Videó: látványos vészjelzést küldtek a BME alkalmazottai, mert elvették az egyetemtől az állami források 60 százalékát

Látványos, villogó SOS-jelzést láthattak a BME épületének ablakaiban csütörtök este a járókelők. A figyelemfelkeltő akciót, amit a fenti videóban is megnézhetnek, a Műegyetemiek az Oktatás Jövőjéért Csoport szervezte. Azért kongatják a vészharangokat, mert „a BME válságos finanszírozási helyzetben van, az állami források a 20 évvel ezelőtti érték 40 százalékára estek vissza”, írták pénteki közleményükben.

Halmos Balázs docens, a csoport képviselője az rtl.hu kérdésére elmondta, hogy a források csökkenése nem egy csapásra történt, hanem az évek alatt folyamatosan lehetett tapasztalni. Igazából a források reálértéke csökkent, tehát nagyrészt az a gond, hogy az egyetemnek járó pénzeket nem igazították az inflációhoz – amellett, hogy néhány évben még forintban mérve is kevesebbet kaptak.

Azt mondta: „Nemcsak a fizetések látják kárát, hanem az egész egyetem: akár a laborok minőségéről beszélünk, akár ha körülnézünk a főépületben, és látjuk, hogy itt is vannak javítani valók”.

Az egyetem szakszervezeti vezetői a súlyos helyzet miatt felkeresték a Kulturális és Innovációs Minisztériumot is, pontosabban Hankó Balázs felsőoktatási államtitkárt. Ő az emailes megkeresésre nem válaszolt, azonban amikor a szakszervezetek március 20-án személyesen is felkeresték, leült velük tárgyalni. Ezt a beszélgetést még két másik követte, a legutóbbi május elején, aztán Halmosék állítása szerint megszűnt a párbeszéd.

A felsőoktatásért felelős államtitkárral azonban sajnos megszakadtak az egyeztetések. A megfogalmazott követelésekre érdemi válaszok, a kért béremelésre vonatkozó ajánlat három tárgyalási forduló után sem érkezett.

Azt viszont Halmos szerint megígérték, hogy nagyjából 4-5 hetes átfutással elvégzik a források felülvizsgálatát. Ennek eredményéről még nem kaptak hírt. 

Az rtl.hu kérdéseket küldött a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint Hankó Balázs államtitkár számára is. Rákérdeztünk a felülvizsgálat helyzetére, valamint arra is, hogy számításuk szerint is 40 százalékos mértékben csökkent-e a BME-re fordított éves állami pénzek reálértéke 2006 óta.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSz-BME) és a többi szakszervezet nyílt levelet írt az államtitkárnak a BME mellett még két másik modellváltáson nem átesett egyetem, az ELTE és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem dolgozóinak nevében. A levelet nagyjából háromezren írták alá – mondta Halmos Balázs.

A tiltakozó egyetemi dolgozók az alábbiakat követelik:

• a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15%”) beépítését az alapbérbe,
• az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban; az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát,
• a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését; a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását,
• az inflációkövető garantált éves emelést,
• a doktori ösztöndíjak azonnali 100 százalékos emelését és hosszú távú értékállóságának biztosítását a garantált bérminimumhoz való igazítással,
• és az egyetemek alapvető működési feltételét biztosító ún. költségkeret ( „fejpénz”) 2018 óta változatlan, értékének 60%-át elvesztő összeg legalább 50%-kal történő azonnali emelését.

A tiltakozásról az RTL korábban többször is beszámolt. Írtunk az áprilisi akcióról, amikor a dolgozók bérpapírjaikkal kezükben vonultak a minisztérium elé. A bérek jelenlegi értékéről is hírt adtunk: egy adjunktus alapbére például alig 277 ezer forint. A Reggeliben pedig arról is szó esett, hogy a BME-s doktoranduszok mindössze havi 180 ezer forintot keresnek.