Fegyelmi ügyek miatt több pedagógus és iskolai dolgozó kimaradt az év végi jutalomból, ami váratlan felháborodást váltott ki.

Iskolatitkárok, dajkák, könyvtárosok és pedagógiai asszisztensek alacsony fizetése miatt indított kampányt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.

Van, ahol rövidített órákat tartanak, máshol az órák helyett kirándulásokat lehet szervezni: kánikulában tanulnak a diákok az iskola első hetében. Van olyan tanterem, ahol 31 fokot mértek. A Belügyminisztérium elrendelte, hogy hajnalban szellőztessenek az iskolákban. A köznevelésért felelős államtitkár szerint sok intézményben vastagok a falak, vagy van hűtőberendezés. A Pedagógusok Demokratikus szakszervezete szerint nem ez a jellemző.

Szeptembertől a kormány egy rendelettel korlátozza az iskolai mobiltelefon-használatot. A diákoknak a tanítási órák megkezdése előtt le kell adniuk okoseszközeiket, és csak a nap végén kapják vissza azokat. Az iskolai mobilozás visszaszorítását alapvetően támogatják a szülők és a pedagógusok is, hiszen könnyen elvonhatja a diákok figyelmét, azonban a nagyobb intézményekben szinte lehetetlen lenne betartatni. A rendelet életszerűtlenségéről írt a szülőknek és a diákoknak a budapesti Madách Imre Gimnázium nevelőtestülete is, amire súlyos retorzió volt a válasz: szerdán azonnali hatállyal menesztették az intézményt 24 éve vezető Mészáros Csabát. A PDSZ szerint a rendelet nemcsak átgondolatlan, hanem káros is és sokkal jobb lenne, ha az iskolák maguk dönthetnének a mobilhasználatról. Az általunk megkérdezett intézmények között van, ahol biztosan nem fogják reggel begyűjteni az összes telefont, de akad olyan iskola is, ahonnan már jóformán kitiltották a kütyüket. A Belügyminisztérium megkeresésünkre közölte: oktatási célokra továbbra is használhatók a készülékek.

Egyre több kutatás készül arról, hogy mennyivel eredményesebb és gyerekközpontúbb az érdemjegyek nélküli tanítás. Vajon tényleg így van? Miért lehet káros az osztályzás a gyerekekre nézve, és hogyan működik a számmentes iskolai értékelés a gyakorlatban? Kökéndy Ákossal, a Pesthidegkúti Waldorf Iskola tanárával beszélgetünk erről a pénteki Reggeliben.

Egyes megyék iskoláiból 2022-re „eltűnt” a diákok negyede, miközben folyamatosan nő a sajátos nevelési igényű tanulók aránya.

A Stereo Akt csapata egy fiktív évzáró keretében pályaelhagyó és pályán maradó tanárok történetein keresztül mutatja meg a mai magyar pedagóguslét megannyi buktatóját. A Miután felmondtam / Miután maradtam című előadás helyszíne egy működő iskola. A kortárs színházi alkotócsoport művészeti vezetőjével, Boross Martinnal beszélgettünk. 

A Karinthy gimnázium igazgatója szerint azóta sem tudták pótolni a különleges szaktudással rendelkező kollégákat.

A Milton Friedman Egyetem vezetése szerint „ellenséges hangulatkeltés” zajlott.

Az önkormányzat nem támogatja az átadást, a szülők egy része is tart tőle.

Több mint hatezer nyugdíjas tanár dolgozik a közoktatásban, jóval több, mint tavaly ősszel. 

 A PDSZ a státusztörvényt hibáztatja az újabb negatív rekordért. Ki fog így tanítani?

A Közép-Pesti Tankerületi Központ elismerte a Népszavának, hogy magántanárokkal oldják meg a nyelvtanítást több állami iskolában.

De csütörtökön még tárgyalnak a minisztériummal.

Csák János bejelentette, hogy minisztériumában már készül a terv, az iskolákat felügyelő belügyi tárca viszont  nem tervezi korlátozni a mobiltelefonon iskolai használatát.

476 állami, egyházi, nemzetiségi önkormányzati és alapítványi köznevelési intézményfenntartó jelezte, hogy csatlakozna a projekthez.

Menekülni kell a magyar iskolarendszerből – mondta Vekerdy Tamás az RTL Híradónak 2018-ban éppen ezen a napon. A neves pszichológus szerint egyenesen gyerekellenes a rendszer, amelyben egy szakgimnazistának akár 11 órája is lehet, egy kilencedikesnek pedig 8-9. A szakértő úgy fogalmazott: pszichikusan kinyírja a gyerekeket ez a rendszer, pedig öröm nélkül nem lehet eredményeket elérni. Vekerdy Tamás 2019. október 9-én hunyt el.

Egy belügyminisztériumi utasítás szerint az iskolák csak állami engedéllyel fogadhatnak magánadományokat.

Mindenkinek jut hely Rétvári Bence szerint.

Alig maradt idejük a pedagógusoknak, hogy eldöntsék, alávetik-e magukat a státusztörvénynek, vagy elhagyják a közoktatást. Megalapozott döntést hozni nem könnyű, azért sem, mert sok téves információ kering arról, hogy a távozók nem térhetnek vissza a pályára, vagy nem kapnak végkielégítést. Szakértő segítségével most összeszedtük a leggyakrabban felmerülő hamis információkat, és megvizsgáljuk, hogy ezekkel szemben mi az igazság. 

Nézni is rossz, hol szerepel Magyarország az OECD-országok 38-as mezőnyében.

A legjobban Budapest és a hátrányos helyzetű települések érintettek.

Érted megyünk! címmel demokrácia napi tüntetést és hídfoglalást szervezett több civil szervezet az oktatás állapota miatt Budapesten. A Margit hídon egy sávot elfoglaltak, majd Orbán Viktor miniszterelnök munkahelyéhez, a Karmelita kolostorhoz vonultak, ahol dulakodás tört ki az odavezető utat lezáró rendőrökkel. A tüntetés a Himnusz éneklésével zárult, a tüntetők nagyjából negyed tízkor szétszéledtek.

A három éve vasalódeszkás videójával országosan ismertté vált tornatanár, Vezsenyi László 32 év után hagyja ott a pedagóguspályát. Polgármester lesz vagy mosogatófiú Ausztriában. 

Drámaian kevesen jelentkeztek idén a hazai egyetemek biológia-, kémia- és fizika tanári szakjaira, de az ötéves tanárképzést is csak 1550-en kezdik meg szeptemberben.

Honvédelmet tanító érettségizett altisztek, dajkák nyolc általánossal, szakirányú képesítés nélküli gyógypedagógusok – a státusztörvény végrehajtását szabályozó tervezet alapján sokkal enyhébbek lesznek a tanárokra vonatkozó képzettségi feltételek. Viszont május 31-től már csak azok dolgozhatnak tanárként, akik esküt tesznek egy felsőoktatási intézményben. A szakszervezet szerint a tervezettel a kormány elismeri, hogy óriási a pedagógushiány.

Egésznapos tüntetést szervez keddre a Kossuth térre az Egységes Diákfront és az aHang a státusztörvény ellen. A javaslatot az Országgyűlés nem sokkal dél előtt megszavazta. Kövesse velünk a nap eseményeit percről percre tudósításunkban!

Míg nálunk lényegében eredménytelenül tiltakoznak tanárok, diákok és szülők, Romániában három hét után felfüggesztették a tanársztrájkot, miután a bukaresti kormány teljesítette a szakszervezetek két legfontosabb kérését. Ennek értelmében a tanügyi alkalmazottak átlagosan 25 százalékos béremelést kapnak, mellé pedig különböző juttatásokat, pótlékokat. Mennyire elégedettek az eredménnyel, és minek köszönhető a tanárok sikere? 

Illetéktelenek bejutottak több iskola informatikai rendszerébe, körüzenetet küldtek a diákoknak, miszerint aki képernyőképet készít az üzenetről, és megosztja TikTokon, az kap egy ötöst. 

A Momentum politikusát berángatták a sorfal mögé a rendőrök.

A héten a Népszava írta meg, hogy a már alapítványi formában működő Óbudai Egyetem szemet vetett a budapesti Szinyei Gimnáziumra. Egy tájékoztatón készült jegyzőkönyv szerint a rektorhelyettes a közoktatás modellváltásáról beszélt. Az egyetem rektora szerint félreértették.

Most 1000 gyerekre jut egy iskolapszichológus a közoktatásban, Totyik szerint négyszer ennyire lenne szükség. 

A szakképzésben dolgozókat érintik a követeléseik. Március 16-a szimbolikus dátum, hiszen pontosan egy éve, hogy a szakszervezetek határozatlan idejű sztrájkot hirdettek.

Felmondott négy tanár, hárman közülük csaknem 2 hónapon keresztül vettek részt polgári engedetlenségi akciókban. Azt mondják, másokat ennél kevesebbért is kirúgtak, őket mégsem bocsátották el. Most azért döntöttek a távozás mellett, mert úgy érzik, hiába a tiltakozás, nem foglalkoznak a problémáikkal. a zakszervezet szerint év végéig 200 tanár hagyhatja el ugyanezért a pályát. 

Szerinte ha nem történik változás, akkor a minőségromlás, ami az elmúlt években jellemezte a közoktatási rendszert, csak gyorsulni fog.

Azt szeretnék elérni, hogy a kormány végre ne csak a pedagógusok fizetésére koncentráljon, hanem azt is belátná, hogy a magyar közoktatásnak számos más égető problémája van. 

Orbán Viktor politikai igazgatója egy interjúban azt is elmondta, hogy ha ő tanár lenne, örülne, hogy az ágazat a Belügyminisztériumhoz tartozik.

Nem fogják elengedni a kirúgott tanáraikat, ígérik a Karinthy Frigyes Gimnáziumból elbocsátott pedagógusok diákjai. A végzős gimisek azt mondják: bár a tankerület felmondott osztályfőnöküknek, a ballagásukon ő fogja vezetni az osztályt. A Házon Kívülben a Karinthy két elbocsátott pedagógusával és diákjaikkal beszélgettünk arról, hogyan élték meg a tiltakozásokat, a kényszerű elválást, és mihez kezdenek ezután. 

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a pedagógusok a tanulókat is bevonják a bérezésükkel kapcsolatos demonstrációkba?” – egyebek mellett ezt kérdezi a kormány a közoktatásban tanulók szüleitől. A kérdőívet a Kréta online felületén keresztül juttatják el minden szülőhöz. Pedagógus- és diákszervezetek szerint felháborító a kérdés megfogalmazása. A diákok azt mondják, maguk szervezik a demonstrációkat, és nem a fizetések, hanem a közoktatás szerintük lesújtó állapota miatt. A kormány a kérdőívről azt írta: azzal a szülők véleményének szeretnének teret adni.

„Szabadként szabad emberek szemébe nézni: ez az emberlét egyik legnagyobb ajándéka” – véli a költő, aki a tanárok kirúgásáról és Pankotai Lili meghurcolásáról írta le véleményét.

Érdemi párbeszédet, a pedagógusoknak érdekérvényesítő sztrájkjogot és minőségi oktatást követelnek a diákok. A matektanáruk ma már pályakezdő informatikus, egy magyartanár tanév közepén távozott, több tanáruk új szakmát tanul. Videón a pénteki akció.

A közoktatás bizonyos értelemben már össze is omlott, és az legszomorúbb, hogy ezt 2012-ben is előre lehetett látni – mondta a Házon kívülnek az oktatáskutató, felidézve, hogyan veszítették el az autonómiájukat az iskolák, és hogyan váltak „spirituális vezetővé” az igazgatók. A mostani tiltakozások sem hoznak áttörést szerinte, a jövő megpecsételődött.

A Kölcsey gimnáziumból elbocsátott Ocskó Emese szerint a hatalomnak fontosabb, hogy egy tanár ne pampogjon, mint az, hogy tanítson.

A pedagógusok csak személyesen a tankerületi vezetőtől hajlandók átvenni a levelet, ezért pénteken a tankerületi központ elé vonulnak.

Több százan gyűltek össze hétfőn reggel Budapesten, a VI. kerületben.

A két pedagógusszakszervezetnek így is lesz közös akciója.

A tanévkezdés előtt egy nappal derült ki, hogy nem lesznek elegen.

 „Valahogy kompenzálni fogják” a megemelkedett rezsiszámlát.

Korábban is demonstráltak a tanárok mellett, de úgy látják, nem javult az oktatás helyzete.

A hatévesek kötelező beiskolázása miatt sokan kerülhettek éretlenül iskolába. Az első osztályosok között 4,6 százalék az évismétlők aránya, miközben a többi évfolyamon legfeljebb 1-2 százalék.