Törölje el a kormány, hogy csak érvényes középfokú nyelvvizsgával lehessen felvételizni a felsőoktatásba. Ezért tüntettek délután a parlament előtt diákok és pedagógus szervezetek, ellenzéki pártok is csatlakoztak. A tiltakozók szerint az iskolai nyelvoktatás alacsony színvonalú, így csak azok tudnak majd felvételizni, akik drága különórákra járhatnak. A kormány úgy reagált, hat éve ismert, hogy 2020-tól csak nyelvvizsgával lehet felvételizni, és anyagilag is támogatják a nyelvoktatást.  

Többet költ a kormány sportra, mint felsőoktatásra, vagy gyógyászati segédeszközökre – derül ki az uniós statisztikai hivatal adataiból. Az mfor.hu írt arról, hogyha ehhez még a TAO-támogatásokat is hozzávesszük, akkor már az alapfokú oktatásnál is több pénzt költ a kormány csak a sportra. A DK szerint ez józan ésszel felfoghatatlan. A Fidesznél azt mondják, ezeket a kérdéseket a parlamentben kell megvitatni.

Közeleg a felvételi jelentkezési határideje, sokan most hozzák meg életük legfontosabb döntését. A BME rengeteg lehetőséget kínál, többek között a Gazdaságtudományi Karon lévő szakokon. Dr. Lógó Emma, oktatási dékánhelyettes, valamit Dr. Nemeslaki András, tanszékvezető, meséltek a gazdaságtudomány szépségeiről.

Többen jelentkeztek informatikai és műszaki képzésre, de még mindig nagyon népszerű a jogász, a kommunikáció és a nemzetközi tanulmányok szak. Csütörtök este derültek ki az idei felsőoktatási ponthatárok. Sokan örömükben sírva fakadtak a pontváró bulin, hogy éppen becsúsztak a vágyott főiskolára vagy egyetemre. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem maradt az abszolút kedvenc. Érdekesség, hogy a legtöbb, maximális 500 pont is ide kellett, egy olyan szakra, ahova csak egy diák jelentkezett.

Majdnem kétezerrel többen jelentkeztek idén főiskolára vagy egyetemre mint tavaly. Egy népszerűbb intézményben ez nagyjából egy teljes kar hallgatói létszámával egyenlő. A számok azt mutatják, a műszaki szakok népszerűbbek, a pedagógus képzések viszont kevésbé vonzóak a diákok számára az elmúlt évekhez képest.

December 22-én indult a 2018. évi általános felsőoktatási fevételi eljárás. Ettől a naptól kezdve elkezdődött a jelentkezés a szeptemberben induló alap- és mesterképzésekre, valamint felsőoktatási szakképzésekre. Rami és Tibi vendége a témával kapcsolatban Dr. Fehér Orsolya, az SZIE egyetemi adjunktusa és dékánhelyettese, valamint Pesti Richárd, élelmiszermérnök duális hallgató volt.

Polónyi István felsőoktatás kutató, egyetemi tanár szerint a mostani egy vállaltan jobboldali kormány, ami nem támogatja a társadalmi mobilitást. A kormányzati lépések a felsőoktatásban elit szemléletet tükröznek, ebből pedig a hátrányos helyzetűek kiszorulnak.

A táguló világ lehetővé teszi, hogy egyre többen a föld bármely pontjára mehessenek egyetemre. Esetünkben tőlünk külföldre és külföldről hozzánk is. A leendő hallgatók egyik tájékozódási lehetősége, hogy a médiában tanulmányozzák a divatba jött felsőoktatási rangsorokat. De ezekkel a rangsorokkal az a baj, hogy nem lehet összehasonlítani őket, mert lényegében, ahány, annyi féle, és egyik sem veszi figyelembe a nemzeti-kulturális sajátosságokat.

A CEU vezetői, oktatói és diákjai is azt mondják, mindenképpen maradnak Budapesten, ahol az egyetem huszonöt éve működik. Készséggel tárgyalnak, ha van kivel, mert a kormány eddig nem akart tárgyalni velük, de az egyetem függetlenségéből és a tanszabadságból nem engednek. Olyannyira nem, hogy ezek sérthetetlenségére biztosítékokat kérnek. Patthelyzet. Mi lesz?

A Közép-európai Egyetem mellett tüntettek vasárnap kora este Budapesten. Annyian voltak a megmozduláson, hogy leállt a forgalom a belvárosban. A tiltakozók a Corvinus Egyetemnél gyülekeztek, onnan vonultak át előbb a CEU épületéhez, majd a Parlamenthez, a Kossuth térre. A felszólalók arról beszéltek, a kormány nem csak a CEU-t támadja, a szabad oktatás került veszélybe.

Múlt héten került nyilvánosságra, hogy a magyar közoktatás elbukta a PISA-tesztet. A középiskolások képességeit vizsgáló három évenkénti nemzetközi felmérés szerint a magyar diákok eddigi leggyengébb eredményüket produkálták. Mindenben a 2015-ben mért nemzetközi átlag alatt teljesítettek, ezen belül matematikai eredményük változatlan, szövegértésben és természettudományokban az eredmény zuhanás a három évvel ezelőttihez képest. Az érintett magyar diákok egy része egyetemre készül. Ahol vagy sikerül versenyképes tudást szerezniük, vagy inkább nem. Dolga-e a felsőoktatásnak, hogy megszűntesse a diákok folyamatosan növekvő hátrányait, amelyeket az óvodából az iskolába, majd az iskolából a középiskolába, végül onnan az egyetemre hurcolnak magukkal?

Nem adjuk a Budai Campust felkiáltással újra tüntettek a Corvinus Egyetem diákjai. A felsőoktatási államtitkár szeptember elsején jelentette be, hogy a tervek szerint a Corvinus budai karait a Szent István Egyetemhez csatolják. A diákok és tanárok félnek, hogy ebben az esetben eladják az épületeket és az arborétumot, és Gödöllőre kell kijárniuk.

Újra lehet önálló Állatorvosi Egyetem, több felsőoktatási intézményt pedig feldarabolnának vagy összevonnának - erről a felsőoktatási államtitkár beszélt. Palkovics László szerint azért van szükség az átalakításokra, mert néhány intézmény fenntarthatatlan a mostani formájában.

Ha kell, harcolni fognak a Corvinus Egyetem Budai Campusáért - ezt mondják a diákok. A vs.hu írt arról, hogy az egyetem Villányi úti épületeit és az ott lévő arborétumot el akarja adni az állam. Az itt működő karok fórumot szerveztek, ahol a vezetés és a diákok is azt mondták, nem akarnak máshova menni. A felsőoktatásért felelős államtitkár az RTL Híradónak úgy reagált, egyelőre nincs semmilyen konkrét tervük az átalakításra. A PM szerint a kormánynak az értékes területre fáj a foga.

A magyar felsőoktatásban mostanában kialakult ritmus a következő: kiszivárgó információk – tiltakozások – esetleg tüntetések – a kiszivárgó információkhoz képest kormányzati visszavonulás. Ma összeült a felsőoktatási kerekasztal. Ha jól értjük, megállapodtak: marad a kommunikációs képzés, marad a nemzetközi kapcsolatok szak, marad az ipari formatervezés, de megszűnik az úgynevezett társadalmi tanulmányok alapszak. A hétfői tüntetést szervező egyetemisták azt írják, ők továbbra is „harcolnak, hogy tanulhassanak”.

Mégsem szünteti meg a kormány a nemzetközi tanulmányok szakot. Ez a terv váltotta ki a legnagyobb elégedetlenséget a hallgatók és az oktatók körében. Több képzés viszont áldozatául esik a felsőoktatási törvény átalakításának, például a társadalmi tanulmányok. Ez derült ki a felsőoktatási kerekasztal keddi ülésén. A hétfőn utcára vonuló diákok szerint továbbra is veszélybe van az egyetemek autonómiája, ezért szerdára újabb demonstrációt szerveznek.

Az ember: megbecsült műszaki értelmiségi, aki már 48 éves korára akadémikus, ami Magyarországon ritkaság. 8 hónapja kapja magát és elvállalja a felsőoktatási államtitkárságot, négy hónappal később bevezetik a kancelláriarendszert az egyetemeken és vezetésével elkészül a legújabb, 2010 óta az ötödik reformterv. Palkovics László volt Baló György vendége.

Egyre kevesebb hallgató és egyre kevesebb pénz az egyetemeken. Amúgy a gimnáziumokban is. Sok tehetség külföldön tanul. Szakok megszűntetéséről is hallani. 5 év – 5 terv a felsőoktatásról. A legújabb Palkovics László államtitkáré, aki műszaki akadémikus és teljesítményelvűvé tenné a felsőoktatást. Hogyan? Miből? Kivel? Mikorra? Mi köze a munkaerőpiacnak az egyetemhez? Magyarul Balóval 21:30-kor az RTL II-n!

Oxford, Harvard vagy Cambridge. A világ elit egyetemei ma már a magyar diákokat is tárt karokkal várják. Arra voltunk kíváncsiak, miért éri meg rögtön a középiskola után külföldre menni, és hogy jobbnak számít-e egy átlagos európai egyetem az itthoninál?  Kilyén Tamás riportja.

A diáktüntetések arcai. Eddig nem érdekelte őket a politika. Most mi változott?

Dani, Ádám, Luca és Dorina. A szentgotthárdi diákok nagy tervekkel vágtak neki az érettséginek. Sokat tanultak, hogy felvegyék őket oda, ahová vágytak. De pár héttel a felvételi jelentkezési határidő előtt hirtelen rá kellett jönniük, hogy talán hiába tanultak.

Diákok tüntetnek a felsőoktatási törvénytervezet ellen az oktatási államtitkárság előtt.

A kormány fokozatosan emeli a műszaki és természettudományos képzésben részt vevők számát – mondta az oktatási államtitkár.

Utólagos tandíjfizetés is szerepel a kormány lehetséges tervei között.

A jogszabály-tervezet szerint a diákok csak kétszer vehetnének fel egy tárgyat és négy vizsgalehetőséget kapnának.

Mindenki számára megismerhető adat az egyetemi vezetők fizetése.

A tervek szerint 2012-től 240 pont alatt nem lehetne bekerülni a felsőoktatásba.

Negyedik éve áll az összesített felsőoktatási rangsor első helyén az ELTE Bölcsészettudományi Kara.