Hiába tárgyaltak pénteken a minisztériummal a követeléseikről, mindenképpen utcára megy a Pedagógusok Szakszervezete. Azt mondják, a gyerekek jövője a tét, többek között a tananyag csökkentéséért, a szabad tankönyvválasztásért tüntetnek szombaton, a Kossuth téren.

Nem fogadják el az oktatási kerakasztalt a tiltakozó gimnáziumok. Kitartanak amellett, hogy teljesen új közoktatási törvényre és valódi, rendszerszintű változásra van szükség, nem pedig finomításokra. Levelük szerint a megkezdett tárgyalások csak arra jók, hogy lecsendesítsék a közvéleményt. A kerekasztal kedden alakult, és akkor még úgy tűnt, közeledtek az álláspontok a tiltakozók és a kormány képviselői között. Kiderült például, hogy nagyobb önállóságuk lehet az iskoláknak.

Már december elején levelet küldött a Tigáz, figyelmeztetve, hogy kikapcsolják a gázt a gyönygyöstarjáni iskolában, ha nem fizetnek. A pénz azonban csak hétfőn érkezett meg, miután pénteken csakugyan elzárták a vezetéket, és a hír bejárta a médiát. A gyerekek emiatt nem mehettek hétfőn iskolába.

Menesztik a köznevelési államtitkárt, Czunyiné Bertalan Juditot. Helyét a felsőoktatási államtitkár, Palkovics László veszi át. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint nem az oktatást ért kritikák miatt távozik a posztról, hanem - ahogy fogalmaz - új feladatmegosztás kell a köznevelésben.

Nem szabad visszamenni oda, ahonnan elindultunk - így reagált a miniszterelnök az oktatást ért kritikákra. Orbán Viktor az állami rádióban beszélt erről péntek reggel. Azt mondta, 2010-re csődbe jutott az oktatás, ezen kellett változtatniuk, és szerinte jó irányba haladnak.

A központosított közoktatás 3 év alatt alighanem központosított romhalmaz lett. Nem egyes, azonosítható gondok vannak, hanem a rendszer egésze recseg-ropog, nagyon sok pedagógus és egyre több szülő és diák szerint is. A két nagy pedagógus-szakszervezet elnökeit kérdeztük a témában.

A balhékeresés nem vezet eredményre, így reagált Lázár János miniszter a pedagógusok szerdai tüntetésére. Azt mondta, a korábbi oktatási rendszer visszaállítása lehetetlen. Szerinte az egyetlen megoldás, ha tárgyalóasztalhoz ülnek. A pedagógus szakszervezeteknél viszont azt mondják, a tüntetésekre épp azért van szükség, mert a kormány nem hallgatta meg őket.

Dermesztően lassan, de végre elérte az oktatási kormányzat ingerküszöbét a közoktatás csődje. Mosolyoffenzíva és kerekasztal-show következik a diákokat és a szülőket is mozgósítani igyekvő országos tüntetéshullám közepette.

A cigány fiatalok közül többen járnak középiskolába, ám egyidejűleg sokkal többen hagyják el a közoktatást, mint 20 évvel ezelőtt. A nagy esélykülönbségek cigányok és nem cigányok között középiskolás korban alakulnak ki.

Ma minden ötödik cigány fiatal érettségizik és százból öten egyetemre mennek. Az elmúlt huszonöt év közoktatása annyit ért el, hogy középiskolás korban szakad ketté a magyar társadalom a tudáshoz hozzáférő és a végzettség híján tartós szegénységre ítélt emberekre.

Mai vendégeinkkel január 8-án elkezdtünk egy alaposabb beszélgetést a központosított magyar közoktatás helyzetéről az után, hogy a miskolci Herman Ottó gimnázium tantestülete a miniszternek írt nyílt levélben részletezte a tanárok sokféleképpen tarthatatlan helyzetét, hangsúlyozva, hogy féltik a diákokat. Ezt a beszélgetést folytatjuk most: Hámori Veronika 15 évig vezette az ország legsikeresebb iskoláját, a budapesti Fazekas Mihály gyakorló általános iskolát és gimnáziumot, Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó gimnázium tanára és Szüdi János oktatáskutató.

Elég volt – mondja a pedagógusok egyre nagyobb része. Elég volt az iskolai nyomorból, a kimerültségből, a színvonaltalan kísérleti tankönyvekből, s abból, hogy a diákok egy dilettáns oktatási kísérlet alanyai. Egy miskolci gimnázium tanárai nyilt levélben tiltakoznak, s ezt egyre többen támogatják. Folytatjuk a beszélgetést a közoktatás konokul romló helyzetéről.

Radikálisan másképpen látja a közoktatás és főleg a benne dolgozók helyzetét a kormány illetve a pedagógusokat tömörítő szakszervezetek. Annyira másképpen, hogy vendégünk, Czunyiné Bertalan Judit, a közoktatásért felelős államtitkár nem vállal vitát második vendégünkkel, Galló Istvánné szakszervezeti vezetővel.

Több millió diák és szülő mindennapjaira van hatással. Több tízezer tanár életét határozza meg. Az ország legnagyobb munkáltatója. Elképesztő mennyiségű adófizetői pénzből működik: 524 milliárd forintból. És rengetegen fogják a fejüket miatta. A KLIK-ről már sok mindent elmondtunk a Házon kívülben, de arról, hogy a szervezet fizetni sokszor nemigen szeret, még nem beszéltünk. Mert a KLIK rossz adós: lássuk, miért nem hajlandó már sok vállalkozás szállítani az iskoláknak.

Visszavette az iskolákat a siklósi önkormányzat a Klebersberg Intézményfenntartó Központtól, mert számításaik szerint tízmilliókkal kevesebből működtethető így a helyi közoktatás. A polgármester véleménye szerint négy éven át a KLIK-nek befizetett pénz egy részét máshol osztották szét, illetve a túlfoglalkozatás vitte el.

Újra az iskoláknak kell összeállítaniuk a diákok tankönyvcsomagjait, a Könyvtárellátó a kiszállításért felel. A köznevelésért felelős államtitkár szerint a szortírozásban is segítenek majd, de az általunk megkérdezett iskolaigazgató azt mondja, még így is több feladatuk lesz a tankönyvfelelősöknek, mint korábban.

A radikális átszervezés és központosítás erősen ellentmondásos. A lényeg: létrejött egy KLIK nevű központi szuperintézmény, amely 3 ezer iskola működéséért és több mint egy millió diák oktatásáért felel, egy monstrum, amely 120 ezer pedagógus és 30 ezer iskolai alkalmazott munkáját irányítja. Vendégünk a KLIK-ért is felelős köznevelési államtitkár, Czunyiné dr. Bertalan Judit.

Ahogyan egészségügyre, úgy közoktatásra is rendre egyre kevesebbet költ Magyarország. Túlközpontosított rendszer, túlterhelt és túlellenőrzött pedagógusok túlórapénz nélkül. Gyengülő eredmények, biflázás. Viták az oktatás minőségéről, a tankönyvekről, a pedagógusbérekről. De akkor miért beszél sikerekről az államtitkár? Este 21.30-tól kiderül az RTL II-n!

Kevesebb diák tanulhatna gimnáziumban, ha megvalósul a 2015-ös költségvetési tervezet- ezt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke mondta Híradónknak.  

Kárpótlást követel egy 15 éves ausztrál fiú, mivel analfabéta maradt és a számokat sem ismeri, noha tíz éve vesz részt a közoktatásban.

Örökbe adnák az anyagi gondokkal küszködő intézmény tantermeit is, hogy így segítsenek.