A hatévesek kötelező beiskolázása miatt sokan kerülhettek éretlenül iskolába. Az első osztályosok között 4,6 százalék az évismétlők aránya, miközben a többi évfolyamon legfeljebb 1-2 százalék.

Gyereke a magánytól, ő a kilátástalanságtól szenved. Dórinak a munkahelyét is ott kellett hagynia, hogy egy személyben tanító, fejlesztő, gyógypedagógus és logopédus lehessen, otthon, a négy fal közé szorulva. Magyarországon több, mint százezer sajátos nevelési igényű gyerek lehet, akiket nem tudnak ellátni. A legtöbbször nem látják őket szívesen, csak mert mások. A kis Levi csak egy közülük, akit rendszeresen bántottak emiatt az iskolában. 

A 6,58 milliárd forint mellett további 6,46 milliárdot szán a friss rendelet szerint.

Pedagógus béremelést, az iskolákban pedig deszegregációs lépéseket vár az Európai Bizottság Orbánéktól az uniós forrásokért cserébe.

A pedagógusszakszervezet szerint a népszavazásra bocsátott kérdéseknek nincs semmilyen alapja.

Kásler Miklós minisztériuma szerint 6-7 százalék volt a részvétel.

Folyamatosan érkeznek hírek a munkabeszüntetéshez csatlakozó iskolákról.

Szakszervezetek képviselői szerint a kormány rendelete szembemegy a magyar és az uniós jogrenddel. Mint mondták, folytatják a március 16-ára meghirdetett határozatlan idejű sztrájk megszervezését. 

A pedagógussztrájk szervezői szerint a mai nap többről szólt, mint az oktatás helyzetéről. Az Emmi szerint a tanárok ötöde sem vett részt a munkabeszüntetésben.

A Tanítanék Mozgalom társalapítója szerint az ellenkezője történt annak, amit ígértek a köznevelési törvény elfogadásakor.

Egyre több az ötvenévesnél idősebb tanár, miközben csökken a fiatal pedagógusok száma az MTA legfrissebb kutatása szerint. A közoktatás változásait vizsgáló felmérés a Pedagógusok Szakszervezete szerint igazolja, amiről évek óta beszélnek. A szervezet szerint a pedagógus képzésre jelentkezők alig feléből lesz tanár. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint valóban fontos cél a pedagóguskar fiatalítása.

Fontolva halad az új Nemzeti Alaptanterv előkészítése. A pedagógusok és az iskolák felkészülését egyelőre sokfelé bénítja a tanárhiány. Kényszerhelyettesítések és kényszertúlórák rejtegetik a betöltetlen álláshelyeket. A KLIK szerint nincs különösebb gond, de hát a KLIK szerint különösebb gond soha nincs.

A PISA-teszteken az uniós cél az volt, hogy 2010-re a kettesek aránya mindenütt 10% alá csökkenjen az oktatásban, de 5 évvel később, 2015-ben a magyar arány mindhárom területen több mint 25%. Már az Akadémia is beavatkozna a magyar oktatás színvonalában.  

Három ellenzéki képviselő ismertette pártja választási programját a közoktatásról. Sok javaslat felmerült, de ezzel együtt a kérdés is, honnan lesz pénz minderre.

Az ellenzék szerint a korrupció és az egészségügy romhalmaza után a legsúlyosabb társadalmi gond: a közoktatás, amely majdnem minden egyes vitában szóba került azzal, hogy átfogó és sok évig tartó reformja nélkül Magyarország bajainak nagy többsége megoldhatatlan.

Van egy időnként fel-felélénkülő, folyamatos vita a kötelező olvasmányok hasznáról, értelméről, összetételéről a közoktatásban. Hovatovább egyáltalán – mondjuk igy – egy-egy közösségi média üzenetnél tartósabb olvasásról. Mit ad – esetleg, mitől veszi el az időt, ami – hasznosabb?

Múlt héten került nyilvánosságra, hogy a magyar közoktatás elbukta a PISA-tesztet. A középiskolások képességeit vizsgáló három évenkénti nemzetközi felmérés szerint a magyar diákok eddigi leggyengébb eredményüket produkálták. Mindenben a 2015-ben mért nemzetközi átlag alatt teljesítettek, ezen belül matematikai eredményük változatlan, szövegértésben és természettudományokban az eredmény zuhanás a három évvel ezelőttihez képest. Az érintett magyar diákok egy része egyetemre készül. Ahol vagy sikerül versenyképes tudást szerezniük, vagy inkább nem. Dolga-e a felsőoktatásnak, hogy megszűntesse a diákok folyamatosan növekvő hátrányait, amelyeket az óvodából az iskolába, majd az iskolából a középiskolába, végül onnan az egyetemre hurcolnak magukkal?

Az új tanév kezdetén tekintsük át,hogy mire jutottak a különféle tiltakozó mozgalmak a közoktatásban. Messziről úgy látjuk, hogy amit a kormány akart, lényegében mindent elért. Rendszerszintű változás nincs. Viszont. Amit a pedagógusok akartak, abból édeskevés valósult meg. De forró őszt ígértek. Ez egyelőre csak az időjárásra vonatkozik.

A közoktatással kapcsolatos, jó féléves tiltakozások és a hosszú ideje tartó viták aligha szűnnek meg a nyári iskolai szünet alatt – még akkor sem, ha a kormány rohamtempóban módosítja a kifogásolt előírások egy részét és ugyancsak rohamtempóban kisajátítja az iskolák fenntartását és működtetését, mondhatnánk kiteljesíti az államilag központosított közoktatási rendszert. Gondoltuk megkérdezünk egy szaktekintélyt, aki közvetlenül nem vett részt az elmúlt fél év vitáiban, de sokat tud a gyerekekről és nagyon sok éve ismeri és elemzi a magyar közoktatást.

A kormány szavára mozdulva sok fideszes önkormányzat úgy érezte, szavazni kell a kötelező menekültkvótáról, és erről azután határozatot is hoztak. Ugyanezeket az önkormányzatokat senki nem bíztatta arra, hogy szavazzanak és határozzanak arról, ki működtesse az iskoláikat. Pásztó polgármestere a kormányinfóból értesült arról, hogy az az iskola, amit tavaly szeptembertől ismét a település működtet, mert a KLIK nem költött rá, szóval ez a pásztói iskola az államé lesz. Vagy: az állam fogja működtetni és ezért pénzt kér az önkormányzattól.

A magyar közoktatást folyamatos tiltakozások, tüntetések bírálják. Ettől most szeretnénk elszakadni. Nyilvánvaló, hogy minden szülő azt szeretné, hogy gyerekei korszerű, használható és versenyképes tudást kapjanak az iskolában úgy, hogy testileg-lelkileg, önmagukban bízva kezdhessék felnőtt életüket. De mi a korszerű tudás? Mi ennek a tartalma?  

200-nál több iskolában tiltakoztak szerdán a kormány oktatáspolitikája ellen. És persze további akciókat terveznek, ha nem sikerül olyan kormánypolitikussal tárgyalni, akinek a tiltakozók szerint megfelelő pénzügyi és politikai felhatalmazása van ahhoz, hogy amit megtárgyalnak, azt érvényesíteni is tudja.

Több ezer diák és tanár döntött úgy szerda reggel, hogy részt vesz, a Tanítanék elnevezésű mozgalomban. Ezzel tiltakoztak a kormány oktatáspolitikája ellen. A legtöbben a tananyag mennyiségével és az arra szánt idővel nem értenek egyet. Úgy tudjuk ennek nem mindenhol örültek.

A negyven-ötvenezer fős tömeg nem viccel, így reagált Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke a miniszterelnök szavaira. Orbán Viktor szerdán azzal reagált a március 15-én bejelentett sztrájkra, hogy azt tréfának vélte. Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön azt mondta, a munkabeszüntetést hirdető Pukli István a Köznevelési Kerekasztalnál tárgyalhat. Ha pedig személyesen vele akar beszélni, lakossági fórumán várja az igazgatót.

Tréfásnak tartja a miniszterelnök, hogy a tanárok keddi tüntetésén bocsánatkérésre szólították fel a közoktatás állapota miatt. Orbán Viktor a Népszabadságnak beszélt erről. Sajtófőnöke pedig kérdésünkre viccesnek nevezte a tüntetők ultimátumát. A tiltakozásban résztvevő tanárok egy órás munkabeszüntetést tartanak március 30-án, ha nem teljesítik a követeléseiket. Az RTL Híradó által megkérdezett munkajogász szerint ehhez minden joguk megvan - ha gondoskodnak a gyerekek felügyeletéről.

A közoktatási zűrzavarban most az a helyzet, hogy van egy kerekasztal, amit a minisztérium működtet számtalan szervezet közreműködésével. Neve: Köznevelési Kerekasztal. Vannak szakszervezeti sztrájkbizottságok, amelyek a kormány válaszát várják, és ennek függvényében döntenek az esetleges sztrájkról. És van egy Civil Közoktatási Platform, ugyancsak sok résztvevővel. A kormány és a civilek kerekasztala között nincs átfedés. Vagy ide vagy oda. Ki itt, ki ott. A Magyarul Balóval műsorában összeült a két kerekasztal egy-egy szereplője: Horváth Péter gimnáziumi igazgató és matematika-fizika tanár Győrött, valamint a lényegében kötelező jellegű Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Ő a Köznevelési Kerekasztalra jár. Miklósi László gimnáziumi tanár és a Történelemtanárok Egyesületének elnöke, ő a civil kerekasztalra jár.

Két gimnáziumi tanár. Egyikük a hivatalos Köznevelési Kerekasztalnál a Nemzeti Pedagóguskar elnökeként képviseli a tanárokat, másikuk Civil Oktatási Platformot kezdeményezett, ahol a kormány nélkül keresik a közoktatás jövőjét. Két asztal mellett tárgyalnak ugyanarról, személyesen még nem találkoztak itt vitatkoznak először: Horváth Péter és Miklósi László.

„Nem leszek suliban!” - egy felhívás, amihez már huszonötezernél is többen csatlakoztak. Horgas Eszter nem csak édesanyaként, de óraadó tanárként is érintett a közoktatásban. Elmesélte mit gondol a mozgalomról és hogyan látja iskolás lányának jövőjét.

Szó szerint áll a bál a közoktatás körül, mivel patthelyzet van: a kormány népes kerekasztalt működtet, ezt a szakszervezetek és mások bojkottálják, beindult egy alternatív kerekasztal, mindezzel párhuzamosan sztrájkbizottságok várnak az oktatási kormányzat válaszaira.

Van egy tanár, akinek nem utalta el a fizetését a KLIK, és hiába reklamált, válaszra se méltatták. Van egy úszóegyesület, amelynek nagyon sok pénzzel adós a KLIK, de velük sem állnak szóba. Szóval van ez a hatalmas szervezet, amelynek a vezetője láthatóan kerüli a nyilvánosságot, a munkatársai pedig sokszor kerülik, hogy egyenes válaszokat adjanak az iskolák, a tanárok vagy a beszállítók problémáira. De az újságírók is ugyanezt tapasztalják, amikor kérdeznek a mammutszervezettől. Bár minket most hatalmas meglepetés ért: hogy, hogy nem, a KLIK vezetője leült, hogy interjút adjon Serdült Szilviának.

A tönkreközpontosított magyar közoktatás egyik jellemzője az államosított és összezsugorított tankönyvkiadás. Az állam azt mondja, fokozatosan bevezeti az ingyenes tankönyveket, ezzel évi 15 milliárdos kiadástól óvja meg az adófizetőket. Az új tankönyvek bírálói a minőséget kifogásolják. De erősen. És nem értik, hogyan lehet gyerekeken tesztelni tankönyveket. A tankönyvkiszorítósdinak van piaci-pénzügyi része és van tartalmi-minőségi része.

Ne velük példálózzon a miniszter, és ne használja őket propaganda célokra - ezt mondták Híradónknak diákolimpikonok Balog Zoltán egyik Facebook bejegyzése kapcsán. A miniszter ugyanis az egyik diákolimpikonnal készített szelfije alá fehéringes, a világ élvonalában lévő magyar diákokról írt.

Kockás ingbe öltözött tanári kar, diákok, szobrok. Egyre többen tiltakoznak a kormány oktatáspolitikája ellen úgy, hogy kockás inget vesznek fel. És újabb megmozdulásokat szerveznek. Egyre több szülő csatlakozik ahhoz a kezdeményezéshez, hogy február végén egy nap nem engedik iskolába a gyereküket. Lázár János miniszter ezt zsarolásnak nevezte.

A magyar közoktatás totális központosítása nyomán, évek folyamatos – és eredménytelen – pedagógus tiltakozásai után egy miskolci gimnázium nyílt leveléhez több száz iskola csatlakozott. A közoktatásért felelős államtitkárt felmentették és helyére kinevezték Palkovics Lászlót, aki eddig a felsőoktatásért felelt, most már a teljes magyar oktatásért az óvodától az egyetemig. Magyarul: feladatát tekintve oktatási miniszter, beosztása államtitkár. Szombaton tömegtüntetés volt Budapesten. Most, egy sztrájkbizottság tárgyal a minisztérium egy másik államtitkárával egy 25 pontos követelésrendszerről, az oktatási kerekasztal vagy folytatódik, vagy nem, a tanárok viszont saját kerekasztalt szerveznek.

Nem a múlt héten kezdődött a tanárok elégedetlenkedése. A pedagógusok első tüntetéseit idéztük fel, kerestük a választ arra, miért mentek el ennyien, hogy mitől lett kritikusan nagy létszámú a tömeg és arra kérdeztünk rá, hogy tágabb értelemben vett értelmiség ügyének is tekinthető-e az oktatásügy. Anyukák, apukák, szimpatizánsok, nem csak diákok és tanárok beszéltek a Fókusznak, miközben vonultunk a tüntetőkkel.

Megtelt a Kossuth tér. A zuhogó eső ellenére több ezren tüntettek a közoktatásért. A pedagógusok mellett tanulók, szülők és több szakszervezet is szót emelt. A Pedagógus Szakszervezet 25 pontos követelésben fogalmazta meg, hogy mit várnak a jelenlegi rendszertől. A szervezet elnöke azt mondta, a fél és látszatmegoldások már nem elegendőek, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint pedig, ha más megoldás nincs, sztrájkra szólítanak fel mindenkit.

Hiába tárgyaltak pénteken a minisztériummal a követeléseikről, mindenképpen utcára megy a Pedagógusok Szakszervezete. Azt mondják, a gyerekek jövője a tét, többek között a tananyag csökkentéséért, a szabad tankönyvválasztásért tüntetnek szombaton, a Kossuth téren.

Menesztik a köznevelési államtitkárt, Czunyiné Bertalan Juditot. Helyét a felsőoktatási államtitkár, Palkovics László veszi át. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint nem az oktatást ért kritikák miatt távozik a posztról, hanem - ahogy fogalmaz - új feladatmegosztás kell a köznevelésben.

Nem szabad visszamenni oda, ahonnan elindultunk - így reagált a miniszterelnök az oktatást ért kritikákra. Orbán Viktor az állami rádióban beszélt erről péntek reggel. Azt mondta, 2010-re csődbe jutott az oktatás, ezen kellett változtatniuk, és szerinte jó irányba haladnak.

A központosított közoktatás 3 év alatt alighanem központosított romhalmaz lett. Nem egyes, azonosítható gondok vannak, hanem a rendszer egésze recseg-ropog, nagyon sok pedagógus és egyre több szülő és diák szerint is. A két nagy pedagógus-szakszervezet elnökeit kérdeztük a témában.

A balhékeresés nem vezet eredményre, így reagált Lázár János miniszter a pedagógusok szerdai tüntetésére. Azt mondta, a korábbi oktatási rendszer visszaállítása lehetetlen. Szerinte az egyetlen megoldás, ha tárgyalóasztalhoz ülnek. A pedagógus szakszervezeteknél viszont azt mondják, a tüntetésekre épp azért van szükség, mert a kormány nem hallgatta meg őket.

Dermesztően lassan, de végre elérte az oktatási kormányzat ingerküszöbét a közoktatás csődje. Mosolyoffenzíva és kerekasztal-show következik a diákokat és a szülőket is mozgósítani igyekvő országos tüntetéshullám közepette.

A cigány fiatalok közül többen járnak középiskolába, ám egyidejűleg sokkal többen hagyják el a közoktatást, mint 20 évvel ezelőtt. A nagy esélykülönbségek cigányok és nem cigányok között középiskolás korban alakulnak ki.

Ma minden ötödik cigány fiatal érettségizik és százból öten egyetemre mennek. Az elmúlt huszonöt év közoktatása annyit ért el, hogy középiskolás korban szakad ketté a magyar társadalom a tudáshoz hozzáférő és a végzettség híján tartós szegénységre ítélt emberekre.

Mai vendégeinkkel január 8-án elkezdtünk egy alaposabb beszélgetést a központosított magyar közoktatás helyzetéről az után, hogy a miskolci Herman Ottó gimnázium tantestülete a miniszternek írt nyílt levélben részletezte a tanárok sokféleképpen tarthatatlan helyzetét, hangsúlyozva, hogy féltik a diákokat. Ezt a beszélgetést folytatjuk most: Hámori Veronika 15 évig vezette az ország legsikeresebb iskoláját, a budapesti Fazekas Mihály gyakorló általános iskolát és gimnáziumot, Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó gimnázium tanára és Szüdi János oktatáskutató.

Elég volt – mondja a pedagógusok egyre nagyobb része. Elég volt az iskolai nyomorból, a kimerültségből, a színvonaltalan kísérleti tankönyvekből, s abból, hogy a diákok egy dilettáns oktatási kísérlet alanyai. Egy miskolci gimnázium tanárai nyilt levélben tiltakoznak, s ezt egyre többen támogatják. Folytatjuk a beszélgetést a közoktatás konokul romló helyzetéről.

Radikálisan másképpen látja a közoktatás és főleg a benne dolgozók helyzetét a kormány illetve a pedagógusokat tömörítő szakszervezetek. Annyira másképpen, hogy vendégünk, Czunyiné Bertalan Judit, a közoktatásért felelős államtitkár nem vállal vitát második vendégünkkel, Galló Istvánné szakszervezeti vezetővel.

Több millió diák és szülő mindennapjaira van hatással. Több tízezer tanár életét határozza meg. Az ország legnagyobb munkáltatója. Elképesztő mennyiségű adófizetői pénzből működik: 524 milliárd forintból. És rengetegen fogják a fejüket miatta. A KLIK-ről már sok mindent elmondtunk a Házon kívülben, de arról, hogy a szervezet fizetni sokszor nemigen szeret, még nem beszéltünk. Mert a KLIK rossz adós: lássuk, miért nem hajlandó már sok vállalkozás szállítani az iskoláknak.

A radikális átszervezés és központosítás erősen ellentmondásos. A lényeg: létrejött egy KLIK nevű központi szuperintézmény, amely 3 ezer iskola működéséért és több mint egy millió diák oktatásáért felel, egy monstrum, amely 120 ezer pedagógus és 30 ezer iskolai alkalmazott munkáját irányítja. Vendégünk a KLIK-ért is felelős köznevelési államtitkár, Czunyiné dr. Bertalan Judit.

Ahogyan egészségügyre, úgy közoktatásra is rendre egyre kevesebbet költ Magyarország. Túlközpontosított rendszer, túlterhelt és túlellenőrzött pedagógusok túlórapénz nélkül. Gyengülő eredmények, biflázás. Viták az oktatás minőségéről, a tankönyvekről, a pedagógusbérekről. De akkor miért beszél sikerekről az államtitkár? Este 21.30-tól kiderül az RTL II-n!