Magyar egyetemisták is formálják a Mercedes jövőjét: a MOME hallgatóinak tervei már a világmárka legújabb modelljeiben is megjelenhetnek.

Balázs Andrea mozgalmas évadot zárt a színpadon és az egyetemen is: az SZFE negyedik félévének teljesítése után már a gyermekeknek szóló diplomaelőadására készül.

A Cápák között befektetője, Tóth Ildikó ritkán mesél a magánéletéről, ám most megnyílt és elárulta, milyen változások előtt áll a közeljövőben anyaként.

A felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után ismét megindult a keresés az albérletekért – de a fővárosban és a nagy vidéki egyetemi városokban, például Debrecenben, ez már alig érezhető: az ingatlanpiac eddig is folyamatosan pörgött. Budapesten a bérleti díjak 270 ezer forint körül alakulnak, vidéken is sok helyen 200 ezer fölé kúsztak. Soóki-Tóth Gábor és Német Máté szerint a bérlők helyzete nem könnyű, de van remény: elindult egy tőkeprogram, amely bérlakások fejlesztését is célozza – erre a szektorra már égetően szükség volt.

Ponthatárok után hirtelen megugrott a kiadó lakások száma, de a kollégium kevés, az albérlet drága – ez vár a felvettekre Budapesten és vidéken is.

Nyilvánosak a felvételi ponthatárok: kiderült, hol tanulhat szeptembertől több mint 120 ezer diák. Nézd meg, mely egyetemek és szakok lettek a legkeresettebbek!

Nem vettek fel egyetemre 2025-ben? Ne ess kétségbe! Pótfelvételi, tanfolyam, munka vagy nyelvtanulás is lehet a következő lépésed idén ősszel!

Ma este 8-kor kihirdetik a 2025-ös felvételi ponthatárokat. Több mint 129 ezer jelentkező várja izgatottan az eredményt, sokan SMS-ben is megkapják.

Budapesten 100 ezer forintnál olcsóbban szinte semmit sem lehet bérelni, egy kiadó szoba havit átlagos bérleti díja 98 ezer forint – mondja Balog László az ingatlan.com vezető elemzője. Az elmúlt évben több mint 10 százalékkal drágultak az albérlet árak: Budapesten már 250 ezer forintba kerül egy átlagos albérlet, Debrecenben 230 ezer forint az átlag érték, Győrben 190 ezer forintot kell fizetni. A legjobban idén is azok járnak, akik többen egy nagyobb lakást vesznek ki.

Szerda este kihirdették a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Idén debütált az új pontszámítási mód, amiben már az egyetemek döntik el, mire adnak többletpontokat. Azonban a központi rendszer több diáknak rosszul számolta ki a pontjait, több esetben lenullázódtak az eredményeik, erre panaszkodott az RTL-nek több felvételiző is. Megkerestük az Oktatási Hivatalt, de kérdéseinkre nem válaszoltak - honlapjukon azt ígérik, minden panaszt egyedileg megvizsgálnak.

Megindult a verseny a felvettekért annál a 4 banknál, amelyiknél lehet diákhitelszámlát nyitni. Számukra ugyanis a fiatal ügyfél akkor is nagy kincs, ha tanuláshoz is hitelre van szüksége. 

A felsőoktatási ponthatárok kihirdetése indulhat a roham az albérletekért. Július elején már 250 ezer forint volt Budapesten az átlagos bérleti díj, de már Debrecenben is közel ennyiért lehet kiadó lakáshoz jutni. A legjobb ajánlatokra akár órákon belül lecsapnak, a ponthatárok kihirdetése pedig nemcsak a kínálaton, hanem várhatóan az árakon is dobni fog. Mire figyeljenek a lakáskeresők, és mekkora áremelkedést bír még el a piac? Balogh Lászlóval elemeztük a helyzetet.

A legtöbben gazdálkodási és menedzsment szakra jelentkeztek első helyen, most már azt is lehet tudni, hogy hány ponttal lehetett bekerülni.

Idén 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem 2024 szeptemberben induló alap, osztatlan- vagy mesterképzésre.

Aggódó anyuka üzemmódba kapcsolt Wolf Kati: kisebbik gyermeke most kezdi a gimnáziumot, a nagyobbik pedig éppen érettségizik, így – amint az énekes fogalmazott – nem ez élete kedvenc fél éve. Közben viszont maga is a katedrára állt, hiszen a Debreceni Egyetem könnyűzenei intézetében popzenei éneklést tanít. Az első évfolyam most végzett az énekesnő szerint egész Közép-Európában egyedülálló képzésen – jazz- és komolyzenei éneket sok helyen tanítanak, könnyűzenei oktatás egyetemi szinten viszont nincs máshol. Wolf Kati idén lesz ötvenéves, a Reggeli stúdiójában mesélt arról, hogyan éli meg a korral járó elvárásokat, és hogy miért mutat meg olyan keveset a magánéletéből.

A fiatal hacker két oktató fiókjába is belépett, majd módosította a saját és egy hallgatótársa vizsgajegyeit is, letartóztatták. 

Többször is megkérdeztük a BME tulajdonosi jogát gyakorló minisztériumot arról, valóban alapítványi tulajdonba akarják juttatni az egyetemet számos másikhoz hasonlóan, de nem válaszoltak megkereséseinkre.

2011-ben ezen a napon számolt be a Híradó: Pokorni Zoltán az Oktatási Bizottság fideszes elnökeként többször bírálta a felsőoktatási koncepciót, amelyet a kereszténydemokrata oktatási államtitkár, Hofmann Rózsa dolgozott ki. Pokorni Zoltán például azt javasolta, hogy akik egyetemre járnak, de nem szereznek diplomát, utólag diákhitelből fizessék ki a tandíjukat, Hoffmann viszont a felvettek számát akarta csökkenteni. A KDNP budapesti szervezete úgy reagált, hogy Pokorni Zoltán fejezze be az aknamunkát.

Az Európai Unióban már csak Romániában kisebb a fiatal diplomások aránya, mint Magyarországon.

Az autópálya-koncesszió, a menekültügy és a CEU kiebrudalására hozott jogszabály miatt.

Minden egyetemi dolgozó kapjon azonnal 50 százalékos béremelést – ezt szeretné elérni a felsőoktatási dolgozók szakszervezete az államtitkársággal folytatott tárgyalások következő fordulóján, május elején. Szerdán is megbeszélést tartottak, akkor azt kérték, hogy a kormány vizsgálja meg, mennyit keresnek valójában az egyetemi alkalmazottak. Az államtitkár korábban azt mondta, átlagosan bruttó 710 ezer forintot. A demonstrálók szerint viszont csak néhány kiemelt kutató fizetése miatt magas az átlag. 

Hankó Balázs államtitkár szerint nem annyit keresnek a felsőoktatási dolgozók, amennyit állítanak, ezért a demonstrálok bérlapjukkal vonultak ki a minisztériumhoz.

Feszült hangulatú szenátusi ülésen mondott beszédet a HÖK elnöke mintegy 60 diák társaságában. Erősen kritizálta Kotán Attila kancellárt.

Jelentős pluszpontok azért, mert valaki elvégezte az egyetem saját, fizetős felvételi előkészítőjét, vagy azért, mert a szülei, nagyszülei az intézményben végeztek – új szabályokkal startolt idén az egyetemi felvételi. Már nem csak az egységes teljesítmények számítanak, és nem csupán a klasszikus eredmények – a nyelvvizsga, a sport- vagy tudományos teljesítmény – jelenthetnek pluszpontokat.

Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának sajtófőnöke volt a Reggeli vendége, aki szerint az ösztöndíjak mértéke az elmúlt négy évben szinte semmit nem változott. A fenti videóból az is kiderül, hogy mi most a sláger a diákmunkák közt.

A közoktatásban dolgozó 140 ezer pedagógusnak februártól átlagosan 32,2 százalékkal emelték a bérét. Hiába hasonlóan siralmas az egyetemi oktatók fizetése, rájuk nem vonatkozott a béremelés. Így azok az egyetemek, melyeket még nem szerveztek ki alapítványokba, egyre nehezebb körülmények között működnek. A Reggeli vendégei Szakadát István a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék tanszékvezetője és Ferenczi Attila, az ELTE BTK PDSZ képviselője voltak. Mindketten méltatlan körülményekről számoltak be.

Váratlanul érte a tanárok bérrendezése a felsőoktatás munkatársait, ugyanis a fizetésemelésből teljesen kimaradtak. Így fordulhat az elő, hogy egy szakmunkás többet keres egy egyetemi tanársegédnél. A felsőoktatás helyzetéről Gregor Anikó, szociológust, az FDSZ (Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete) ELTE Társadalomtudományi Karának szakszervezeti titkárát kérdeztük a Reggeliben.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája közleményében nem nevezte meg a Dunaújvárosi Egyetemet, de azt írta: az idei felvételi során megjelentek olyan többletpontok, melyek a hallgatók teljesítménye helyett fizetős képzésen való részvételét, vagy szülei korábbi egyetemi jogviszonyát jutalmazzák.

Az is kiderült, hogy mely egyetemek friss diplomásai kérik a legtöbb fizetést.

Már dolgoznak az első olyan kutatók Magyarországon, akik részben a Nemzeti Tudósképző Akadémia a segítségével kezdték el a tudományos karrierjüket – mondta az rtl.hu-nak Hegyi Péter, a program vezetője. A diákokat a középiskolában gyakorlati órákkal próbálják az orvosbiológiai pályára terelni, az egyetemi képzés ideje alatt pedig havi 75 ezer forintos ösztöndíjjal is támogatják őket. 

Azonnali hatállyal elbocsátotta a Corvinus egyetem Ádám Zoltánt, az egyetem docensét, aki idén év elején etikai vizsgálatokat kezdeményezett azután, hogy egy befolyásos családból származó hallgatója annak ellenére vizsgázhatott le az egyik tantárgyból, hogy előzőleg nem teljesítette a félév során előírt tantárgyi követelményeket. Ráadásul a diák a többiektől elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett vizsgát. Ádám Zoltán szerint az ő kirúgásának megfélemlítő hatása van, úgy fogalmazott: ez maga a terror.

Az egyetem indoklása szerint azért döntöttek az elbocsátás mellett, mert a tanár nem működött együtt egy eljárásban. Ádám Zoltán ezt tagadja.

Az Eurostat lesújtó adatokat közölt a diákok foglalkoztatási számairól Magyarországon. Az uniós statisztikai hivatal szerint amíg minden negyedik európai fiatal dolgozik tanulmányai mellett, addig itthon ennek csupán töredéke. Megkérdeztük az iskolaszövetkezeteket, hogy mivel magyarázzák az elsőre megdöbbentő számokat, és az is kiderült, mekkora bérekre számíthatnak a diákok.

Fel van adva a lecke azoknak az egyetemistáknak és főiskolásoknak, akik megfizethető lakhatást keresnek. A kollégiumot meg lehet úszni 17 ezer forintból, férőhelyből viszont kevés van, miközben Budapesten egy átlagos albérlet 240 ezer forint. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a tavalyinál nagyobb túljelentkezésre számít a kollégiumokban, mert elszálltak az albérletárak és megugrott a felsőoktatásba felvettek száma, már a vidéki intézmények is bajban lehetnek. Idén az albérletkínálat is kisebb, a legjobb ajánlatokra akár órákon belül lecsapnak. Az rtl.hu-nak nyilatkozó elsőéveseknek nincsenek illúzióik: akad olyan hallgató is, aki nem kezdi meg tanulmányait szeptemberben, ha nem jut megfizethető lakhatáshoz.  

Janicsák Veca 33, Mérai Kata pedig 51 évesen döntött úgy, hogy kissé változtat addigi életén, új kihívást keres magának, és egyetemre jelentkezik.

Több diákot vettek fel a felsőoktatásba idén, mint az elmúlt tíz évben bármikor. Az ELTE-n és a Semmelweis Egyetemen rekordszámú friss egyetemista kezdhet tanulni szeptembertől. A pedagógusképzésekre is sokan jelentkeztek. Gulyás Gergely miniszter szerint ez azt jelenti, hogy a pedagógus-utánpótlás biztosított. A Pedagógusok Szakszervezeténél azt mondják, a tanárhiány így sem enyhül. 

Szerdán hirdetik ki a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, idén 126 ezren izgulnak a felsőoktatási felvételi miatt. Az RTL Híradó riportere a Budapest Parkból tudósított.

Az nem világos, hogy a 75,5 milliárd forintos juttatást mire adta a kormány.

Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő arról beszélt az Európai Parlamentben, hogy a modellváltó egyetemek valószínűleg nem vehetnek részt a 2024-25-ös Erasmus- és Horizont-programokban.

Magyarországon a 25-34 év közöttiek alig harmada rendelkezik felsőfokú oklevéllel, ennél csak Románia és Olaszország teljesít rosszabbul. Az rtl.hu-nak nyilatkozó oktatáskutatók szerint a kormány leszűkítette a felsőoktatásba jutás lehetőségét, ez okolható a kedvezőtlen trendért. A kötelező nyelvvizsga eltörlése és a tömeges diplomaosztogatás főleg az idősebb hallgatókat érintette, ezért nem mutatkozik meg az arányokban.

Drámai mértékben esett vissza tavalyhoz képest azoknak a végzős középiskolásoknak a száma, akik pedagógusok szeretnének lenni. Nem csoda, hogy csak hagy nehezen találtunk három olyan fiatalt, akik még a jelenlegi helyzetben is tanárként képzelik el a jövőjüket, míg az osztálytársaikból jogászok vagy közgazdászok lesznek. Pontosan tudják, hogy mire vállalkoznak, vajon miért ragaszkodnak a tanári hivatáshoz?

Egyes esetekben idegennyelv-ismereti követelményeket állítanak majd, a felvételinél pedig kemény pluszpontokat fog érni egy nyelvvizsga.

Nyelvészeti képzésekben például a világ 150 legjobb intézménye közé tartozik, sokat javított tavalyi eredményén a Szegedi Tudományegyetem is. 

A minisztereken túl a parlamenti képviselőket, a köztisztviselőket és állami hatóságok tagjait is kizárná az alapítványi egyetemek kuratóriumaiból az Európai Bizottság, tudta meg az RTL Híradó. Ahhoz is ragaszkodnak, hogy a tagokat legfeljebb négy évre válasszák meg, amit egyszer lehetne meghosszabbítani, és a jelölés folyamatán is változtatnának. 

Dr. Kapus Krisztiánnak 37 oldalas az önéletrajza, ami nem csoda, hiszen kell hely a 23 diploma és több nyelvvizsga feltüntetéséhez. A tanulást nem tudja megunni, minden diplomája megszerzése örömmel töltötte el. Az összes tanulmánya az emberismeret köré szerveződik: társadalomismeret, pedagógia, mentálhigiéné, vallástudományok. Már azt is tudja, hogy mi lesz a következő.

Trunk Tomi már a gimit is Ausztriában végezte el, jelenleg pedig egy olaszországi egyetemen tanul. Mindkét külföldi iskoláját alpesisí karrierje miatt választotta, Magyarországon a legjobb szlalom világranglista helyezéssel rendelkezik. Tomi szerint sok magyar diák fél kipróbálni magát külföldön és a magyar oktatást sem tartják elég erősnek, pedig itthon erős alapot adnak az egyetemek.

Lakatos Istvánnak a képességek számítanak, dolgozik nála olyan is, akinek nincs diplomája, de a tapasztalat az, hogy hosszú távon azok teljesítenek, boldogulnak jobban, akiknek van. A magyar diplomaszerzéshez már nem kell nyelvvizsga, erről azt gondolja, hogy szomorú, de ez a valóság. Szerinte az, hogy a filmeket szinkronizálják itthon az a szinkronszínészeknek nagyon jó, de a fiataloknak rossz.

Kovács Ádám orosztanár, aki rajong az orosz nyelvért. Szenvedélye az orosz iránt még gyerekkorában kezdődött, először a Zsigulikba szeretett bele, aztán jött a nyelv. Nem volt kérdés, hogy ha lehetősége adódik Oroszországban fog tanulni. A képzése ingyenes volt, majdnem 3 évet töltött külföldön. A Covid is beleszólt a kint tartózkodásába, így amikor törölték a magyar-orosz repülőjáratokat, úgy döntött, vesz egy Ladát és levezet 2 ezer kilométer. Ádám ma egy gimiben tanít oroszt.

A mai nappal lejárt a felsőoktatási jelentkezési határidő. Még nem tudni, hogy mennyien szeretnének szeptemberben iskolapadba ülni, de az elmúlt évekhez képest növekedés látható a jelentkezők számában. Ez azért is lehetséges Máté András, nyugalmazott egyetemi docens szerint, mert 2019-hez képest 2020-ra 20 százalékkal szakadtak be a jelentkezések. A 21-22-es tanévben 17 ezer magyar diák döntött külföldi tanulmányok mellett, ennek okai a jobb kapcsolatépítési lehetőség, a jobb ösztöndíjrendszer és képzés magasabb színvonala.

Legfeljebb olyan helyzetbe hozhatja őket, amikor el kell dönteniük, hogy az állami tisztséget választják, vagy a kuratóriumokban maradnak.