Mariupol utolsó bástyájának bevétele azt jelenti, közelebb került a háború vége?

Az utóbbi pár napban vált egyértelművé a szándék Svédország részéről, hogy Finnország után ők is csatlakoznak az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetéhez, mert csak így látják fenntarthatónak biztonságukat Oroszországgal szemben az ukrán-orosz háború kirobbanása után.  

A korábbi rendkívül fenyegető stílushoz képest Vlagyimir Putyin első reakciója visszafogottnak tűnt. Különösen annak fényében, hogy a svédek korábban már többször is hangsúlyozták, a csatlakozás ellenére nem céljuk NATO katonai támaszpontok létrehozása az országban. 

Oroszországnak nincs problémája azzal, hogy Finnország és Svédország úgy dönt, csatlakozik a NATO-hoz. A jelentkezésük a NATO-ba nem jelent közvetlen fenyegetést Oroszország számára. Mindazonáltal Oroszország biztosan reagálni fog abban az esetben, ha növelik a katonai infrastruktúrát ezekben az országokban. Az, hogy pontosan hogyan reagál erre Oroszország, attól függ, milyen fenyegetéssel néz szembe 

– fogalmazott Putyin.

Az orosz reakciók azonban nem lepték meg a szakértőket, Csiki Varga Tamás külpolitikai szakértő szerint a korábbitól szinte gyökeresen eltérő hangnem ugyanúgy a tudatos kommunikáció része. 

Úgy véli, ez a békülékenyebbnek tűnő orosz hangnem, amit a csatlakozási lehetőséggel kapcsolatban hallottunk, nem jelenti azt, hogy a háború adott esetben véget érne. 

Az orosz diplomáciának, kommunikációnak bevett eleme, hogy több különböző súlyosságú üzenetet közvetítenek, és aztán ezeket váltogatják.

Hétfő este a mariupoli Azovsztal acélgyár ostromában fordulat történt. Több mint 260 sérült ukrán katona hagyhatta el a területet, miután egyeztettek a szembenálló felek. 

A szakértő szerint szimbolikus jelentőségű pillanat, hogy sebesültek hagyták el a gyár területét, mert eddig foggal-körömmel tartották az ukránok. Ezek szerint feladhatták a védelmet, az oroszok pedig biztosították a szabad elvonulást a sérülteknek. Csiki-Varga azonban emlékeztetett, hogy ettől még nem kell humánus színben feltüntetni az orosz ostromlókat.

Tegnap látott napvilágot felvétel, hogy foszforral, gyújtótöltetekkel támadják az Azovsztal üzemet. Ez egy el nem oltható vegyi töltet és a hagyományos vegyi fegyver határán mozog. Ennek megfelelően olyan pusztítást okoz, ami messzemenő következményekkel jár az emberéletre nézve. 

Bár Mariupol utolsó bástyájának bevétele orosz sikernek tűnhet, Donyeckben és Luhanszkban az előrehaladás továbbra is akadozik, sőt északon, Harkivnál még vissza is szorultak az oroszok.

Csiki-Varga szerint főként az orosz politikai szándéktól függ, hogy mikor érhet véget a háború. „Ha azt tekintjük a háború végének, hogy Donyeck és Luhanszk egész területét elfoglalják, akkor bizonyos területi nyereségeket elkönyvelhetnek az oroszok, tehát lehet, hogy egy kicsit közelebb kerültünk. De ha a hadműveletek teljes egészét nézzük Északkelet- és Kelet-Ukrajnában, akkor az ukránok igyekeznek aláásni ezt a törekvést – így pedig elképzelhető, hogy elhúzódó harc lesz.”

A lassan 12 hete tartó háború mérlege már most is lesújtó: az ENSZ óvatos becslése szerint is több mint 3500 civil halt meg, a valós szám ennél nagyságrendekkel nagyobb lehet. Az országot több mint hatmillióan kényszerültek elhagyni, 7,7 millió ember pedig Ukrajnán belül keresett új, ideiglenes otthont.