Az uniós oktatási programokban való részvétel jogát az egyetem fenntartójától függetlenül, diszkriminációmentesen biztosítani kell, vallják a hazai felsőoktatási intézmények vezetői.

Az Erasmus-program megvonásával kapcsolatban az uniós forrásokért felelős miniszter azt mondta az RTL Híradónak, hogy az Európai Bizottság soha nem kifogásolta, hogy politikusok ülnek egyetemek alapítványi kuratóriumaiban. Egy novemberi dokumentum szerint azonban ezt többször kérték. A Bizottság emiatt 21 egyetemen felfüggesztette az Erasmus-program támogatását. 

Szinte sehol nincs maradásuk már az afgán nőknek.

Míg az elmúlt két évben a koronavírus miatt korlátozták a kutatóhelyek nyitvatartását, most az energiaválság szólt közbe. A doktoranduszok szerint kevés lehet az idő a doktori dolgozatuk elkészítéséhez, ha megcsúsznak, mindent bukhatnak. Bár van néhány kiskapu, ezekkel igazából a hallgató nem jár jól. A labda a kormánynál pattoghat.

Szoronganak a hallgatók.

Egyedülálló és hiánypótló könnyűzenei képzés indul a Debreceni Egyetemen, amelynek oktatói között Wolf Kati neve is szerepel. Hogy miért különleges lehetőség ez a zene iránt érdeklődök számára, arról az énekesnő mesélt a Reggeliben.

A törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be. 

Jelentősen nő a magyar diákok kivándorlása.

Nem árt néhány pulóver. 

A nyugdíjasok 300 euróra, átszámítva nagyjából 122 ezer forintra számíthatnak.

Akár évközi díjemelés is előfordulhat. 

Az Orbán-kormányok 2010 óta a felsőoktatáshoz való ingyenes hozzáférés szűkítésében, a szakképzés erősítésében és az elitképzés kialakításában hittek. Ám a felvételizők száma olyan mértékben zuhant be, hogy az rtl.hu által megkérdezett egyetemi tanár szerint most a köz- és felsőoktatási politika kudarcát egyaránt megpróbálják elfedni.

A téli szünetet nyújtanák el, hogy spóroljanak a fűtéssel.

Rátóti Zoltán azt mondta, nem közölt azonnali hatályú felmondást a professzorral, de a munkavégzési kötelezettség alól felmentette.

A módosítás részletszabályait az egyetemeknek idén szeptember 30-ig kell kidolgozniuk.

120 évet megyünk vissza, amikor arról beszélünk, hogy a nők tanuljanak-e egyetemen, mondta az író, irodalomtörténész a Reggeliben.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetőit kirúgta a miniszter, miután elmaradt az eső augusztus 20-án, amiért potyára kellett lefújni a tűzijátékot. Közben kiderült, az Állami Számvevőszék kikutatta, hogy demográfiai problémákat okoz, hogy túl sok nő tanul a felsőoktatásban, mert csökkenti a gyerekvállalási esélyüket. Az állam a gazdasági válság és a megszorításokközepette megveszi a Vodafone kisebbségi tulajdonát, és épül tovább a hatvanpusztai Orbán-majorság. Mindeközben Béres Anett a megmentőjét keresi. Ezek voltak a hét videói.

Az egyetem alkalmazotti tanácsa a levélben arról ír, hogy mennyire hátrányosan érintették az intézmény oktatóit az egyetem körüli átszervezési folyamatok. 

Háborús helyzet, gazdasági válság, energiaválság.

Változik a felsőoktatási felvételi, és megszünteti a kormány a nyelvvizsga-kötelezettséget. Mindez azt jelenti, hogy az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, egy diplomához kell-e papírral igazolni a nyelvtudást, illetve hogy a felvételinél miért járhat plusz pont. A Híradó által megkérdezett egyetemek vezetői szerint az új felvételi rendszer segít majd a legkiválóbbak kiválasztásában. A nyelvtudásról azonban az intézmények többsége nem akar lemondani.

Régóta feszítő problémát kezelnek ezzel a döntéssel – mondta Csák János. 

Csák János szerint az állami ösztöndíjasok száma nem fog csökkenni. 

Eddig szigorították a hallgatóvá válás feltételeit, ami túl jól sikerült.

Gosztonyi Gábor katasztrofálisnak nevezte a felvételi eredményeket a pedagógusképzésben. 

Csütörtökön hozták nyilvánosságra a felvételi ponthatárokat, még mindig kevesen jelentkeznek pedagógusnak. 

Orvos, rendőr, pszichológus, építészmérnök szakon is eldőlt, ki tanulhat állami ösztöndíjjal és kinek kell költségtérítést fizetnie.

Idén 99 192 diák jelentkezett az ősszel induló felsőoktatási képzésekre.

Nem titkolták el, de nem is nagyon reklámozzák. 

A napokban egy influenszer közösségi oldalán megkérdőjelezte a dietetikusok tudását, végzettségét, egyáltalán a létjogosultságukat. Abonyi Orsi dietetikus a Reggeliben reagált a kritikákra.

Egy másik személy véleménye arról, hogy hány tárgy van elrejtve egy dobozban, befolyásolja, hogy mennyire kitartóan kutatják át a babák a rejtekhelyet.

A fejlesztési pénzek elköltése nem átlátható az alapítványi fenntartásba került egyetemeknél.

Az eljárás sokakat felháborított, szerintük sokkal több konzultációra és időre lett volna szükség az átalakításhoz.

400 olyan fiatalnak kínál önkéntes tartalékos helyet a Magyar Honvédség, akik nem jutnak be a felsőoktatásba, erről Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Arra számítanak, hogy a 6+6 hónapos szolgálat után lesz olyan, aki a katonai pályát választja. Azok, akik egy év után újra próbálkoznak a felvételivel, a kormány döntése alapján plusz pontot kapnak a szolgálatért.

Nem csak a felsőoktatásba jelentkezők száma, hanem egyes szakok népszerűsége is nőtt tavalyhoz képest. Ez derül ki a tegnap este kihirdetett felvételi pontszámokból. A felvett diákok 81%-a állami ösztöndíjas képzésre mehet. A legtöbb hallgatót idén is az ELTE tudhatja magáénak. És ide kellett a legtöbb pont is, matematika-olasztanár szakra.

Robi és Benji két fiatal férfi, akik olyan múlttal, háttérrel rendelkeznek, amibe még belegondolni is nehéz. Mindketten nagyon rossz körülmények közül kerültek az SOS gyermekfaluba, ahol most utógondozásban élnek, és rendíthetetlenül harcolnak az álmaikért.

Már azt sem tudják, mire készüljenek a diákok - ezt mondta egy középiskolai tanár az RTL híradónak azután, hogy a kormány úgy döntött: marad a digitális oktatás a középiskolákban. Az RTL Híradónak nyilatkozó szakemberek szerint a következő hetekben zajló középiskolai, majd felsőoktatási felvételiről, sőt már az érettségiről is pontos tervre lenne szükség. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a középiskolai felvételi az eredetileg tervezettek szerint, személyes formában zajlik majd.

A szalagavatók elmaradnak, az őszi szóbeli érettségik viszont az eredeti terv szerint zajlanak. Kiderültek a köznevelést és a felsőoktatást érintő szigorítások részletei is. Ami biztos, hogy az őszi hullámhoz képest most lehet kiscsoportos konzultációkat tartani, és folytatódhatnak a felnőttképzések valamint nyelvtanfolyamok is.

Van, ahol tömbösítik az órákat, máshol az eddigi órarendnek megfelelően váltakozik majd a digitális és a normál oktatás. Így készülnek az általunk megkérdezett hatosztályos gimnáziumok oktatói a szerdai átállásra. Ott ugyanis egyformán lesznek normál és digitális órák is. A miniszterelnök hétfőn jelentette be, hogy a középiskoláknak és a felsőoktatási intézményeknek a következő harminc napban újra át kell állniuk a digitális oktatásra. Vannak egyetemi kollégiumok, ahol már kedd éjfélig, máshol csak a hét végéig kell kiköltözni.

Dr. Bachmann Bálint, a Budapesti Metropolitan Egyetem rektora mesélt a hirtelen átváltásról.   

Egyre több idegen nyelvű felsőoktatási képzés érhető el a hazai fiataloknak is. Milyen előnyei lehetnek az ilyen tanulmányoknak, és mire érdemes odafigyelni az iskolaválasztásnál? Dr. Deli-Gray Zsuzsa válaszolt.

Törölje el a kormány, hogy csak érvényes középfokú nyelvvizsgával lehessen felvételizni a felsőoktatásba. Ezért tüntettek délután a parlament előtt diákok és pedagógus szervezetek, ellenzéki pártok is csatlakoztak. A tiltakozók szerint az iskolai nyelvoktatás alacsony színvonalú, így csak azok tudnak majd felvételizni, akik drága különórákra járhatnak. A kormány úgy reagált, hat éve ismert, hogy 2020-tól csak nyelvvizsgával lehet felvételizni, és anyagilag is támogatják a nyelvoktatást.  

Többet költ a kormány sportra, mint felsőoktatásra, vagy gyógyászati segédeszközökre – derül ki az uniós statisztikai hivatal adataiból. Az mfor.hu írt arról, hogyha ehhez még a TAO-támogatásokat is hozzávesszük, akkor már az alapfokú oktatásnál is több pénzt költ a kormány csak a sportra. A DK szerint ez józan ésszel felfoghatatlan. A Fidesznél azt mondják, ezeket a kérdéseket a parlamentben kell megvitatni.

Közeleg a felvételi jelentkezési határideje, sokan most hozzák meg életük legfontosabb döntését. A BME rengeteg lehetőséget kínál, többek között a Gazdaságtudományi Karon lévő szakokon. Dr. Lógó Emma, oktatási dékánhelyettes, valamit Dr. Nemeslaki András, tanszékvezető, meséltek a gazdaságtudomány szépségeiről.

Többen jelentkeztek informatikai és műszaki képzésre, de még mindig nagyon népszerű a jogász, a kommunikáció és a nemzetközi tanulmányok szak. Csütörtök este derültek ki az idei felsőoktatási ponthatárok. Sokan örömükben sírva fakadtak a pontváró bulin, hogy éppen becsúsztak a vágyott főiskolára vagy egyetemre. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem maradt az abszolút kedvenc. Érdekesség, hogy a legtöbb, maximális 500 pont is ide kellett, egy olyan szakra, ahova csak egy diák jelentkezett.

December 22-én indult a 2018. évi általános felsőoktatási fevételi eljárás. Ettől a naptól kezdve elkezdődött a jelentkezés a szeptemberben induló alap- és mesterképzésekre, valamint felsőoktatási szakképzésekre. Rami és Tibi vendége a témával kapcsolatban Dr. Fehér Orsolya, az SZIE egyetemi adjunktusa és dékánhelyettese, valamint Pesti Richárd, élelmiszermérnök duális hallgató volt.

Polónyi István felsőoktatás kutató, egyetemi tanár szerint a mostani egy vállaltan jobboldali kormány, ami nem támogatja a társadalmi mobilitást. A kormányzati lépések a felsőoktatásban elit szemléletet tükröznek, ebből pedig a hátrányos helyzetűek kiszorulnak.

A táguló világ lehetővé teszi, hogy egyre többen a föld bármely pontjára mehessenek egyetemre. Esetünkben tőlünk külföldre és külföldről hozzánk is. A leendő hallgatók egyik tájékozódási lehetősége, hogy a médiában tanulmányozzák a divatba jött felsőoktatási rangsorokat. De ezekkel a rangsorokkal az a baj, hogy nem lehet összehasonlítani őket, mert lényegében, ahány, annyi féle, és egyik sem veszi figyelembe a nemzeti-kulturális sajátosságokat.

A CEU vezetői, oktatói és diákjai is azt mondják, mindenképpen maradnak Budapesten, ahol az egyetem huszonöt éve működik. Készséggel tárgyalnak, ha van kivel, mert a kormány eddig nem akart tárgyalni velük, de az egyetem függetlenségéből és a tanszabadságból nem engednek. Olyannyira nem, hogy ezek sérthetetlenségére biztosítékokat kérnek. Patthelyzet. Mi lesz?

Múlt héten került nyilvánosságra, hogy a magyar közoktatás elbukta a PISA-tesztet. A középiskolások képességeit vizsgáló három évenkénti nemzetközi felmérés szerint a magyar diákok eddigi leggyengébb eredményüket produkálták. Mindenben a 2015-ben mért nemzetközi átlag alatt teljesítettek, ezen belül matematikai eredményük változatlan, szövegértésben és természettudományokban az eredmény zuhanás a három évvel ezelőttihez képest. Az érintett magyar diákok egy része egyetemre készül. Ahol vagy sikerül versenyképes tudást szerezniük, vagy inkább nem. Dolga-e a felsőoktatásnak, hogy megszűntesse a diákok folyamatosan növekvő hátrányait, amelyeket az óvodából az iskolába, majd az iskolából a középiskolába, végül onnan az egyetemre hurcolnak magukkal?

Nem adjuk a Budai Campust felkiáltással újra tüntettek a Corvinus Egyetem diákjai. A felsőoktatási államtitkár szeptember elsején jelentette be, hogy a tervek szerint a Corvinus budai karait a Szent István Egyetemhez csatolják. A diákok és tanárok félnek, hogy ebben az esetben eladják az épületeket és az arborétumot, és Gödöllőre kell kijárniuk.