A nagykereskedelmi árak nőnek, az meg majd kiderül, hogy csapódik ez le a kutakon.

Budapesten nagyjából kétszer akkora az átlagkereset, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, emellett az ország többi területén élőknél is látványosan többet keresnek a fővárosiak. A szakértő szerint Magyarországon „az emberi lét szinte minden dimenziójában hátrányokat szenved el, aki kistelepüléseken él”.

A magasabb jövedelműek több kedvezményhez juthatnak hozzá, és több hitelt vehetnek fel.

A Tesco elnöke szerint ürügynek használják az inflációt.

A Pénzügyminisztérium szerint a veszélyes nemzetközi környezet miatt rontotta negatívra Magyarország adósbesorolási kilátásait a Fitch Ratings. A hitelminősítő azonban indoklásában nem ezzel, hanem elsősorban a kormány politikai döntéseivel, a magas inflációval és az uniós pénzek körüli bizonytalansággal magyarázata a döntést. A DK szerint a lépés valójában leminősítést jelent.

Ezen felül az idei évre vonatkozó bérmegállapodás alapján 17+7 százalékkal emelik a fizetéseket. 

A Fitch Ratings csak 0,4 százalékos gazdasági növekedést és 20 százalék felett tetőző inflációt vár az idei évre.

Horvátországban már bevezették az eurót – ezzel együtt a fizetések is nőttek. De például egy kiló pulykamell ára a duplája az eddiginek. Magyarország 19 éve tagja az Európai Uniónak, de továbbra sincs tervben belátható időn belül, hogy csatlakozzunk a közös valutához. Milyen hatásai lennének, ha nálunk is az euró lenne a hivatalos fizetőeszköz?

Ez derül ki a HVG által közölt friss KSH adatokból. A fővárosban messze a legnagyobb az egy főre jutó nettó átlagkereset, majdnem 420 ezer forint, Békésben és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszont nincs 250 ezer a megyei átlagfizetés. A GKI szerint a statisztika kicsit torzít, a valódi helyzet még ennél is rosszabb lehet.

Majdnem kétszeres különbségek vannak. 

Hagyományőrző jellegű parlamenti szavazás.

Nemcsak az országgyűlési képviselők fizetése, hanem a költségtérítésük is százezrekkel emelkedik márciustól – írta meg a Blikk. A lap számításai szerint lakásbérlésre, irodabérlésre, alkalmazottak fizetésére, vagy épp benzinköltségre is jelentősen több pénzt kapnak a képviselők. A GKI szerint a képviselőknek az inflációnál is nagyobb mértékben nő a fizetésük, így reálértékben is jobban keresnek majd, mint tavaly.

Már majdnem háromszor akkora az élelmiszerdrágulás Magyarországon, mint az Európai Unióban átlagosan – az Eurostat friss adatai szerint. Egyetlen év alatt átlag 50 százalékkal ugrottak meg az árak a magyar boltokban decemberre, kiugróan a 27 tagállam közül. A GKI szerint még fél évig nálunk mérhetik a legnagyobb drágulást, sőt azt mondják, akár annál is tovább, ha kivezetik az árstopot.  

Azt nem közölték, hány embertől válnának meg.

Betett nekik a rezsicsökkentés csökkentése.

A hármas blokknál esett vissza alaposan a teljesítmény.

A magántőkealapok mögött találhatunk egy igazi NER-szupergoupot: Száraz István, Szíjj László, Mészáros Lőrinc, Hernádi Zsolt, Jászai Gellért, de előbukkan egy eddig ismeretlen pécsi milliárdos is.

A tavaly márciusi rendelet az eltörlését az agrárminiszter azzal indokolta, hogy Magyarország élelmiszer-ellátása biztosítva van.

Hatalmas különbségek vannak Európában az egyes országok inflációs rátái között. Az unióban a két szélsőség Spanyolország és Magyarország, az EU-n kívül pedig Svájc neveti ki a pénzromlást. Számos tényező befolyásolja, hogy az emberek pénze mennyire értéktelenedik el, és hogy az áremelkedés hatásait mennyire érzik meg. 

A rossz energetikai besorolású házakat vétek nem felújítani. Hitelt is érdemes felvenni erre a célra, mert még a magas kamatokat is könnyedén kitermeli az így elérhető rezsimegtakarítás. Jelzáloghitelből akár a csütörtöktől jegyezhető, inflációkövető állampapírt is nyereséggel lehet megvásárolni.

Az energiaügyi államtitkár szerint egész Európa ezt csinálja a háttérben, csak nem plakátolják ki.

Az utolsó 30 százalékos pakkot is eladták, ezért nagyjából 2,8-3 milliárd forintot fizethetett a többségi tulajdonos.

Az iparkamara elnöke szerint az árstopokat akkor lehet a legkisebb kárral kivezetni, amikor az élelmiszerár-infláció eléri csúcsát.

Több az eladó, mint a vevő, így könnyebb alkudni – erről az ingatlan.com szakértője beszélt a Híradónak. A lakások drágulása több helyen már meg is állt, a budapesti agglomerációban pedig akár 10 százalékkal olcsóbban is lehet ingatlant venni, mint tavaly ilyenkor.

A helyiek nem szeretnének egy akkumulátorgyár szomszédságában élni, a legtöbben a gyár vízigénye és a veszélyes anyagok kezelése miatt aggódnak. Úgy tudják, az üzemben nem magyarok fognak dolgozni, és aggódnak, hogy ez a több ezer külföldi ember mivel fogja a szabadidejét tölteni a környéken. A Házon kívül riportja.

Ezen kívül egyedi panaszokat és piaci jelzéseket is kivizsgálnak. 

Ráadásul a szabadpiacon már jóval a háború előtt, 2021 közepétől furcsa logika érvényesült.

Nagy a baj Kínában: 1961 óta először fordult elő, hogy az országban a halálozások száma meghaladta a születésekét, a népesség pedig a 2021-es 1,413 milliárdról 2022-re 1,412 milliárdra csökkent. Míg ma 100 dolgozóra 20 nyugdíjas jut, 2100-ra 100 munkaképes embernek 120 idős embert kell majd eltartania. Számos oka van annak, hogy fogynak a kínaiak, és következménye is lesz bőven.

Nem olyan hosszú a lista.

Hol kerül kevesebbe a csirkemell, a tészta, a tej és néhány egyéb alapélelmiszer, Magyarországon vagy Nyugat-Európában? Külföldre költözött magyar családokat kértünk meg, hogy vásároljanak be ugyanazokból a termékekből ugyanakkora mennyiségben, majd az árakat összehasonlítottuk az itteniekkel. A Házon kívülnek nyilatkozó szakértő szerint a bérkülönbségek és az elszabaduló infláció miatt a magyar családok már dupla annyit költhetnek a keresetükből élelmiszerre, mint a Nyugat-Európában élők. 

A megrendelés-állomány várható csökkenése miatt a segédmunkások megtartása is nehézséget okozhat.

Már csak évei lehetnek hátra az itthon termelt málnának.

A tengeri úton szállított kőolajra decemberben kivetett szankciókat még úgy-ahogy elviseli Oroszország, de a február 5-én életbe lépő, finomított olajipari termékekre vonatkozó tiltásba beleroppan a gazdaság.

A kormány a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítésére hivatkozva több mint egymilliárd forint uniós támogatásról mondott le.

Az agrárminiszter az Indexnek kedden azt mondta, hatósági árak nélkül 30 százalékkal többet költenének élelmiszerre a legszegényebbek. A GKI szerint a miniszter téved.

A termelők sem itthon, sem exportra nem tudják eladni a terményeiket.

Az amerikai Colorado állam kasszájába 120 milliárd forintnak megfelelő összeg került. 

Elvileg így több idő marad a csomagolásra.

Az inflációs nyomás, energiaárak és beszállítói költségek erőteljes növekedése miatt.

Nálunk csak Spanyolország és Olaszország kapott rosszabb pontszámokat. Hat területet vizsgáltak. 

A környező országokban már javában költik a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz alapjaiból származó hatalmas összegeket. 

Az elmúlt hónapokban jelentősen csökkent a kereslet az ingatlanok iránt. 

15-20 százalékkal drágulhat a bankolás, a tavaly kivetett különadó hatására minden korábbinál több cég emelhet tarifát. A legszegényebbek csak az úgynevezett alapszámlák közül válogathatnak, amelyekért akár havi 3 ezer forintot is elkérnek a bankok. Az ügyfelek többsége azonban kedvezőbb csomagot is találhat.

Alig két év telt el 2020 óta, de pénzügyileg ez minden idők legjobb évtizede a milliárdosok számára – mondta az Oxfam jótékonysági világszervezet szóvivője. Felvetették egy ötszázalékos adó ötletét, amit a milliárdosokra vetnének ki. 

A gázolaj literje közelíti a 700 forintot.

A véglegesen a hazai forgalomban maradó új autókról valós piaci képet adó, kivonásokkal tisztított újautó-piacon a Toyota már 2020 óta őrzi elsőségét.

A tavaly tapasztalt rendkívüli aszály negatív hatással volt a hagymatermesztésre Európában és Magyarországon is.

Az energiaválság 2023-ban éri el igazán a társasházakat.

A zsíros kenyér drágult a leginkább az élelmiszerek közül Magyarországon a KSH friss adatai alapján. egyetlen év alatt több mint a kétszeresére drágult a disznózsír. Raskó György agrárközgazdász szerint a szegényebbek lényegesen nagyobbnak érzékelik az inflációt, mint a tehetősebbek. A szakértő azt is mondta: az árstop miatti veszteségeit hárítja a fogyasztókra a sertéságazat.

Tervezni sem tudnak így.