Egy hétvége alatt kellett összeállítaniuk a szakképző iskoláknak, hogy mire van szükségük háború vagy katasztrófa esetén

Egy éve adott ki rendeletet a kormány a természeti katasztrófákra, háborúra és egyéb válsághelyzetekre való gazdasági felkészítésről. A jogszabály célja, hogy rendkívüli események idején is biztosítható legyen a honvédség és a rendvédelmi szervek működése, a lakosság ellátása alapvető élelmiszerekkel és gyógyszerrel, vagy a közigazgatás működése.

Mint a rendelet elfogadásakor írtuk, a gazdaság felkészítésének részeként védelemgazdasági terv készül, amelyben felmérik, hogy a rendeletben „gazdaságmódosítási helyzetnek” nevezett esetekben milyen ellátási igények merülnek fel.

A keddi RTL Híradónak nyilatkozó Ruff Bálint politológus szerint hiába riogatnak ezzel a politikusok, valójában kicsi az esélye, hogy Magyarország belesodródjon a háborúba.

Az RTL információi szerint a szakképző iskoláknak is ki kellett tölteniük az úgynevezett „védelemgazdasági követelménytámasztó és tervező táblázatot”, amelyben arról adnak számot, hogy „békeidőben” és a különböző gazdaságmódosítási helyzetekben mennyit igényelnek a táblázatban megadott árukból és szolgáltatásokból. Az igények felmérése meglehetősen sietős volt. Úgy tudjuk, hogy 

a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal április 19-én, péntek délelőtt küldte el a szakképzési centrumoknak az adattáblát, amit a következő hétfőn, április 22-én délután 3 óráig vissza kellett küldeniük, azaz egy hétvégéjük maradt az iskoláknak a részletes adatszolgáltatásra. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium valamennyi háttérintézményétől és gazdasági társaságától kért adatokat. Az intézményeknek részletesen meg kellett adniuk, hogy mekkora az igényük békeidőben és különböző mozgósítási helyzetekben (pl. fegyveres konfliktus esetén, és egészségügyi jellegű, katasztrófa jellegű, humanitárius jellegű helyzetekben) az alábbi kategóriákba tartozó termékekből és szolgáltatásokból:

• alapvető élelmiszerek és fogyasztási cikkek (pl. nyershús, zsiradékok, cukor, ivóvíz, gyümölcsbefőtt, szappan, gyertya, fogkefe, kávé),
• élelmiszeripari alapanyagként használt mezőgazdasági termékek (pl. tehénborsó, száraz kajánbab, friss gyümölcsök, tejhasznú szarvasmarha, tengeri hal, tésztafélék),
• ipari alap- és nyersanyagok (pl. barnaszén, kőolaj, rézérc és dúsítmányai),
• civil felhasználású ipari késztermékek (pl. takaró, munkaruházat, női és leányka felsőruházat, gumiabroncs, izzólámpa, daruskocsi, mosógép, zsineg, gázálarc),
• haditechnikai eszközök és felszerelések (pl. bomba, rakéta, dömper, hadihajó, radar, vágányaláverő gép, helikopter, légi és űrjármű),
• elektronikus hírközlési és informatikai eszközök, szolgáltatások (pl. internethozzáférés, mobil szolgáltatások, hálózatüzemeltetés, notebook),
• közlekedési eszközök és üzemanyagok, szállítmányozás (pl. benzin, kerozin, gázolaj, daru, repülőgép, teherautó, rakománykezelés, vasúti szállítás),
• egészségügyi és gyógyszeripari termékek, eszközök, felszerelések (pl. ragtapaszok, sebvarró fonalak, penicillint és egyéb antibiotikumot tartalmazó gyógyszerek),
• energiaellátáshoz kapcsolódó eszközök és szolgáltatások (pl. földgáz, szén, áramfejlesztő, villamos energia, tűzifa),
• egyéb termékek és szolgáltatások (pl. író- és nyomtatópapír, golyóstoll, dúsított urán, műanyag cikkek, fémszerkezet javítása, híd vagy alagút építése, munkavédelmi lábbeli, televízió műsorvevő készülék, vasbetonalj, állat-egészségügyi ellátás, kötelező társadalombiztosítás).

Az iskolák helyzete annyival könnyebb, hogy nem kellett azon gondolkodniuk, hány bombát vagy űrjárművet, mennyi dúsított uránt igényeljenek, az adatkérő levél szerint ugyanis „a táblázat nem releváns terméksorait üresen kell hagyni, vagy nullát kell beírni”. Ugyanakkor meg kellett adniuk azt is, hogy a különböző termékekből mennyit tudnak maguk előállítani, illetve mik a javaslataik az igények kielégítésére, milyen szerződéseik vagy tartalékaik vannak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az rtl.hu megkeresésére megerősítette, hogy a gazdaságfelkészítési tervezés végrehajtását szolgáló felmérést végeznek az említett kormányrendelet alapján. „A tervezés célja a Védelemgazdasági Alapterv elkészítése. A Védelemgazdasági Alaptervet a nemzetgazdasági miniszter a kormányrendelet szerint érintett szervek közreműködésével és adatszolgáltatása alapján állítja össze” – írták.

Nyitókép (illusztráció): Katonák ellenőrzik a koronavírus-járvány elleni védekezéshez szükséges eszközökből álló szállítmányt az Orosházi Kórházban 2020. május 14-én – Fotó: MTI / Rosta Tibor