A Covid után most az energiaválság vághat oda a fiatal magyar kutatóknak

Rájár a rúd az elmúlt években a doktoranduszokra, 2020-ban és 2021-ben a koronavírusjárvány miatt nem, vagy alig tudtak kutatásaikkal foglalkozni, most pedig az energiaválság szabja szűkre a lehetőségeiket.

A doktori képzés jelenlegi rendszere leegyszerűsítve úgy néz ki, hogy minden hallgatónak 2+3 tanévet kell teljesíteni a képzésben. Az első két év után jön egy komplex vizsga, aztán a hallgató a második két éves etap után szerezhet abszolutóriumot, majd nyújthatja be doktori értekezését nyilvános védésre. 

Ebben az esetben az egyik legfontosabb időszak az utolsó 3 év, amikor a doktoranduszok dolgozatukhoz a kutatás zömét végzik, illetve megírják magát a disszertációt.

A pandémiás időszakra reagáltak a kormánynál és egy komoly könnyítést iktattak be: azoknak a hallgatóknak, akik a komplex vizsgájukat 2018. február 1. és 2021. május 10. között teljesítették, 4 tanéven belül kell a doktori értekezésüket benyújtaniuk – tudtuk meg a Pécsi Tudományegyetem Oktatási Igazgatóságától. Ebben az esetben az utazási korlátozások, a kapcsolattartási nehézségek, az infrastrukturális feltételek beszűkülése és az ebből fakadó hátrányok leküzdése volt a jogalkotó célja – írták. Vagyis ebben az esetben 2+4 év lett a képzési idő.

Most hasonlóan nehéz időszakot élnek meg a hallgatók, mert 

az energiaválság miatt a levéltárak, múzeumok egymás után csökkentették a nyitvatartásukat, illetve azoknak az asztaloknak a számát, ahol munkát lehetne végezni. Több hely a téli időszak egy részére be is zár. 

A legfontosabb ilyen kutatóhely, a Magyar Nemzeti Levéltár több telephelye október óta csökkentette a nyitvatartását (a Lángliliom utcai például hétfőn és pénteken már hetek óta nincs nyitva), míg december 15-től egy hónapra be is zárnak teljesen. A megyei tagintézményeknél nem minden telephely zár be, de ott is észnél kell lenni és érdemes előzetesen érdeklődni, ha kutatni akar valaki.

Ugyanakkor gyakori, hogy nincs nagyon mit kérdezni, ez például a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár hete:

Az egyetemi könyvtárak is húztak a nyitvatartásukon, aminek nem csak a doktori programok hallgatói, a mezei egyetemisták sem örülhetnek, mivel az energiával pont a vizsgaidőszakban spórolnak az intézmények. Kivételt jelent a CEU könyvtára, amit megnyitnak a magyar egyetemek és főiskolák hallgatói, oktatói, a Magyar Tudományos Akadémia egykori intézeteinek tudományos munkatársai, valamint a sajtó képviselői előtt.  

Az rtl.hu által megkérdezett doktoranduszok egyre inkább kételkednek abban, hogy sikerül befejezniük a disszertációjukat időben. Egy történészhallgató arra hívta fel a figyelmünket, hogy a pandémiás időszakban vagy egyáltalán nem voltak nyitva a kutatóhelyek, vagy annyira kevés embert engedtek be, hogy már hetekkel, hónapokkal korábban kellett igényelni, hogy bemehessen a levéltárakba. Ő ráadásul pont kiesett a könnyítésből, mert 2021. május 10. után tette le a komplex vizsgáját, így neki csak papíron van három éve, a valóságban kevesebb ideje lesz a több száz oldalas dolgozat elkészítésére. Az sem mindegy, hogy a doktoranduszok a tanulás mellett végzett munkájukat (amiből tulajdonképpen élnek) hogyan tudják igazítani a levéltárak meglehetősen hektikussá váló nyitvatartásához. Az már csak a hab a tortán, hogy ha nyitva vannak is, gyakran rendkívül hideg van a 18 fokos szabály miatt.

Vannak kiskapuk, de nem járnak jól velük a hallgatók

Persze van egy lehetséges módja még a kutatási idő kitolásának: a hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével, amely azonban összesített időtartamban nem haladhatja meg a 8 félévet és egyszerre csak két félévet lehet halasztani. Ezen felül fokozatszerzési határidő különös méltánylást érdemlő esetekben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható – tudtuk meg a PTE Oktatási Igazgatóságtól. 

A jogviszony szüneteltetésnek azonban van több hátulütője is, kezdve azzal, hogy arra az időszakra nem érvényes a diákigazolvány és a TB-fizetésük, adózásuk is változhat, bár ez egyéni élethelyzettől függ. Az állami finanszírozású, nappalis doktori hallgatók ráadásul csak 2+2 évig kapnak ösztöndíjat (először havonta 140, majd a második két évben 180 ezer forintot), a megélhetésüket utána már teljes egészében maguknak kell megoldaniuk, mellette persze a kutatással, írással. 

Hogy mit kockáztat az, aki kicsúszik az időből? Mindent. Elbukhatja a hallgatói jogviszonyát, konkrétan vége lehet a doktorandusz-pályafutásának.

Kérdés persze, hogy történni fog-e bármi az ügyben. A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) szerint különös méltányolást érdemlő helyzetben a felsőoktatási intézmény az illetékes, azon felül már viszont a kormány az illetékes. DOSZ eddig nem kapott jelzést, hogy a pandémiás időszakhoz hasonlóan az energiaválság miatt is gond lenne, igaz, utóbbinak még meglehetősen az elején járunk.

Kerestük a felsőoktatásért felelős Kulturális és Innovációs Minisztériumot a kérdéseinkkel, hogy várható-e újabb törvénymódosítás, vagy bármilyen lépés, ha válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Nyitókép: Iratok a váci levéltárban 2019. február 22-én – Fotó: Kovács Tamás / MTI