fókusz

Igen gyorsan NATO-tag lesz Finnország, Oroszország fenyegetőzik

Török ÁdámTörök Ádám

2022. május 12. 20:40

Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta egyre határozottabb lépésekkel haladt Finnország afelé, hogy csatlakozzon a NATO-hoz. Csütörtökön eldőlt, kérik a felvételüket. Mivel az agresszor Oroszországgal 1300 kilométeres határa van a skandináv államnak, fenyegetve érezték magukat.

Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta egyre határozottabb lépésekkel haladt Finnország afelé, hogy csatlakozzon a NATO-hoz. Mivel a skandináv államnak Oroszországgal 1300 kilométeres határa van, fenyegetve érezték magukat: Sanna Marin miniszterelnök május elején jelezte, a csatlakozással kölcsönösen jól járhat Finnország és a NATO is.

A finn államfő és a miniszterelnök csütörtökön közös közleményben jelentette be: Finnország haladéktalanul be kívánja adni felvételi kérelmét a NATO-hoz. Sauli Niinistö elnök és Sanna Marin kifejezte reményét, hogy az ehhez szükséges lépéseket gyorsan, pár napon belül megteszik Helsinkiben.

Attól nem kell tartaniuk, hogy nem lesz kedvező a fogadtatás. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön közleményében kijelentette:

amennyiben Finnország a jelentkezés mellett döntene, nagy szeretettel fogadnánk a NATO-ban. A csatlakozási folyamat zökkenőmentes és gyors lenne.

A finneknek sincs ellenükre a csatlakozás. A finn külügyminiszter szerint az elmúlt hónapokban a NATO-tagság ötlete hatalmas támogatottságot ért el a közvéleményben, jelenleg a finnek több mint 70 százaléka ért vele egyet. Pedig februárban még csak a megkérdezettek 53 százaléka gondolkodott így, 8 évvel ezelőtt pedig csupán alig több mint 20 százaléka.

A semlegesség a második világháború lezárása óta fontos volt a finneknek, de Ukrajna megtámadása óta ez megváltozott. Egy Finnországban élő magyar szerint a téma egyre több beszélgetésben merül fel. 

Vereb-Dér Botond szerint a NATO-hoz való viszonyulás korábban attól függött, hogy ki melyik párttal szimpatizált. A szociáldemokraták és a zöldpártiak nagy része nem foglalkozott a kérdéssel, vagy elfogadta pártjának azt az álláspontját, hogy a katonailag független Finnország a béke garanciája.

Mostanra viszont már ők is NATO-pártiak. Finnország ugyanis nem felejt. Az iskolákban a mai napig tanítják a 18. századi véres eseményt, amire „Nagy Gyűlöletként” hivatkoznak. Ekkor az orosz hadsereg végigdúlta egész Finnországot, de a 20. század is mély nyomokat hagyott a finnekben.

Már csak idő kérdése, hogy mikor lehet teljes jogú tagja Finnország a NATO-nak, és ez magával hozhatja azt is, hogy a szintén független Svédország is kérelmezi a felvételt. Ez történelmi fordulat lehet a két ország semleges hozzáállásában. 

Persze Moszkva azonnal reagált a finn lépésre: Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov közölte: 

a NATO bővítése nem járul hozzá az eurázsiai biztonsághoz, Finnország csatlakozása a szövetséghez pedig fenyegetést jelent Oroszország számára.

Peszkov szerint Oroszország a helyzetre reagálva a kiegyensúlyozás és önnön biztonságának garantálása érdekében intézkedéseket fog kidolgozni. Hozzátette: a finn NATO-csatlakozásra adandó válaszlépéseik attól függnek majd, hogy a szövetség katonai infrastruktúrája milyen mértékben kerül közelebb a határáig.

Azt mindenesetre hozzátette meglehetősen fenyegetően, hogy a két ország NATO-csatlakozása után nem lehet többé a Balti-tenger nukleáris semlegességéről beszélni, de az „egyensúlyt helyre kell állítani”.

#fókusz#külföld#oroszország#finnország#nato#semlegesség#ma

Címlapról ajánljuk