Magyarország előre megy? Nem, hátra! – tanévnyitó demonstráció a Kossuth téren

Országos Tanévnyitó címmel bemelegítő, a szeptember 15-i, demokrácia napi tüntetésre felkészítő demonstrációt hirdetett péntek délutánra, a Parlamenthez, a Kossuth térre több civil szervezet.

A tanév első napján az Egységes Diákfront (EDF), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), az Új Roma Innováció Alapítvány, a Civil Bázis, a Dialógus az Oktatásért oktatási kerekasztal fórum és a Miután felmondtam Facebook-oldal jelképes plenáris ülést tartott negyed hat és este hét között, amelyen a magyar oktatás aktuális kérdéseit vitatták meg a meghívott aktivisták, szakemberek és a jelenlévők.

„Ma megmutatjuk, milyennek kellene lennie egy tisztességes, demokratikus, valóban a népképviseletről szóló parlamenti plenáris ülésnek, ahol a képviselők röviden elmondják a megalapozott véleményüket arról, melyek azok a problémák a közoktatásban, amelyek rombolják az egész társadalmat, és melyek azok a témák, amelyek tarthatatlanok. Mert az ország állapota – lelkiállapota, tudása, információhoz való hozzájutási lehetősége, önálló véleményalkotási képessége – brutálisan romlik. Hiányzik a felelősségérzet, a jövőorientáltság, az őszinteség” – írta ezzel kapcsolatban a Civil Bázis Facebookon.

Elsőként Menyhért Attila, a Roma Parlament képviselője szólalt fel. A kompetenciamérések drámai rossz eredményeiről beszélt, illetve Gulyás Gergely miniszter kijelentéséről, ami szerint a roma tanulók rossz eredményei húzták le a felmérések eredményeit. Ezt Menyhért elutasította, rámutatva, hogy az általános iskolákba járó diákok mindössze 16 százaléka roma. „Egy jó kormány nem rasszista, hanem humanista” – mondta Menyhért.

Másodikként az Egységes Diákfront egyik diák aktivistája lépett színpadra. „Olyan oktatási rendszerért kell harcolnunk, ami olyan jövőt teremt, amiben minden diák élni szeretne” – ezért esélyteremtő nemzeti alaptanterv kidolgozását követelik. „Ez azt jelenti, hogy nem hagyunk országrészeket és több ezer diákot hátra.” „Hagyják békén tanárainkat, ne mondják meg nekik egy központból, hogy mit és hogyan tanítsanak” – tette hozzá.

A Göd-Ért Környezetvédelmi és Városvédelmi Egyesülettől is érkezett felszólaló, egy volt önkormányzati képviselő. A Göd-Ért egyesület a gödi akkumulátorgyár ellen harcol. Arról beszélt, hogy nem lát reményt arra, hogy az önkormányzatok önálló döntéseket hozhatnak a kormány intézkedéseivel szemben. Pályaelhagyó tanárként arról beszélt, hogy az oktatás helyzete is reménytelen, pedig a sárkányt le kell győzni, mert ahogy a szocializmus megbukott, úgy a NER is meg fog bukni.

A Miután felmondtam Facebook-oldal készítői szerint fontos, hogy lássa az ország a pályaelhagyó tanárok történeteit, aminek „mindannyian vesztesei vagyunk”. Ma már csak azok maradtak a pedagógusi pályán, akinek nincs más lehetőségük, akik nem tehetik meg, hogy más pályára lépjenek.

Csabalik Zsuzsanna, volt középiskolai biológiatanár, a Padtársak nevű, nyugdíjas tanárokat tömörítő miskolci szervezet képviseletében arról beszélt, hogy drámai a helyzet, a diákok 40 százaléka funkcionális analfabéta, nem ismerik fel az iróniát, a humort. Nem ismerik fel a különbséget két olyan mondat között, hogy „Magyarország előre megy, nem hátra!” és hogy „Magyarország előre megy? Nem, hátra!”

A Civil Közoktatási Fórum képviselője szerint a 2010-2012-ben kialakított oktatáspolitika hátraarc volt. A Fidesz pedig nem akarja megváltoztatni, a civil szervezetek javaslatait nem hallgatják meg, ezért „rendszerváltásra van szükség”. 

Németh Gábor, író, dramaturg a Free SZFE egyesülettől felelevenítette a Színművészeti Egyetem 3 évvel ezelőtti elfoglalásának napjait, és csak annyit mondott, hogy „legyetek haragosak”.

A Dialógus az Oktatásért egyesület képviselője azt hangsúlyozta, hogy az alulról jövő kezdeményezéseknek kitartónak kell lenniük, és senki se várja, hogy majd mások mondják meg, hogy mit kell csinálni, és hogy mások tegyék meg helyettük, amit meg kell tenni.

Viktor András, a Magyar Környezeti Nevelési Egyesülettől azt hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóság fontos, de ahhoz jó oktatásra van szükség, de szerinte a magyar oktatási rendszerre az jellemző, hogy senki nem bízik a másikban, és ez mérgezi meg az egész rendszert. „A pedagógus egy autonóm értelmiségi, nem egy feladatvégrehajtó, ezt kellene tudomásul vennie a kormánynak” – fogalmazott meg egy másik problémát.

Végezetül Pizarro-Iványi Júlia, az Iványi Gábor lelkész által alapított Wesley-iskoláktól arról szólt, hogy a jövő iskolája ma Magyarországon annyit jelent, hogy elvonásokkal küzd. „Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár szerint a mi gyerekeinket nem éri meg tanítani, nem megtérülő, ezért nem támogatja a kormány” –  mesélt a Wesley-iskolák küzdelmeitől, hozzátéve, hogy a kitartó támogatásoknak köszönhetően tudnak csak tovább működni.

A felszólalások után kérdés-felelet fórum következett, majd este hétkor zászlót bontott a Országos Közös Akarat (OKA) mozgalom, ami a következő 3+1 pontban foglalta össze követeléseit:

1. A sztrájk alapjog!
2. Azonnali 50 százalékos béremelést a pedagógusoknak!
3. Új Nemzeti Alaptantervet! Esélyteremtő oktatást és elavult NAT helyett hasznos tudást!

+1. Le a Bosszútörvénnyel!

A demonstráció teljes ideje alatt tanszereket gyűjtöttek a rászoruló kisgyermekes családoknak.

Nyitókép: RTL Híradó