külföld

A világ legboldogabb társadalmát hozták létre Oroszország árnyékában, de meg is kell azt védeniük

rtl.hurtl.hu

2022. május 4. 9:56

Pillanatok alatt változott meg a finnek véleménye a NATO-csatlakozásról. Eddig a Nyugat és Oroszország közötti egyensúlyozás hívei voltak, az Ukrajna elleni háború azonban arra késztette ezeket a racionálisan gondolkodó embereket, hogy megváltoztassák álláspontjukat. Az esetleges orosz támadást felkészült hadsereggel, több ezer óvóhellyel és elszánt lakossággal várják.

Nőknek hirdetett meg háborús önvédelmi tanfolyamokat a Finn Tartalékosok Szövetsége a hatvanezres Hämeenlinnában. A négyszáz férőhely szinte azonnal megtelt, további ötszázan kerültek várólistára – derül ki a Los Angeles Times riportjából. Lövészetet és kiberbiztonsági ismereteket egyaránt tanulhatnak, és arra is felkészítik őket, hogy hogyan élhetik túl egy külföldről érkező támadás első napjait.

A képzést vezető Sonja Airikki elmondta: a nagy érdeklődés nem annyira a félelemnek köszönhető, inkább annak, hogy a felkészülés beleivódott az öt és fél milliós ország kultúrájába. Oroszországgal nemcsak 1300 kilométeres közös határuk, de történelmileg terhelt viszonyuk is van, ami még feszültebbé vált azután, hogy a szomszédos ország megtámadta Ukrajnát bő két hónappal ezelőtt.

1809-ben Finnország az Orosz Birodalom része lett, és csak több mint száz év múlva, 1917-ben kiáltotta ki függetlenségét, amikor az oroszok épp a forradalmukkal voltak elfoglalva. 22 évvel később a szovjetek rájuk támadtak: a finnek az ellenség létszámbeli fölényét a téli erdőben otthonosan mozgó mesterlövészekkel és a szovjet tankok ellen hatékony Molotov-koktélokkal igyekeztek kiegyenlíteni. 1944-ben azonban aláírták a moszkvai fegyverszünetet, feladva területük egytizedét a szovjetek részére.

A hidegháború alatt egyensúlyozni kényszerültek az Egyesült Államok és a Nyugat, illetve a Szovjetunió között: a saját szabadságuk megőrzése érdekében előbbiekkel nem kerülhettek túl szoros szövetségbe, utóbbival pedig kiterjedt kereskedelmet folytattak, még a szovjet MiG-21-es vadászrepülőkből is bevásároltak. A Szovjetunió felbomlását pragmatikus finn-orosz viszony követte, Ukrajna megtámadása azonban alapvető változást hozott.

A kijelző arról tájékoztat, hogy nem járnak a Helsinkit Szentpétervárral összekötő nagysebességű Allegro vonatok – Fotó: Takimoto Marina/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

2017-ben, amikor Finnország a függetlenségének százéves évfordulóját ünnepelte, mindössze 19 százaléknyian támogatták az ország NATO-csatlakozását. A közvélemény-kutatások szerint ez az arány most 68 százalék.

A hírek szerint a napokban meg is született a döntés, hogy a finnek Svédországgal együtt májusban beadják a csatlakozási kérelmüket. A szövetségbe való felvételük legfontosabb következménye, hogy ha fegyveres támadás éri őket, az az összes NATO-tagállam megtámadásával ér fel.

A finn védelmi minisztérium egyik vezető tisztségviselője, Janne Kuusela azt mondta: a finnek olyan társadalmat hoztak létre, amelyről az ENSZ számos alkalommal megállapította, hogy a legboldogabb a világon. De az emberek azzal is tisztában vannak, hogy ezt meg kell védeniük.

Egy esetleges orosz támadás aligha érné felkészületlenül a finneket: a fővárosban, Helsinkiben több mint ötezer óvóhely és kétheti élelmiszertartalék áll rendelkezésre a 630 ezres lakosság számára. Az ország már most is a GDP 2 százalékánál nagyobb összeget fordít védelemre, ezzel teljesíti azt a NATO-elvárást, aminek a szövetség számos jelenlegi tagállama nem tesz eleget.

Finnország a kevés olyan EU-tagország közé tartozik, ahol megmaradt a sorkötelezettség, és a közvélemény-kutatásokban 80 százalék vallja, hogy készen áll megvédeni hazáját – ez az arány a világ legmagasabbjai közé tartozik.

A Guardian az orosz határtól húsz kilométernyire levő, hetvenezres Lappeenrantában járt. A város közelebb van Putyin szülővárosához, Szentpétervárhoz, mint Helsinkihez. Kimmo Jarva polgármester azt mondta, aggodalommal és döbbenettel fogadták, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Lappeenranta a pragmatikus finn-orosz viszony jelképe volt: a járvány előtt évente másfél millió orosz látogatott hozzájuk, sok-sok millió eurót hoztak, egyes boltok kifejezetten ezt a vásárlóerőt szolgálták ki. A város képviseleti irodát is nyitott Szentpéterváron. A szankciók miatt azonban most alig van forgalom a határ felé vezető autópályán. Katonai fenyegetésre ezután sem számít a polgármester, ennek ellenére a város összes óvóhelyét felülvizsgálták. Kimmo Jarva azt mondja, mindig felkészültek, ezt csak megerősíti a háború.

Egy helyi művészbolt tulajdonosa, Heli Pukki arról beszélt, hogy az ő generációjának ugyan nincs háborús tapasztalata, de a szüleinek és a nagyszüleinek az ország nyugati részébe kellett menekülnie a szovjetekkel vívott háború alatt, és az ő tapasztalataik rá is hatottak. Azt mondta, soha nem érzett gyűlöletet az oroszok iránt, mindig szívesen látta őket a boltjában, de az Ukrajna elleni támadással benne is megváltozott valami. 

Ez volt az első alkalom életemben, hogy gondolkodni kezdtem a biztonságomról, az itteni békés életemről. Mindig tudtuk, hogy itt van ez a nagy ország a határ túloldalán, de most úgy érezzük, valami igazán fortyog ott, az az ország nem a jó irányba megy. Senki nem tudja, mi következik

– mondta.

Sajtóbejárás és floorball-pálya egy föld alatti óvóhelyen Helsinkiben – Fotó: Roni Rekomaa/Bloomberg via Getty Images

Alexander Stubb volt finn miniszterelnök szerint hazája 2022. február 24-én, reggel öt órakor döntötte el, hogy csatlakozni akar a NATO-hoz. Ekkor vonultak be az oroszok Ukrajnába. 

Ha Oroszország képes lemészárolni a szláv testvéreit Ukrajnában, miért ne tenné meg ugyanezt Finnországgal?

– tette fel a kérdést. Emiatt szerinte a finnek mint racionálisan gondolkodó, pragmatikus emberek, megváltoztatták álláspontjukat. A változás gyorsasága azonban az elemzőket is meglepte.

A volt kormányfő több orosz eredetű kibertámadásra és légtérsértésre számít, de azt mondja, ezekre régóta felkészültek. A közeljövőben bekövetkező katonai támadás lehetőségét azonban más elemzőkkel együtt elveti. Szerinte Oroszország nem tudna több fronton harcolni, és a világ egyik legfelkészültebb hadseregével találná szemben magát. Úgy fogalmazott:

Nyugodtak és összeszedettek maradunk, mint mindig. Tudjuk, mit csinálunk.

 

Nyitókép: Határőr a finn-orosz határon – Fotó: Giulio Paletta/UCG/Universal Images Group via Getty Images

#külföld#orosz-ukrán háború#finnország#nato#készültség#ma#nato-csatlakozás#oroszország

Címlapról ajánljuk