Ann Linde szerint a lehető legjobb döntést hozták meg Svédország számára.

Vlagyimir Putyin szerint Svédország és Finnország NATO-csatlakozása nem fenyegeti Oroszországot, de a NATO „véget nem érő bővítési politikája” további figyelmet igényel.

Ez a legjobb dolog, ami Svédország biztonságát szolgálja – közölte a miniszterelnök a parlamenttel.

Akár már hétfőn benyújthatják a hivatalos csatlakozási kérvényüket.

Moszkva súlyos hibának nevezte a semlegesség feladását, de a NATO-tag törökök is ellenzik a lépést a két skandináv országban élő kurd kisebbség támogatása miatt. 

Az orosz elnök higgadtsága kissé meglepte a finn államfőt, de Sauli Niinistö szerint mindig résen kell lenni, ha Putyinról van szó.

Van egy fontos „de”. 

A finn elnök a miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján jelentette be hivatalosan, hogy csatlakozni akarnak a NATO-hoz, és felhagynak az évtizedek óta tartó függetlenséggel. Mindezt Oroszország ukrajnai inváziója váltotta ki.

Egymás után fulladnak kudarcba az oroszok háborús céljai.

Feszült telefonbeszélgetés lehetett az orosz és a finn elnök között.

Nincs fennakadás a finnországi áramszolgáltatásban.

Nem exportálnak áramot a finneknek, de az ellátás nincs veszélyben – közölte a Fingrid.

Törökország az észak-atlanti szövetség tagja, így vétójoga van az új tagok felvételénél.

Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta egyre határozottabb lépésekkel haladt Finnország afelé, hogy csatlakozzon a NATO-hoz. Csütörtökön eldőlt, kérik a felvételüket. Mivel az agresszor Oroszországgal 1300 kilométeres határa van a skandináv államnak, fenyegetve érezték magukat.

Finnország csatlakozásával 1300 kilométernyi új közös határa lenne a NATO-nak és Oroszországnak.

Dmitrij Medvegyev nukleáris háború lehetőségét pendítette meg.

Finnország 1300 kilométeres határon osztozik Oroszországgal.

A Roszkozmosz 50 éves vezetője szerint nem szabad hagyni, hogy idáig fajuljon a helyzet.

Az orosz védelmi miniszter jelentette be ezt az állami televízióban. Nehezményezik, hogy a NATO „kitömi az ukránokat” fegyverekkel.

Az Ukrajna elleni háború arra késztette a racionálisan gondolkodó, pragmatikus finneket, hogy pillanatok alatt megváltoztassák álláspontjukat a NATO-csatlakozásról. Az esetleges orosz támadást felkészült hadsereggel, több ezer óvóhellyel és elszánt lakossággal várják.

Szergej Lavrov szerint Oroszország nem fenyeget atomháborúval.

Az Ukrajnának nyújtott nyugati segítség miatt megnövekedett a nukleáris konfliktus kockázata. 

A NATO gyakorlatilag háborúban áll Oroszországgal – ezt állítja Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

A svédek 1815 óta vállalt semlegességüket adják fel, a finnek pedig két oroszokkal vívott háború árnyékában készülnek csatlakozni az észak-atlanti katonai szövetséghez.

A két észak-európai állam az ukrajnai háború hatására csatlakozna a tömbhöz, akár már idén.

Mi történik, ha Svédország és Finnország meghúzza a medve bajuszát? Mit jelent Oroszország számára az egyre bővülő és erősödő NATO? Hogyan befolyásolja mindez az ukrajnai háborút? Erről kérdeztük a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét.

A Kreml szóvivője óva intette a két skandináv országot a NATO-csatlakozástól, Moszkva szerint Európa biztonsága és békéje a tét.

Már csak rajtuk múlik a dolog, a szövetség várja őket.

A szövetség főtitkára arra is reagált, hogy egyes államok szerint nem szabad „támadó” fegyvereket küldeni Ukrajnának.

Ha a két ország belépne a szövetségbe, Oroszország kénytelen lenne saját intézkedésekkel „helyreállítani az egyensúlyt” – mondta az orosz külügyminiszter.

Így reagált az RTL Híradó kérdésére nemzetközi sajtótájékoztatóján a miniszterelnök

Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy a szövetség tagjai egységesen ítélik el Oroszország Ukrajna elleni háborúját.

A lengyel kormányfőhelyettes szerint azok elrettentenék Oroszországot egy támadástól. 

A szállítmány úticélja Lengyelország.

Jens Stoltenberg szerint az oroszok már korábban is hazudtak, csak a cselekedeteik alapján ítélhetők meg. Márpedig újabb támadásokra számítanak tőlük.

Retorzió jöhet az ex-diplomata szerint, ha Szijjártó Péter tárcája nem tájékoztatta a hackertámadásról a katonai szövetséget.

A NATO-tagállamok közül is csak Törökország marad ki velünk együtt a kezdeményezésből.

A tárgyalás előtt az ukrán delegáció tagjait az ukrán külügyminiszter figyelmeztette, hogy ne egyenek és ne igyanak semmit és ne is érjenek semmihez.

A magyar honvédelmi miniszter egy fideszes lakossági fórumon beszélt, ahol azt is elmondta, cseh kollégája még angolul sem beszél.

14 százalék viszont támogatná, hogy Ukrajna fölött a NATO biztosítsa a légteret – derül ki a Századvég kutatásából.

Harminc éve nem volt ilyenre példa.

Szerinte, amit az ukrán elnök kér, az ellentétes Magyarország érdekeivel.

A honvédelmi miniszter szerint az ukrán határnál lévő magyar katonák már eleve NATO-harccsoportnak minősültek.

Csütörtök délután vált hivatalossá, hogy a NATO megerősíti a keleti határt és erősítést küld Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába.

A kormány végre belátta, hogy szorosabb NATO együttműködésre van szükség az ország megvédésében.

A miniszterelnök szerint nem lesz légtérzár Ukrajna felett, és fegyvereket sem küldenek Magyarországon át.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje szerint kormányváltás esetén sem mennek honvédek Ukrajnába.

A csütörtöki csúcson a szövetség bejelentette, hogy negyvenezer katonát vezényelnek a NATO keleti szárnyába, többnemzetiségű harci alakulatokat hoznak létre Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában.

Jens Stoltenberget az orosz elnök mentális állapotáról kérdezték.