Most akkor dolgoznak a magyar diákok, vagy sem? A statisztika és a valóság messze áll egymástól

Magyarországon az egyik legalacsonyabb a diákmunkások aránya az Európai Unióban: amíg minden negyedik 15-29 év közötti, oktatásban résztvevő európai fiatal dolgozik tanulmányai mellett, addig ebben a korcsoportban itthon ennek töredéke, mindössze 6 százalékuk foglalkoztatott – áll az Eurostat friss összesítésében.

Na de miért vállalhat ilyen megdöbbentően kevés fiatal munkát iskola mellett? Utánajártunk, mivel magyarázhatóak az uniós statisztikai hivatal adatai, és megpróbáltunk pontosabb képet kapni arról, hány magyar diák vetette meg a lábát a munkaerőpiacon.

Az európai fiatal tanulók negyede munkavállaló

A tavaly mért uniós adatok szerint az oktatásban részvevő 15-29 év közötti fiatalok 25 százaléka volt foglalkoztatott az EU-ban. A diákok többsége, 72 százaléka nem dolgozott – de nem tekinthető munkanélkülinek sem, mert az álláspiacon kívül állt –, 3 százalékuk pedig éppen munkát keresett.

A diákmunkások arányában messze Hollandia vezet, ott a vizsgált korcsoportban az iskolások 73 százaléka dolgozik. A dobogó következő két helyén Dánia (52 százalék) és Németország (45 százalék) áll, de Ausztriában és Finnországban is jóformán tízből négy diák foglalkoztatott. 

Magyarország viszont az Eurostat szerint a sereghajtók táborát erősíti: itthon a 15-29 év közötti tanulók 6 százaléka volt munkavállaló 2022-ben, csupán Szlovákiában (5 százalék) és Romániában (2 százalék) alacsonyabb az arány.

Valójában rengeteg fiatal dolgozik suli mellett

Magyarországon a diákok többsége iskolaszövetkezeten keresztül dolgozik, ami már-már hungarikum, más országokban nincs ilyen foglalkoztatási forma. Az Eurostat mind a 27 tagállamban egységes módszertannal dolgozik, ez azonban nem tekinti foglalkoztatottnak azokat a magyar tanulókat, akik iskolaszövetkezeteknél dolgoznak, csak a munkaviszonyban állókat számolják bele. Így minden évben lesújtó számot közöl az uniós statisztikai hivatal, de szerencsére a gyakorlatban ez nem igaz – magyarázta az rtl.hu-nak Majzik Nándor, a Meló-Diák Iskolaszövetkezet cégvezetője.

Itthon a felsőoktatásban nagyjából minden második hallgató dolgozik.  

Majzik állítja, európai összehasonlításban ugyan nincs a listavezetők között Magyarország a diákmunkások arányában, de valójában nagyjából a felső harmadban helyezkedik el. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint mintegy 290 ezren tanultak a felsőoktatásban a 2022/2023-as tanévben, országszerte iskolaszövetkezeteknél pedig több mint 130 ezer diák dolgozik, ami a hallgatók számával összevetve már kedvezőbb képet fest a helyzetről.

A nappali tagozatosokra vetítve 60 százalékot is meghaladja a foglalkoztatottak aránya, így elmondható, hogy minden második fiatal dolgozik tanulmányai mellett

– fogalmazott Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet elnöke.

Szerinte figyelembe kell venni azt is, hogy a 2021/2022-es tanévben már több mint 16 ezer magyar diák tanult külföldi felsőoktatási intézményben, ez a tendencia pedig évente körülbelül 4-5 százalékkal emelkedik. A külföldi továbbtanulás költségei – még ha ingyenesnek is hirdetik az oktatást – magasabb terhet rónak az ott tanulókra: a megélhetés, a kollégiumi, utazási és albérleti díjak, valamint a szabadidős tevékenységek költsége akár a havi 600-1000 euró/fő összeget is elérheti.

A külföldön tanulók jelentős része az adott országban vállal munkát, tehát ők az ottani statisztikát javítják, a hazai mutatókat pedig gyengítik.

Göbl Róbert hangsúlyozta azt is, hogy a 18-19 év alatti, középfokú oktatási intézményekben tanulóknak – a nyár kivételével – elenyésző része tud munkát vállalni, mert tanítási időben rendkívül leterheltek. Ugyanakkor hozzátette: a szakmunkás tanulók a duális képzés keretében, vagy a műhelygyakorlatokon találkoznak a munka világával, ők már ösztöndíj programban is részesülhetnek.

Diákmunkára szülői hozzájárulással már a 15 évesek is jelentkezhetnek a tanítási szünetben, 16 éves kortól pedig már egész évben lehet dolgozni, ehhez persze nekik is kell a törvényes képviselői beleegyezés. Nappali tagozatos egyetemistáknak már nincs ilyen kikötés, azonban aki passzív jogviszonyba kerül, és betölti a 25. életévét, az már nem vállalhat diákmunkát.

Mennyit lehet megkeresni diákmunkával?

A 25 év alattiak személyijövedelemadó-mentessége azokat a fiatalokat is érinti, akik diákszövetkezeteken keresztül vállalnak munkát. Így a bruttó keresetüket jóformán kézhez kapják, ha fizetésük nem lépi át az átlagbért, ami most csaknem bruttó félmillió forint havonta.

A megkérdezett iskolaszövetkezetek azt tapasztalják, hogy az adókedvezmény lendített a diákmunkások számán. Majzik Nándor szerint az szja-mentesség bevezetése óta mintegy 5 százalékkal nőtt az arányuk, ám szerinte tovább már nem tud emelkedni, ez az 50 százalék körüli arány a felsőoktatásban az elmúlt években beállt.  

Másik jó hír a dolgozó diákok számára, hogy 

a diákmunka órabére nem lehet alacsonyabb a mindenkori minimálbérnél,

ami január elsejétől emelkedett bruttó havi 232 ezer forintra. A tanulóknak járó bérminimum idén bruttó 1334 forint óránként az egyszerűbb, betanított munkákért, illetve bruttó 1704 forint, ha a feladathoz szakképzettség is kell. 2000 forint feletti óradíjjal már speciális szaktudású vagy nyelvismerettel, jogosítvánnyal rendelkező fiatalokat keresnek az iskolaszövetkezetek.

A minimálbér és garantált bérminimum emelkedése az adókedvezménnyel együtt akár 35-40 százalékos nettó bérnövekedést is eredményezhetett

– állítja Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet elnöke. Hozzátette, az informatikai területeken vagy a kiemelt, speciális elvárások esetén akár a fentieknél 30-60 százalékkal magasabb órabérrel is számolhatnak a tanulók.

A tanulók bérét viszont nemcsak a munkakör, hanem annak helye is meghatározza. 

Az átlagos órabér Budapesten bruttó 1800-2000 forint körül mozog, míg az észak-dunántúli régióban ennél körülbelül 100-200 forinttal alacsonyabb. A Dél-Dunántúlon és az Alföldön jellemzően 1500-1600 forint közöttiek, kivéve Debrecen környékén, ott inkább az Észak-Dunántúlhoz hasonlóak a diákmunkás bérek

– mondta el a Meló-Diák Iskolaszövetkezet cégvezetője.

Mint arról korábban a Híradó is beszámolt, idén valóban nőtt a diákmunkások fizetése, a kötelező minimális bérért azonban már nem nagyon találnak embert bizonyos feladatokra – takarítani például még 1800 forintos órabérért is alig jelentkeznek a tanulók.

Több az egyetemista, így a diákmunkások száma is megugorhat

Az elmúlt években az látszik, hogy a nehéz fizikai vagy mezőgazdasági munkákat már kerülik a fiatalok, helyette megnőtt a rugalmas, akár otthonról végezhető irodai állasok jelentősége. Míg másod- vagy harmadéves egyetemisták már a tanulmányaiknak megfelelő pozíciókban is el tudnak helyezkedni, a középiskolások körében inkább a mozis vagy ruhabolti foglalkozások népszerűek, illetve a nyári szezonban a strandokon, a Balatonnál vállalnak szívesen munkát a fiatalok.

Nyáron az év más időszakaihoz képest mintegy 40 százalékkal több diák dolgozik. A félév első heteiben mindig kevesebben dolgoznak, hiszen szeptember elején még sokaknál nincsen végleges órarend, általában október közepétől kezdenek munkát keresni az egyetemisták.

Mintha kicsit könnyebb lenne a meghirdetett pozíciókra jelentkezőket találni, mint a korábbi években, aminek bizonyára a hallgatói létszám növekedése az oka

– mondta Majzik Nándor. 

Idén jelentősen nőtt a felsőoktatásba felvettek száma a központi minimumponthatár eltörlése miatt: a tavalyinál 28 százalékkal több, közel 95 ezer új hallgató kezdte meg szeptemberben a felsőoktatási tanulmányait, 80 százalékukat államilag finanszírozott helyre vették fel. Főleg a vidéki intézményekben ugrott meg a hallgatói létszám, összességében 43 százalékkal nőtt azok aránya, akik már nem Budapesten járnak egyetemre.  

A témában korábban az RTL Híradója is készített riportot:

Göbl Róbert szerint a munkavállalási ráta várhatóan tovább nő majd a diákok körében, mert egyrészt a megélhetés költségei emelkednek – a továbbtanuláshoz egyre többeknek hozzá kell tennie az „önrészt” a családi költségvetéshez –, másrészt munkaerőhiány van, és a vállalatok részéről is egyre nagyobb igény mutatkozik.

A cégek rájöttek, hogy a diákok gyorsan pótolják a kieső vagy hiányzó munkaerőt, a diákszövetkezeti foglalkoztatás pedig win-win helyzetet teremt köztük és a diákok között: a foglalkoztató mentesül a járulékfizetési, adminisztrációs kötelezettségek alól, a diákok pedig kipróbálhatják magukat a munka világában, értékes kapcsolatokat, és nem utolsó sorban saját keresetre tehetnek szert

– fogalmazott a Mind-Diák Szövetkezet elnöke.

Iskolaszövetkezetüknél úgy tapasztalják, hogy a gyakornoki pozíciók a legnépszerűbbek – a diákok általában a tanulmányi szakirányukhoz illeszkedő gyakornoki program vagy állás keretein belül teljesítik a szakmai gyakorlatukat. Göbl Róbert azt mondta: 

egy pályakezdő önéletrajzban komoly értéke van azoknak a cégeknek, ahol a szakmai gyakorlatot végezték.

Megtartó erővel bír, ha egy munkahelyen megvan a jó hangulat és bátorító a csapat, biztosított a mentorálás, illetve valóban versenyképes a fizetés. A pálya elején pedig különösen meghatározóak az első évek, a kezdeti benyomások, amire szert tesz a diák vagy bármely munkavállaló. Ahol a fent említettek közül több hiányzik vagy alacsony a komfortérzet, ott általában sok a betöltetlen pozíció és magas a fluktuáció.

Nyitókép (illusztráció): Getty Images