy megelőzné a másikat és kísérleti robbantásokba kezd. Amint ez megtörténik – mivel egy robbantást nem lehet titokban tartani –, a többiek is beindulnak. 

Emellett a nukleáris csapásra alkalmas eszközöket és rendszereket az összes atomhatalom fejleszti. Elég arra gondolni, hogy Moszkva szeptember 1-jén jelentette be, hogy új Sarmat vagy „Sátán II” interkontinentális ballisztikus rakétája működőképes.

Múlt hónapban António Guterres ENSZ-főtitkár felhívást intézett azokhoz az országokhoz, amelyek még nem ratifikálták a békés és katonai célú kísérleteket egyaránt tiltó nemzetközi szerződést.

„Ebben az évben a globális bizalmatlanság és megosztottság riasztó növekedésével kell szembenéznünk” – mondta Guterres. 

Egy olyan időszakban, amikor világszerte közel 13 ezer nukleáris fegyvert halmoznak fel és az országok azon dolgoznak, hogy javítsák pontosságukat, hatótávolságukat és pusztító erejüket, ez a megsemmisítés receptje

– közölte.

Nyitókép: Szovjet atombomba. Fotó: Reuters/Maxim Zmeyev.