Erdogan keresztbe tehet Finnország és Svédország NATO-tagságának
2022. május 13. 16:29
Törökország az észak-atlanti szövetség tagja, így vétójoga van az új tagok felvételénél.
Recep Tayyip Erdogan török elnök ellenzi Finnország és Svédország NATO-csatlakozását – írta a Hill. „Követjük a Svédországgal és Finnországgal kapcsolatos fejleményeket, de nem vagyunk arról kedvező véleménnyel” – fogalmazott Erdogan.
A török elnök véleményének azért van jelentősége, mert Törökország is NATO-tag, és mind a 30 tagállam egyöntetű hozzájárulása kell ahhoz, hogy egy új ország beléphessen a szövetségbe.
A semleges Finnország és Svédország az orosz-ukrán háború nyomán döntött úgy, hogy belép a katonai szövetségbe, amivel gátat akar szabni Oroszország további terjeszkedési törekvéseinek. (Arról, hogy a finn társadalomban hogyan változott meg gyökeresen az ezzel kapcsolatos álláspont az orosz-ukrán háború hatására, bővebben is beszámoltunk.)
Erdogan azzal magyarázta ellenállását, hogy Svédország és más skandináv országok állítólag támogatják a kurd fegyvereseket és más csoportokat, akiket Törökország terroristáknak tart.
Utóbbi állítását Erdogan arra alapozza, hogy a svédek diplomáciai kapcsolatba léptek a szíriai kurdok katonai szervezetével, a YPG-vel, amelyet a török állam terroristának tart.
Az elnök hozzátette, hogy nem akarja megismételni Törökország múltbéli hibáját, amikor 1980-ban beleegyezett Görögország visszafogadásába a NATO-ba (ahonnan a görögök 1974-ben léptek ki, miután a törökök lerohanták Észak-Ciprust). Ezzel ugyanis a görögök a NATO-val a hátuk mögött tudtak később állást foglalni Törökországgal szemben, például a Ciprus és a Földközi-tenger alatti, vitatott hovatartozású gázmezőkről.
Erdogan ellenkezése mögött más is állhat: Törökország és Oroszország viszonya ugyanis kettős. Egyfelől a törökök katonai drónokat adnak el az ukránoknak, és támogatják Szíriában az oroszbarát Aszad-rezsim ellen harcoló felkelőket. Másfelől gázt és olajat vásárolnak Oroszországtól, továbbá Erdogan Törökországban kiegyezésre törekszik a szír kormánnyal, hogy a megerősödött szíriai kurdokra, azaz a YPG erőire koncentrálhasson, akik miatt a törökországi kurdok elszakadási törekvései erősödhetnek meg a török félelmek szerint. Ehhez viszont az oroszok támogatására is szükségük van.
A finnek és a svédek NATO-tagságának lehetséges következményeiről a Fókusz készített riportot.
Nyitókép: Recep Erdogan / Getty Images