Szijjártó Péter elmondta, hogyan tudná Magyarország támogatni a finnek és a svédek NATO-csatlakozását

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a NATO álláspontja továbbra is egybeesik a magyar nemzeti érdekkel, miszerint mindent meg kell tenni azért, hogy a konfliktus ne terjedjen tovább Ukrajna határán – mondta az állami hírügynökség tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap Berlinben, a védelmi szövetség külügyminisztereinek informális tanácskozásán.

A megbeszélés szünetében tartott sajtótájékoztatón Szijjártó Péter kiemelte, hogy Ukrajna szomszédjaként Magyarországnak az a legfontosabb, hogy a háború ne terjedjen tovább, és „kifejezetten jó hírnek” nevezte, hogy ez lehet a szövetség közös álláspontja is. A NATO egyébként korábban egyszer sem jelezte, hogy a háború továbbterjedésében érdekelt.

Kiemelte, hogy a NATO védelmi szövetség, „nekünk pedig az az érdekünk és legfontosabb feladatunk, hogy megvédjük Magyarországot és a magyar embereket”. Hozzátette: az az álláspont is széles körű támogatást élvez, hogy mindent meg kell tenni a NATO és Oroszország közvetlen összeütközésének elkerüléséért. Hozzátette azt is, hogy a helyzet „rendkívül törékeny”, és „fokozott óvatosságra van szükség”, ezért „természetesen értjük és tiszteletben tartjuk”, hogy „jó pár” tagország fegyverszállításokkal is segíti Ukrajnát, de nagyon fontos, hogy ezek a szállítások „ne NATO-keretben” valósuljanak meg.    

A miniszter elmondta, hogy a tanácskozáson érintőlegesen az Oroszország elleni büntetőintézkedésekről is volt szó, amelyekkel kapcsolatban kiemelte, hogy értelmetlen olyan szankciókat hozni, amelyek „jobban fájnak saját magunknak, mint annak az országnak, amellyel szemben kivetnénk”.    

A finn és a svéd csatlakozási törekvésekről szólva kiemelte, hogy Magyarország mindig is támogatta a „nyitott kapuk politikáját”, de tekintettel kell lenni a Törökország által jelzett „érzékenységekre” is.    

Ahogyan arról az rtl.hu is beszámolt, Recep Tayyip Erdoğan török elnök ellenzi Finnország és Svédország NATO-csatlakozását. „Követjük a Svédországgal és Finnországgal kapcsolatos fejleményeket, de nem vagyunk arról kedvező véleménnyel” – fogalmazott ezzel kapcsolatban Erdoğan.

A török elnök véleményének azért van jelentősége, mert Törökország is NATO-tag, és mind a 30 tagállam egyöntetű hozzájárulása kell ahhoz, hogy egy új ország beléphessen a szövetségbe.

Erdoğan azzal magyarázta ellenállását, hogy Svédország és más skandináv országok állítólag támogatják a kurd fegyvereseket és más csoportokat, akiket Törökország terroristáknak tart. Utóbbi állítását Erdoğan arra alapozza, hogy a svédek diplomáciai kapcsolatba léptek a szíriai kurdok katonai szervezetével, a YPG-vel, amelyet a török állam terroristának tart.

Az elnök hozzátette, hogy nem akarja megismételni Törökország múltbéli hibáját, amikor 1980-ban beleegyezett Görögország visszafogadásába a NATO-ba (ahonnan a görögök 1974-ben léptek ki, miután a törökök lerohanták Észak-Ciprust). Ezzel ugyanis a görögök a NATO-val a hátuk mögött tudtak később állást foglalni Törökországgal szemben, például a Ciprus és a Földközi-tenger alatti, vitatott hovatartozású gázmezőkről.

Erdoğan ellenkezése mögött más is állhat: Törökország és Oroszország viszonya ugyanis kettős. Egyfelől a törökök katonai drónokat adnak el az ukránoknak, és támogatják Szíriában az oroszbarát Aszad-rezsim ellen harcoló felkelőket. Másfelől gázt és olajat vásárolnak Oroszországtól, továbbá Erdoğan Törökországban kiegyezésre törekszik a szír kormánnyal, hogy a megerősödött szíriai kurdokra, azaz a YPG erőire koncentrálhasson, akik miatt a törökországi kurdok elszakadási törekvései erősödhetnek meg a török félelmek szerint. Ehhez viszont az oroszok támogatására is szükségük van.

Nyitókép: Csoportkép a résztvevőkről a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos berlini tanácskozásának második napján, 2022. május 15-én – Fotó: Clemens Bilan / MTI / EPA