Alapítványi tulajdonba kerülhet a BME? – a szakszervezet ezt gyanítja, a rektorválasztás mindkét jelöltje fogékony az ötletre

Alapítványi tulajdonba adás szándékát sejti a forráscsökkenés mögött a Műegyetemiek az Oktatás Jövőjéért Csoport képviselője, Halmos Balázs docens, akiknek látványos tiltakozó akciójáról a 60 százalékos állami forráselvonás ellen már korábban beszámoltunk.

Megkerestük az ügyben a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének BME-s ágazatát (FDSZ-BME), valamint Hankó Balázst, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatási államtitkárát. A minisztérium egyetlen megkeresésünkre sem válaszolt.

Az FDSZ-BME részéről Dr Szieberth Dénes oktató azt írta, hogy egyelőre várnak a minisztérium által ígért bérfelülvizsgálatra. Jelenleg „nem tudunk róla, hogy bármi is történt volna ezzel kapcsolatban”.

Arra a kérdésre, hogy érdekében állhat-e a minisztériumnak, hogy csak a június 10-i rektorválasztás után foglalkozzon érdemben a forrásproblémákkal, azt válaszolta: „Természetesen. Érthető az ország jelenlegi pénzügyi helyzetében, hogy amíg nem tudja a fenntartó képviselője, kivel kell majd évekig együtt dolgoznia, illetve hogy sikerül-e alapítványi fenntartásba átkényszeríteni a Műegyetemet, addig igyekszik kivárni”

Bár gyanítjuk, hogy a rektorválasztás dátumánál talán még fontosabb lehet a minisztérium számára a június 9-i választás eredményét megvárni

– tette hozzá. Arról beszélt: „elég egyértelműnek látszik”, hogy közép-, illetve hosszú távon az egyetemet alapítványi tulajdonba akarná juttatni a fenntartó, de „nincs a fenntartótól semmilyen ajánlat egy esetleges alapítványi átalakulás esetére, nemhogy írásban, de szóban sem. Nincs információnk arról sem, hogy a minisztérium elképzelései szerint hogyan érintené a dolgozókat az átalakulás. A már alapítványi tulajdonban lévő egyetemek tapasztalatai alapján tudunk csak előrejelzéseket tenni”. Ő arról hallott, hogy a bérek, az egyetemi autonómia, és az oktatás, valamint a kutatás színvonalának csökkenése várható az alapítványi tulajdonba kerülés után.

Halmos úgy vélte, a júniusban esedékes rektorválasztás után is az várható, hogy ha olyan rektora lesz a BME-nek, aki „szívesen partner” az alapítványi tulajdonba juttatásban, akkor a jövőben a kormány szívesebben hajlik majd a megegyezés irányába a bérek tekintetében. A szakszervezet viszont úgy véli: „Egyik jelölt sem zárkózik el az alapítványi átalakulástól. Különbségek inkább abban vannak, hogy melyikük mennyire szeretné látni előbb a feltételeket, illetve hogy az egyetemi polgárságot milyen módon vonnák be a döntésbe”..

A BME rektori címéért Dr. Charaf Hassan egyetemi tanár, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja, valamint Kiss Rita egyetemi tanár, tanszékvezető indulnak. 

Korábban Aszódi Attila, a Műegyetem Természettudományi Karának dékánja arról beszélt az Indexnek, hogy „a BME vezetése készen áll a finanszírozási modellváltásra, de a fenntartói modellváltásra még nem”. 

Az egyetemi oktatói bérek miatti tiltakozásról az RTL korábban többször is beszámolt. Írtunk az áprilisi akcióról, amikor a dolgozók bérpapírjaikkal kezükben vonultak a minisztérium elé. A bérek jelenlegi értékéről is hírt adtunk: egy adjunktus alapbére például alig 277 ezer forint. A Reggeliben pedig arról is szó esett, hogy a BME-s doktoranduszok mindössze havi 180 ezer forintot keresnek.

Nyitókép: Műegyetemiek az Oktatás Jövőjéért Csoport