Perrel érnék el, hogy ne jelenhessen meg az újság gazdaglistája, rajta a Hell-alapító Barabás családdal, akikhez közpénz is bőven vándorol.

Egyedül Magyarország nem járult hozzá ahhoz, hogy az EU közösen ítélje el Oroszországot 81 európai médium, köztük a 444.hu oroszországi betiltása miatt. Az Európai Bizottság szóvivője mai sajtótájékoztatóján ugyan nem nevezte meg az egyetlen kimaradó tagállamot, de kérdésünkre a külügy megerősítette, hogy Magyarország nem szavazta meg a közös állásfoglalást. Ezt azzal indokolták, hogy az unió is kitiltott korábban három orosz médiumot, ez pedig szerintük ellentétes a médiaszabadság európai értékeivel.

Musk nem hajlandó leszedetni Twitterről a Sydney-ben történt késelés videóit, mire Anthony Albanese arrogáns milliárdosnak nevezte, aki azt hiszi, hogy a törvények fölött áll.

A „Veled mehetek?” című dal azután vált sikeressé, hogy kóbor állatokról készült videók aláfestő zenéjeként felkapták a TikTokon, de valójában nem állatokról szól.

Imperialista propagandát láttak a kertészkedős műsor vezetőjének a nadrágjában.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem Facebook-oldalának kezelői nem kívánják a censura eltörlését.

Pénzbírság helyett figyelmeztetést kapott a bíróságtól a diákaktivista, aki társaival a Néprajzi Múzeumban tiltakozott.

Negyven éve az átlagemberek csak a szoros állami irányítás alatt lévő rádóból, televízióból és újságokból tájékozódhattak. Bár a szerkesztőségekben dolgozó újságírók próbálták tágítani a kereteket, a XXI. Századnak nyilatkozó veterán riporterek – Rangos Katalin, Havas Henrik, Horvát János, Pálfy G. István – mind beszámoltak olyan esetekről, amelyek demokráciában nem fordulhatnak elő. 1988-ban aztán hirtelen nagyot fordult a világ, és sosem látott szabadság köszöntött be a magyar televíziózásban – egy rövid időre.

1924 januárjában állították bíróság elé a József Attila verséből ismert Horger Antal feleségét, aki veszekedés közben rálőtt a tanárra. Egy tőzsdebizományos alaposan feldicsérte a Markó utcai fogházat, hogy kiszúrjon az intézmény vezetésével, egy zenekarvezető pedig vitába bonyolódott egy rendőrrel azon, hogy lehet-e egy zeneszámot a szövege nélkül is erkölcstelennek tekinteni. Erről írtak a lapok száz évvel ezelőtt.

A Human Rights Watch szerint a Facebook és az Instagram „cenzúrája hozzájárult a palesztinok szenvedésének figyelmen kívül hagyásához”.

Jon Stewart műsora azután szűnt meg az Apple-nél, hogy a cég vezetői jelezték: nem kellene Kínával viccelődni.

Homoszexuálisok hétköznapjait bemutató 1967-ben készült képeket nem nézhetnek meg 18 éven aluliak a Néprajzi Múzeumban.

Ivan Minajevet napokkal azután sorozták be, hogy az orosz internetcenzúra vezetője „ukránpárti” videói miatt bírálta.

Aggodalommal figyeli a tanári szakma jelenlegi megbecsültségét Krausz Ferenc, aki a héten kapott fizikai Nobel-díjat. Az állami tévének nyilatkozva azt kérte a döntéshozóktól, tegyenek meg mindent, hogy helyreálljon a tanári szakma becsülete, különben nemhogy Nobel-díjasai, tanárai sem lesznek Magyarországnak. Ezeket a mondatokat azonban az állami hírügynökség kihagyta a tudósításából.

Nyuli József Kádár Jánosnak írt majd hatvanéves leveléből idézett Nyáry Krisztián, miután két kormánypárti politikus is vizsgálatot és betiltást követelt.

2016 szeptemberében egy norvég író tette ki azt a Pulitzer-díjas fényképet, amelyen egy napalmtámadás után súlyosan megsérült vietnámi kislány fut a kamera felé, meztelenül. Az író posztját törölte a Facebook, majd le is tiltotta a férfit. Ezután Norvégiában tiltakozásul ezrek tették ki a fotót, még a norvég miniszterelnök is. Sőt, egy ottani napilap címoldalon hozta le a sztorit. A Facebook végül meggondolta magát.

A rendszerkritikus alkotást az állam engedélye nélkül vitték el Cannes-ba, ahol két díjat is nyertek vele.

A román fiatalok körében népszerű Gheboasă sokak szerint trágár, hímsoviniszta és rasszista szövegekkel szennyezi a kiskorúak agyát, mások viszont azt gondolják, hogy a zenének nem dolga morális iránytűként működni, mert a nevelés a szülők feladata. Egy biztos: hiába lépett fel az Imagine Dragons, David Guetta és Armin van Buuren a kolozsvári Untoldon, most mindenki a 21 éves román trap előadó koncertjéről beszél. 

A szervezők szerint alkalmas lehet Oroszország hadseregének lejáratására az a sor, mely szerint „az álmok országában senki sem akar háborút”.

Szerinte ma is szükség lenne ORI-ra, ami a Kádár-rendszerben meghallgatta a dalok szövegét, és cenzúrázta, amit károsnak talált.

Mindezt napokkal az időközi választás előtt. Pedig a párt szerint az ő jelöltjük volt az egyedüli, aki programot is írt.

Korábban a darab szerzőjének nevét is törölték a színház honlapjáról, Kirill Szerebrennyikov ugyanis nyíltan bírálta Oroszország ukrajnai agresszióját. 

Az illető szekértábor tévesen hiszi, hogy ő a másikban van – mondta Vámos Miklós író, aki egy idő után minden kollektívumból kiközösítettnek érzi magát. A magyar irodalom legerősebb munkáit szerinte újabban nők írják.

És így a címben szereplő kérdésre is választ kaphattunk. A száz évvel ezelőtti lapokból az is kiderült, hogy hol nyaraltak az emberek, mennyire „egyszerűen” élt Horthy Miklós a Várban és hogyan tiltották be a kultuszminisztérium propagandafilmjét. Szó esik még egy „dollárfaluról”, és hogy kik voltak az 1932-es budapesti olimpia „álomgyilkosai”. A történelem ugyan a mondás szerint nem ismétli önmagát, de mintha a száz éve élt emberek is ugyanazokkal a problémákkal szembesültek volna, mint manapság. Újságcikkeket szemléztünk 1923 áprilisából.

A Petőfi '73 című kultfilmmel nem az volt a baj, hogy mit mondott több mint száz évvel korábban Petőfi, hanem hogy mit mondtak 1972-ben azok a középiskolás diákok, akikre még a főszerepeket is rábízta Kardos Ferenc rendező. Ötven évvel a bemutató után szereplők és a stáb tagjai találkoztak újra, a XXI. század stábja pedig jelen lehetett a különleges randevún.

Ezentúl bekérik „alkotmányossági vizsgálatra” a nemzetközi könyvvásárokra szánt kiadványok listáját.

Finta József plébános egy tanárnő esetét mesélte el, de a misének ez a része nem került fel a Kossuth Rádió archívumába. A hibát orvosolták.

Az obszcenitás internetes terjesztését tiltó törvény miatt nem lehet lengén öltözött nőket mutogatni a webshopok élő közvetítéseiben.

Cenzúrázhatta az állami tévé az egyik legnépszerűbb magyar előadó, Beton.Hofi egy dalának szövegét. Egy koncertfelvételt adtak le, de azt a sort, amely Orbán Viktorra és valószínűleg a Pegasus-ügyre utal, elnémították. Szerettük volna megtudni, hogy miért, de nem kaptunk rá választ az MTVA-tól. A Híradónak nyilatkozó médiakutató szerint az állami média ezzel megsérthette a véleménynyilvánítás szabadságát.

„Belehalok milyen szabad ország ez, anyámnak írok sms-t és az Orbán les.”

Először betiltották, majd megbélyegezték a könyvet. A bíróság Litvániát 17 ezer euró megfizetésére kötelezte, az összeget az azóta balesetben elhunyt szerző anyjának kell kifizetni.

A világ egyik legnépszerűbb közösségimédia-platformja a világ leggazdagabb emberének kezébe került.

A „bátorság” és a „harcos” is áldozatul esett a cenzoroknak.

A Truth Social több felhasználója is arról számolt be, hogy kitiltották őket, miután a tavalyi puccskísérletről írtak az oldalon.

Két újságíró töltötte meg háborúellenes cikkekkel az oldalt. Egyikük azt mondta: nem szégyelli bevallani, hogy aggódik a biztonságáért, de szerinte az egyetlen helyes dolgot tették.

Van, aki egy hónapja nem hagyta el a lakását, és van, akinek csak órákat adtak a felkészülésre, mielőtt hetekre bezárták. A „zéró covid” stratégiát kíméletlenül érvényesíti Kína a világ harmadik legnépesebb városában. Sanghajban rekedt magyarokkal beszélgettünk az ottani helyzetről.

De még nem biztos, hogy nem kell majd börtönbe mennie.

Könnyes videókat tettek közzé életük nagy fájdalmáról.

Korábban már betiltották a Facebookot és a Twittert is.

Oroszokat kérdeztek arról, hogy tudják-e, mi zajlik Ukrajnában.

Az észt közmédia orosz nyelvű oldalát letiltással fenyegették meg, mert közölték az ukrán külügyminiszter álláspontját.

Arra, hogy minden szereplőt letartóztatnak.

Peng Suaj csak egy volt a sok közül, akit a kínai állam hetekre kivont a forgalomból. Az ő eltüntetésével a Párt egyből két legyet ütött egy csapásra.

Ebben a formában új értelmet nyert a két határőr veszekedése a határon. Nézd meg a jelenet alternatív feldolgozását!

Peking heteken át próbálta elrejteni a világ elől, mi történik a koronavírus-járvány kiindulópontjában, Vuhanban. Nemcsak a vírus megjelenését akarták titokban tartani, hanem azt is, mit tesznek azért, hogy a fertőzés ne terjedjen tovább. 

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetőivel készített videó miatt korlátozták a Partizán közéleti YouTube-csatorna Facebook-oldalát.

Az ottani médiahatóság eddig kivágta azokat a részeket, amelyek sértik az iszlám erkölcsöt, emiatt gyakran nehezen lehetett érteni a cselekményt.

Gyors, és teljes cenzúrához vezetett Kínában, hogy az ország egyik teniszsztárja szexuális erőszakkal vádolta meg a volt miniszterelnök-helyettest. A hatóságok mindent eltüntetnek az internetről, amely szóba hozza az ennek ellenére nagy port kavart botrányt. Blokkolták a sportoló nevét, sőt a tenisz szóra sem lehetett keresni. A korábbi páros világelső Peng Suaj kedden közösségi oldalán írta meg, hogy a politikus megerőszakolta.

Totális cenzúra van a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint. Szijjártó László a háziorvosoktól kapott visszajelzések alapján azt írta a Facebookon, az emberek tájékoztatása hiányos, gyakran téves, vagy félrevezető. Azt is írta, hogy a kórházakban dolgozók nem nyilatkozhatnak, nem mondhatnak véleményt. A Koronavírus Sajtóközpontot hiába kerestük az ügyben.

A Hétköznapi Csalódások nevű pécsi punkzenekar minden bizonnyal még sose szerepelt annyit a sajtóban, mint az utóbbi pár hétben. Ők is ott voltak egy úgynevezett raktárkoncerten, amit az állam szervezett, hogy segítsen a járvány miatt fellépés nélkül maradt zenészeken. De mivel az énekes pólója és a szövegeik egy része nem igazán volt kormánybarát, mondhatni, cenzúrázták őket.