Hétfőn kora este több ezren vonultak a Hősök teréről az Oktogonra, ahol '56-ra emlékeztek és az oktatásért demonstráltak. A tanárok, a diákok és különböző civil szervezetek képviselői mellett felszólalt Karácsony Gergely is. A főpolgármester azt mondta, Magyarország ma köztársaság helyett részvénytársaság, de Budapest köztársaság marad. A felszólalók kiálltak Iványi Gábor mellett is, aki elcsukló hangon köszöntötte a tömeget, a demonstrálókat pedig a pesti srácok örököseinek nevezte. 

A főváros, a Tanítanék Mozgalom és az Egységes Diákfront szervezésében demonstrációt tartanak az oktatásért. A résztvevők a Hősök terén gyülekeztek, majd az Oktogonhoz vonultak, ahol beszédeket hallgatnak meg. Többek között felszólal Karácsony Gergely főpolgármester is. A helyszínről az RTL Híradó tudósítója, Zalavári Noémi jelentkezett.

A státusztörvény volt az utolsó csepp a pohárban, amikor úgy érezték, menniük kell. „Különösen felháborított, hogy szájzárat kaptunk” – veti fel Szász János, aki szerint kötelességük szólniuk a közoktatási rendszer hibáiról. Ő és Balatoni József, azaz Jocó bácsi is sok év tanítás után hagyja el a pályát. A Fókusznak a két pedagógus mesélt arról, hogyan tervezik újra a jövőjüket, és hogyan próbálnak meg ezek után is a gyerekekkel foglalkozni. 

A megkérdezettek 56 százaléka szerint rosszabb, 4 százalék szerint jobb lett a helyzet.

Már várja, mikor foglalkozhat újra csak a kutatással – ezt mondta Karikó Katalin szerda délután a Magyar Tudományos Akadémián. A Nobel-díjas tudós hozzátette, annak azonban örül, hogy az ő sikerének köszönhetően most nagy figyelmet kap a tudomány Magyarországon. Karikó Katalin az RTL Híradó kérdésére reagált a Nobel-díjas magyar fizikus, Krausz Ferenc tanárok mellett kiálló szavaira, azt mondta, nem követi a magyar tanárok helyzetét, de jó tanárokra mindig nagy szükség van.

A Telex három munkatársa Pankotai Lili, Nagy Blanka és Sas Bíborka szüleivel készített Hégető Horonka-díjas riportot. Az alkotásból kiderül, hogyan élik meg a kormányt nyíltan kritizáló fiatalok szülei azt, ahogyan a hatalom és a média bánik a gyerekükkel. 

A Pedagógusok Szakszervezete szerint csak részadatokat közölt a Belügyminisztérium, amikor 1205 tanár felmondásáról beszélt a státusztörvénnyel kapcsolatban. Szerintük ebbe nem számolták bele azokat a dolgozókat, akik nem állami, hanem egyházi vagy önkormányzati fenntartású intézményben mondtak fel. És azokat sem, akik szeptember előtt hagyták abba a tanítást.

Egy belügyminisztériumi utasítás szerint az iskolák csak állami engedéllyel fogadhatnak magánadományokat.

A belügy szerint „nincs tömeges pályaelhagyás”.

Alig maradt idejük a pedagógusoknak, hogy eldöntsék, alávetik-e magukat a státusztörvénynek, vagy elhagyják a közoktatást. Megalapozott döntést hozni nem könnyű, azért sem, mert sok téves információ kering arról, hogy a távozók nem térhetnek vissza a pályára, vagy nem kapnak végkielégítést. Szakértő segítségével most összeszedtük a leggyakrabban felmerülő hamis információkat, és megvizsgáljuk, hogy ezekkel szemben mi az igazság. 

Megtízszereződött Magyarországon az autizmussal diagnosztizált tanulók száma 2005 óta – ezt mondják az egyik fejlesztéssel foglalkozó alapítványnál. A sajátos nevelési igényű tanulók száma is jelentősen nőtt. Egy jogsegélyszolgálattal foglalkozó szervezetnél azt tapasztalják, hogy kevés a szakember, ezért szerintük az érintett gyerekek sokszor nem kapják meg a törvény által előírt fejlesztéseket. A kormány nem válaszolt az ezzel kapcsolatos megkeresésünkre.

Nézni is rossz, hol szerepel Magyarország az OECD-országok 38-as mezőnyében.

A szerződést aláíró pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá alakul át, hogy a tanárok „társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése is javuljon és fejlődhessen”.

A PDSZ szerint „szándékos félreértelmezés” állhat a korlátozások hátterében.

Minden területen csökkent a betöltetlen álláshelyek száma, az oktatás nem tartozik ide.

Elkezdődött az új tanév. Újdonság, hogy idén hat iskolában is kötelező lesz a honvédelem nevű tantárgy. A tanév az eddigieknél később, június 21-én ér véget. A pedagógusok szeptember végéig dönthetnek arról, hogy aláírják-e a jogállásukat január 1-től megváltoztató úgynevezett státusztörvényt. 

Hét civil szervezet és szakszervezet a szeptember 15-i, demokrácia napi tüntetésre felkészítő demonstrációt hirdetett a tanév első napjára, a Kossuth térre. – 

„Minden külső kényszer ellenére megőrizzük iskolánkat olyannak, amilyennek megismertük és megszerettük” – írta 46 tanár a Vörösmarty Szellemi Köztársaság manifesztójában.

Egyszerre kellene érettségiztetniük és órát tartaniuk a középiskolás tanároknak, ha elfogadják a Belügyminisztérium javaslatát a következő tanév rendjéről. Erről először a Népszavának beszéltek a Pedagógusok Szakszervezetétől. A tanév június 21-ig tartana, de az érdekképviseletek szerint az épületek nagy része alkalmatlan arra, hogy a nyári hőségben is ott tanuljanak a diákok. A tárca szerint a hasonló klímájú Szlovákiában is tovább tart a tanév, az érettségire pedig adnak 3 plusz napot, ha szükséges.

Továbbra sem kell a kormány engedélye a nyugdíjas tanárok foglalkoztatásához, ezt közölte Híradónkkal a Belügyminisztérium. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ugyanakkor azt állítja, augusztus elsején hatályukat vesztették az erről szóló rendeletek. Ezt a köznevelési államtitkárnak is felvetették a pénteki tárgyalásukon. Ő úgy reagált: átgondolják a problémát. 

2024. május 31-től csak azok dolgozhatnak tanárként, akik esküt tesznek.

Esküt is kell tenniük a pedagógusoknak jövő májustól – egyebek mellett ez derült ki a státusztörvény végrehajtási rendeletének tervezetéből. Az viszont nem, hogy mi lesz az eskü szövege, és az sem, hogy pontosan mennyit fognak keresni a tanárok. Erről az rtl.hu és a Népszava írt először. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint egyre több a megválaszolatlan kérdés. Az oktatásért is felelős Belügyminisztérium nem válaszolt az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre.

Honvédelmet tanító érettségizett altisztek, dajkák nyolc általánossal, szakirányú képesítés nélküli gyógypedagógusok – a státusztörvény végrehajtását szabályozó tervezet alapján sokkal enyhébbek lesznek a tanárokra vonatkozó képzettségi feltételek. Viszont május 31-től már csak azok dolgozhatnak tanárként, akik esküt tesznek egy felsőoktatási intézményben. A szakszervezet szerint a tervezettel a kormány elismeri, hogy óriási a pedagógushiány.

Számos olyan megkereséssel találkozik a TASZ, amiből az derül ki, hogy a munkáltatók a jogi szabályozást szándékosan félreértelmezve próbálják megnehezíteni azok dolgát, akik a státusztörvény miatt adnák be lemondásukat közalkalmazottként.

A lemondást írásban kell benyújtani, mivel azonban az iskolákban sokszor nincs senki, akinek át lehet adni, érdemes a tankerületi központban személyesen megtenni, javasolja a TASZ jogvédő szervezet. 

Több diákot vettek fel a felsőoktatásba idén, mint az elmúlt tíz évben bármikor. Az ELTE-n és a Semmelweis Egyetemen rekordszámú friss egyetemista kezdhet tanulni szeptembertől. A pedagógusképzésekre is sokan jelentkeztek. Gulyás Gergely miniszter szerint ez azt jelenti, hogy a pedagógus-utánpótlás biztosított. A Pedagógusok Szakszervezeténél azt mondják, a tanárhiány így sem enyhül. 

Hőszigeteléssel, ragasztástechnikával, nyílászárókkal kapcsolatos munkakörbe várják a pedagógusokat. 

Egy hete nem működik a Belügyminisztérium közigazgatási állásportálja – erősítette meg Híradónknak az oldalt üzemeltető cég. Ez az az oldal, ahol bármilyen állami állást könnyen és gyorsan meg lehetne találni és be lehetne tölteni. Azt mondják, alkalmazáshiba miatt, és dolgoznak a javításon. Hadházy Ákos szerint viszont nehezen elképzelhető, hogy egy hét alatt nem tudnak megjavítani egy ilyen oldalt és épp az lehet a cél, hogy ne látszódjon mekkora a munkaerőhiány a közszférában.

A tankerület szerint a pedagógusok nyáron szoktak munkát váltani, de a tanév kezdetére minden rendeződni fog.

Bálint Gábor, a Karinthy Frigyes Gimnázium angoltanára magániskolában kapott munkát.

Tóth Bence biológia-kémia szakos tanár szeptemberig még tanít, de utána felmond a státusztörvény miatt. A Reggeliben elmesélte, 15-16 éves korában határozta el, hogy tanár akar lenni, 2019 óta tanít is. A kezdőbére 260 ezer forint volt, mellette két munkája van, hogy meg tudjon élni. Tóth Bence elmondta, miért nem tartja igazságosnak a teljesítményértékelést, és arról is beszélt, hogy milyen területen képzeli el az életét a tanári pálya után.

Pilz Olivér, a Herman Ottó Gimnázium matematika-fizika-biológia szakos tanára és a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója letétbe helyezte a felmondását a státusztörvény miatt. Szerinte a kormány történeli bűne, hogy nem javított az oktatás helyzetén, 13 év alatt egy reformot is véghez lehetett volna vinni.

Kevés olyan munkahely van, ahol minimálbérért kell heti 60-80 órát dolgozni – mondta a Reggeliben Kovács Éva, a Karinthy Frigyes Gimnázium tavaly nyáron felmondott, matek-kémia szakos tanára. Az elmúlt egy évben az oktatásban csupa olyan dolgok történtek, amelyek csak megerősítették a döntésében, folytatta. Kovács Éva a Miután felmondtam oldal alapítója, ahol a pályaelhagyó tanárok történeteit gyűjtik össze.

Egésznapos tüntetést szervez keddre a Kossuth térre az Egységes Diákfront és az aHang a státusztörvény ellen. A javaslatot az Országgyűlés nem sokkal dél előtt megszavazta. Kövesse velünk a nap eseményeit percről percre tudósításunkban!

Már reggel fél nyolctól lehet tiltakozni kedden a státusztörvény ellen a Kossuth téren.

A státusztörvény tervezetének egyik módosítása szerint a jövőben csak a kormány által alapított Nemzeti Pedagógus Karral kell majd a kormánynak a köznevelés-szakmai javaslatokat megvitatni. A PDSZ szerint a „Lex PDSZ” célja: kiszorítani a szakszervezetet a tárgyalásokból.

Rendkívüli parlamenti ülést hív össze a kormány július első hetére.

Azért készítettek ballagási tablót, hogy megmutassák, itt emberi életekről van szó – mondta az RTL Híradónak az egyik tanár.

A Karinthy Gimnázium 17 tanára szerepel azon a ballagási tablón, amit szerdán osztott meg Berta Beáta, az iskola januárban felmondott angol–magyar szakos tanára.

A pályaelhagyó tanároknak is készült tabló Budakalászon a Szentistvántelepi Általános Iskolában.

Péntek délután négykor kezdődött és szombat délelőtt 9 óra 36 perckor fejeződött be a parlamenti vita a státusztörvényről, ami ellen tüntetést is tartottak a Kossuth téren.

Míg nálunk lényegében eredménytelenül tiltakoznak tanárok, diákok és szülők, Romániában három hét után felfüggesztették a tanársztrájkot, miután a bukaresti kormány teljesítette a szakszervezetek két legfontosabb kérését. Ennek értelmében a tanügyi alkalmazottak átlagosan 25 százalékos béremelést kapnak, mellé pedig különböző juttatásokat, pótlékokat. Mennyire elégedettek az eredménnyel, és minek köszönhető a tanárok sikere? 

Botrányosan kicsi végkielégítést adna a kormány a pályaelhagyó tanároknak. Erről a Népszava írt először. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ha az Országgyűlés megszavazza a státusztörvényt, tömeges felmondások várhatók, ezt próbálják megakadályozni így. A Híradónak két olyan tanár nyilatkozott, akik több mint 40 éve vannak a pályán. Azt mondják, hogy a bosszútörvénynek is nevezett státusztörvény annyira megalázó, hogyha megszavazzák, mindenképpen új állást fognak keresni. Az ügyben hiába kerestük az oktatásért is felelős Belügyminisztériumot, nem kaptunk tőlük választ.

A törvényjavaslat szerint azok a tanárok, akik felmondanak a státusztörvény elfogadása miatt, 1-3 havi végkielégítésre számíthatnak csak.

Érte meglepetés a szakszervezeteket a pedagógusok jogállását megváltoztató törvényjavaslat olvasása közben. Úgy látják, a parlamentnek benyújtott tervezet több pontjáról nem egyeztetett velük a Belügyminisztérium. Például arról, hogy lennének olyan tanárok, akik a vártnál jóval később kapnának fizetésemelést. Eddig csaknem 5000 tanár jelezte, hogy felmond, ha bevezetik a törvényt. A kormány szerint a javaslat alapozza meg a pedagógusok béremelését.  

Egy ciklámen színű orchideát küldött a Külső-Pesti Tankerületi Központ egy 18. kerületi iskola mintegy hetven pedagógusának. Igen, egyet. Bár tavaly ilyenkor interjút kért az RTL Híradó az illetékes Tankerületi Központ vezetőjétől, a megkeresésre nem válaszoltak. A hvg.hu-nak azonban azt írták, ez egy jelképes gesztus, emellett biztosítják a forrást a méltó ünnepléshez is, arról azonban nem számoltak be, hogy ez pontosan mit jelent. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egy másik esetre is emlékeztetett, amikor a tankerület fejenként ezer forinttal támogatta a pedagógusnapi összejövetelt. Az idei pedagógusnapon a belügyminisztérium 800 ezer forintos átlagbért ígért a tanároknak, és Brüsszelt hibáztatta, amiért eddig nem valósult meg a béremelés.

Drámai mértékben esett vissza tavalyhoz képest azoknak a végzős középiskolásoknak a száma, akik pedagógusok szeretnének lenni. Nem csoda, hogy csak hagy nehezen találtunk három olyan fiatalt, akik még a jelenlegi helyzetben is tanárként képzelik el a jövőjüket, míg az osztálytársaikból jogászok vagy közgazdászok lesznek. Pontosan tudják, hogy mire vállalkoznak, vajon miért ragaszkodnak a tanári hivatáshoz?

A Creative Science alapítójának jónak tartott budai iskolákba járnak a gyerekei, most Facebookon bukott ki a magyar oktatási helyzetre. 

A tanárok kerülnek célkeresztbe Izraelben is?

„Van egy megállapodás az Európai Bizottsággal, amit jó, ha betartunk, főleg úgy, hogy az kedvező ránk nézve” – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az RTL Híradó riporterének arról, hogy a magyar kormány az uniós pénzekhez köti a pedagógusok béremelését.