külföld

Amiről nem hallani sokat: Ukrajna titkos háborúja Oroszországban

Ignácz PéterIgnácz Péter

2022. május 7. 8:31

Lángoló üzemanyagdepók, megrongált vasúti sínek, felrobbant lőszerraktárak. Kijev előszeretettel reklámozza az orosz hadsereg ellen elért sikereit, de egyvalamiről nagyokat hallgatnak: az orosz területen végrehajtott támadásaikról.  

Lángoló üzemanyagdepók, gyanús tűzesetek fontos katonai létesítményekben és kutatóközpontokban, megrongált vasúti sínek, felrobbant lőszerraktárak. Mindez nem Ukrajnában, hanem orosz területeken történik, olykor még csak nem is az ukrán határ közelében, hanem mélyen Oroszországban, a hadszíntértől akár több mint ezer kilométernyire.

A gyakran megmagyarázhatatlan esetek részét képezhetik az Ukrajna ellen indított orosz háború egy csendben, szinte már titokban zajló hadműveletének, amiről sem Kijev, sem pedig Moszkva nem beszél szívesen. Ezek az Oroszország belsejében végrehajtott ukrán támadások.

Sűrűsödnek

Az ukrán erők már a háború kezdetén is támadtak orosz területeket. Egy nappal az orosz invázió megindítása után egy orosz katonai repülőteret ért rakétatámadás, amiben egy ember meghalt, és megsemmisült az orosz légierő két gépe. Az incidensről az orosz és ukrán hatóságok sem nyilatkoztak, de egy orosz katonai akadémia közölte, hogy az ukrán határtól tíz kilométernyire található Millerovo bázison meghalt katona ukrán támadásban halt meg.

A háború első heteiben kevés ilyen támadásról lehetett hallani, de áprilisban egyre több és több állítólagos orosz földön végrehajtott ukrán csapásról, valamint gyanús tűzesetekről és robbanásokról érkeztek jelentések. 

Április elsején egy üzemanyagraktár gyulladt ki az ukrán határhoz közel található Belgorod városában, az orosz hatóságok közlése szerint az után, hogy ukrán helikopterek támadtak rá.


Pár napra rá vasúti síneket rongáltak meg az ukrajnai Harkiv megyével határos orosz sebekini járásban, április végén pedig egy lőszerraktár gyulladt ki a város közelében, miközben Belgorodban több robbanást lehetett hallani. Két nappal korábban az Ukrajnától 155 kilométernyire található Brjanszk városban robbant fel két olajtároló.

De voltak gyanús tűzesetek távol az ukrán határtól is. Április végén az orosz védelmi minisztérium Moszkvától 120 kilométerre található tveri kutatóintézetében volt tűz, néhány órával később ugyancsak ismeretlen okokból leégett Oroszország legnagyobb vegyi üzeme a Moszkvától több száz kilométerre keletre lévő Kinyesmában, majd a Moszkva külvárosában, Koroljovban lévő Repülésmérnöki és Műszaki Főiskola létesítményében történt tűzeset.

Május első hetében a Moszkvától ezer kilométerre keletre található Permben gyulladt ki és robbant fel egy lőporgyár, ahol rakéta-üzemanyagokat is gyártanak. Szemtanúk elmondása szerint az épület egyszerűen a levegőbe repült. Két napra rá pedig a korábban az orosz vegyifegyvergyártás központjának számító Dzserzsinszkben gyulladt ki egy vegyi gyár.

Szabotázs, dróntámadás, rakéta, baleset

Azt nem lehet tudni pontosan, hogy hány ilyen gyanús eset történt Oroszországban. A Szabad Európa Rádió április végén közzétett cikke szerint a háború kezdete óta legalább tucatnyi hasonló esetről érkeztek beszámolók. Az szintén kérdéses, hogy ezeket mind ukrán rakétatámadások, légitámadások, esetleg szabotázsakciók okozták-e, vagy hanyagságból, illetve a megfelelő karbantartás hiányából történt balesetek voltak, amelyek kiváltó okait az oroszországi korrupcióban kell keresni.


Nick Reynolds, a brit Royal United Services Institute (RUSI – Királyi Egyesült Szolgáltatások Intézet) védelmi és biztonságpolitikai kutatóintézet elemzője a Wall Street Journal című amerikai lapnak kijelentette:

lehet, hogy a robbanásokat balesetek okozták, amik valószínűleg az orosz lőszerek tárolása és szállítása közben történtek a katonai logisztikai hálózatban.

Hasonlóan nyilatkozott a Szabad Európa Rádiónak a londoni székhelyű International Institute for Strategic Studies nevű kutatóintézet egyik igazgatója. William Alberque közölte:

egyrészt látni kell, hogy Oroszország nagy mennyiségben szállít lőszereket, így baleset bármikor előfordulhat. De amikor már több mint 22 ilyen eset történik hatvan nap alatt, akkor az ellenséges támadás lehetőségét is figyelembe kell venni.

A kijevi vezetés eddig nem erősítette meg, hogy orosz földön hajtanának végre támadásokat. Miközben az ukrán hatóságok a háború kezdete óta előszeretettel hangoztatják, hogy milyen sikereket értek el az országot megszálló orosz hadsereg elleni támadásaikkal, az oroszországi létesítményekben történt gyanús robbanások és tűzestek kapcsán csak finoman utalgatnak arra, hogy ők állhatnak mögöttük.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó április végén „isteni beavatkozásként” jellemezte az ukránt határ közelében lévő orosz üzemanyag- és lőszerraktárak felrobbanását, kijelentve, hogy „a karma könyörtelen”. Majd utalva az ukrán célpontok ellen elkövetett orosz támadásokra közölte, hogy „a kölcsön visszajár”. 

Az ukrán vezérkari tanács volt vezetője pedig a Szabad Európa Rádió ukrán adójával közölte, hogy nem fogják tétlenül nézni, ahogy az oroszok „a vasútállomásainkat és üzemanyaggyárainkat lövik”, és „eljött az idő, hogy ez velük is megtörténjen”.


A legegyértelműbben eddig Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó utalt arra, hogy az ukránok orosz területeken is végrehajtanak támadásokat. A tanácsadó a New York Times-nak adott interjújában közölte:

nem erősítjük meg, de nem is tagadjuk.

Aresztovics a lapnak Izrael atombombával kapcsolatos álláspontját hozta fel példának.

Hivatalosan nem mondjuk, sem azt, hogy igen, sem azt, hogy nem, pont, mint Izrael.

Az Institute for the Study of War nevű amerikai kutatóintézet jelentése szerint Ukrajna várhatóan folytatni fogja a határon átívelő támadásait, hogy logisztikai nehézségeket okozva lassítsa az orosz hadsereget. 

Ugyanezen az állásponton volt Rob Lee, Foreign Policy Research Institute külpolitikai kutatóintézet elemzője, aki a Wall Street Journal című lapnak kijelentette, hogy míg az oroszok Ukrajna keleti részére akarnak koncentrálni, az ukránok meg akarják akadályozni, hogy az oroszok oda tudják összpontosítani az erejüket, és a határon átnyúló támadások segíthetnek ennek a célnak az elérésében.

Lee szerint ezekben a támadásokban a nyugati országok is segítséget nyújthatnak az ukránoknak, hírszerzési információkat oszthatnak meg Kijevvel, egyebek között arról, hogy mely területeken gyengébb az orosz légvédelem, de az is lehet, hogy elektronikus zavaróberendezésekkel akadályozzák az orosz légvédelmi rendszerek működését.

Nyugati vezetők mindenesetre már jelezték, hogy nincsen komolyabb ellenvetésük az ilyen támadásokkal szemben. Anthony Blinken amerikai külügyminiszter egy kongresszusi meghallgatáson közölte, hogy az ukránoknak minden joguk meg van arra, hogy orosz területeken támadjanak, és „életbevágó”, hogy „megtegyenek minden szükséges lépést azért, hogy megvédjék magukat az orosz agressziótól”.  

Hasonlóan nyilatkozott Ben Wallace brit védelmi miniszter, aki a BBC-nek adott interjújában kijelentette:

ha Ukrajna úgy döntött, hogy az orosz hadsereg logisztikai rendszerét támadja, akkor az a nemzetközi jog szerint törvényes.

Ugyanezt mondta James Heappey védelmi államtitkár, aki legalább két interjúban legitimnek nevezte az orosz területen lévő célpontok elleni végrehajtott támadásokat, amikkel az utánpótlási vonalakban okoznak zavarokat. Heappey kijelentette, hogy „része a háborúnak”, hogy az ukránok mélységi támadásokat hajtanak végre „az ellenség logisztikai vonalai, üzemanyagellátása és lőszerraktárai” ellen.

Nyitókép: Füst száll fel a Transznyeft-Druzsba kigyulladt olajtárolójából az oroszországi Brajnszkban 2022. április 25-én. Fotó: MTI/AP

#külföld#orosz-ukrán háború#oroszország#ukrajna#robbanás#tűz#lőszerraktár#üzemanyagdepó#ma

Címlapról ajánljuk