Ruszin-Szendi Romulusz: Nagyon súlyos következményei lehetnek a Gáza övezet kiéheztetésének

Hogy le lehet-e győzni a Hamászt, az nem csak a katonai matematikán múlik – mondta Ruszin-Szendi Romulusz, a Honvéd Vezérkar volt főnöke az rtl.hu-nak. A 21. századi háborúk már nem olyanok, mint a napóleoni időkben, amikor felállt két hadsereg és a csatatéren eldőlt a harc. Ma már figyelembe kell venni társadalmi és politikai szempontokat is.

Ruszin-Szendi szerint a győzelem egyik feltétele, hogy meglegyen az úgynevezett clausewitzi háromszög, vagyis a társadalom, a politika és a hadsereg is biztos lábakon álljon. Nem véletlen, hogy nem csak katonai célpontokat támad mindkét fél, a lakosság elleni akciókban a társadalmat próbálják megtörni – mondta. Ezt a célt szolgálták a szombaton kirobbant háborúban a Hamász részéről a civilek elleni halálos támadások és a túszejtések is, míg a másik oldalról a közszolgáltatások megszüntetése. A hadviselés része, hogy nincs víz, áram – tette hozzá. De ide sorolható a túszok kivégzésével való fenyegetőzés is a Hamász részéről.

A Gáza övezet kiéheztetése a volt vezérkari főnök szerint egy nagyon rossz út, mert azzal Izrael magára haragítaná még azokat a muszlim országokat is, amelyek egyébként nem ellenségesek vele. Ez lehet az a pont, hogy más megoldást kell találniuk.

Bár Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter a blokád bejelentése mellett hétfőn elrendelte a Gáza övezet „teljes ostromát”, ami 48 órán belül elindulhat és már összevontak erre 35 zászlóaljat, kétséges, hogy egy szárazföldi akció sikerrel járhat. 

Ruszin-Szendi szerint egy házról házra menő küzdelem felér egy öngyilkossággal. 

Mint rámutatott, 2,2 millió ember él ott egy kétharmad budapestnyi területen, ahol a lakosság potenciálisan ellenségként viselkedik. Háromszoros túlerőt kellene felmutatnia az Izraeli Védelmi Erőknek (IDF) ahhoz, hogy sikeres támadást indítsanak. Ilyen nagyságú ostromot Ruszin-Szendi szerint utoljára talán Sztálingrád ostrománál lehetett látni, amiben mindkét fél óriási veszteségeket szenvedett.

A szakember szerint az IDF-nek ráadásul három dimenzióban kell gondolkodni: a földi veszélyek mellett drónokról is komoly csapásokat tudnak mérni a terroristák, és még ott vannak az alagutak, amelyek szintén potenciális veszélyforrást jelentenek. „Nem gondolom, hogy ezt Izraelt bevállalná, csak abban az esetben, ha kiürülne a Gáza övezet” – mondta. 

Az alagutakat még így is rendkívül nehéz lenne megtalálni. Léteznek olyan távérzékelési módszerek, amelyek segíthetnek ebben, de nem mindegy, hogy milyen mélyen húzódik egy alagút. A szenzoros feltérképezéssel pedig az a probléma, hogy ahhoz oda kell menni és el kell helyezni a szenzorokat, ami szintén rendkívül veszélyes.

Nagy kérdés, hogy a harcok meddig fognak tartani. A volt vezérkari főnök szerint a háborúkat nem katonák indítják és nem is ők fejezik be, de az általuk elért eredmények alapján dől el, mit lépjen a politikai vezetés. Folytatás? Tűzszünet? 

Noha a konfliktus nagyon kis területen zajlik, az egész világra hatással van. 

Minden ország politikai felelőssége, hogy ez a konfliktus ne eszkalálódjon, illetve ne terjedjen tovább – mondta Ruszin-Szendi, aki nemrég megjelent könyvében (A háború öt alapelve) írt arról, hogy mi kell egy győztes háború megvívásához. 

Említette a huntingtoni elméletet, ami szerint két különböző civilizáció összecsapása történhet a Közel-Keleten. Ha ez a konfliktus kiterjed több olyan országra is, ahol élnek muszlimok, annak katasztrofális következményei lehetnek – mondta. Ruszin-Szendi Romulusz szerint az is sokatmondó, hogy a Hamász egy olyan időpontban indította meg a támadását, amikor épp másfél éve zajlik egy háború Ukrajnában – emellett pedig Izrael az Ábrahám-egyezmények közül a legfontosabbat, a Szaúd-Arábiával kötendőt próbálja tető alá hozni –, így nagyobb a veszélye annak, hogy a világ több válságövezetében is harcok törnek ki, ha egy másik ország vezetése is meglátja a lehetőséget arra, hogy háborút robbantson ki a céljai eléréséhez. 

Emiatt úgy véli, hogy a világ összes vezetőjének arra kell törekednie, hogy valami megoldást találjanak és véget érjenek a harcok. Azt is hozzátette: évtizedek óta látszik, hogy Izrael és a palesztinok magukban nem tudnak békét teremteni a megegyezésük alapján. Akkora gyűlölet van a két oldal között az egymás elleni erőszak miatt, hogy ez lehetetlen. Emberöltők kellenének ahhoz, hogy ezek az ellentétek valamennyire enyhüljenek – mondta.

Ha valaki úgy gondolná, hogy Magyarországot nem érintik az ilyen konfliktusok, az téved – emelte ki a szakember. 

A harcok többek közt a világpiacra is hatással vannak, az olaj ára például egyből elindult felfelé. Másrészt a válságövezetekben rekedt magyarokat is érintik az események. Ruszin-Szendi ezzel kapcsolatban fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a Magyar Honvédség milyen gyorsan reagált a helyzetre és kezdte el a repülőgépeivel kimenteni a magyarokat. Szerinte ez is azt bizonyította, hogy lehet a Honvédségre számítani ilyen helyzetekben.

Nyitókép: A Gáza bombázás után. Fotó: Mohammed Salem