Kínának több nyomós oka is van, hogy akár hírességeket is eltüntessen a színről

Peng Suaj, Kína legeredményesebb teniszezőnője 2021. november 2-án posztolta ki, hogy Csang Kao-li, az ország miniszterelnök-helyettese szexre kényszerítette. Posztját levették a kínai közösségi oldalról, a Weibóról, ő maga pedig eltűnt. Csaknem három hét után került elő, és azt állította, jól van, és biztonságban érzi magát pekingi otthonában.

Ám a TheWeek szerint a kínai rezsim „kényszereltűnési programja” (hivatalos nevén RSDL – Residential Surveillance) keretében rabolhatták el a sportolónőt. A pekingi rendszert vizsgáló szakértők szerint a kínai ítélőszék elé került emberek „több hónapra eltűnnek, miközben egy meg nem nevezett kormányzati épületben vallatják őket”.

Azt Matura Tamás Kína-szakértő, a Corvinus Egyetem oktatója, a Közép-európai Ázsia Kutató Központ alapítója is megerősítette az rtl.hu-nak, hogy az elmúlt években valóban gyakrabban hallhatunk arról, hogy egy-egy kínai híresség, köztük a metoo mozgalom szószólóivá vált nők vagy befolyásos gazdasági szereplők hosszabb-rövidebb időre eltűnnek a nyilvánosság elől, nyomaikat az internetről is eltüntetik, és hónapokig vagy akár évekig nem hallani róluk. Amikor pedig újra előkerülnek, virágnyelven arról beszélnek, hogy belátták korábbi bűneiket, és most már megújult emberként dolgoznak egy erősebb Kínáért.

„Ideológiai, belpolitikai és kisebb részben világpolitikai érdekek egyaránt közrejátszanak ebben a nyugati szemmel elfogadhatatlan jelenségben. Azonban 

Peng Suaj esete kínai szemszögből mégsem annyira a metoo ügyről szól, sokkal inkább arról, hogy a 2013 és 2018 közötti Kína hét leghatalmasabb emberének egyikét, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának egyik korábbi tagját vádolta meg. Az ilyesmit egyértelműen a Párt elleni támadásnak veszi Peking” 

– magyarázta a helyzetet Matura, aki szerint a jelenségnek három fő mozgatórugója van.

Komoly kínai belharcok

Egyrészt a jelenlegi pártvezetés Hszi Csin-ping vezetésével úgy gondolja, hogy a nyugatias viselkedési minták veszélyeztetik az ország stabilitását, fejlődését, erkölcsi integritását és végső soron a párt hatalmát. Befolyásos pártvezetők, mint például Vang Hu-ning, az atomizálódó amerikai társadalom vélt vagy valós problémáit látva olyan erős, autoriter államban látják a megoldást, amely időnként lecsap a túlontúl elszemtelenedő egyénekre, akiket az individualizáció hírnökeinek látnak.

Másfelől 2022-ben kellene megkezdődnie a tízévente esedékes vezetőváltásnak, hiszen lejár Hszi második ötéves mandátuma is. De már régóta tudható, hogy az elnök-pártfőtitkár az eddigi szokásokkal szakítva a hatalom csúcsán kíván maradni – novemberben a Párt olyan különleges határozattal kötelezte el magát Hszi hatalmának fenntartása mellett, ami eddig csak Mao Ce-tungnak és az országot modernizáló Teng Hsziao-pingnek járt.

„Bár a külvilág számára egységet mutat a Kínai Kommunista Párt, a háttérben komoly belharcok zajlanak, hiszen több erőközpont érdekét is sérti, hogy nem léphetnek előre a ranglétrán. 

Egy-egy neves személyiség eltűnése, azaz eltüntetése a belső ellenzék számára is üzenet,

amely megmutatja, hogy még a leggazdagabbak (például Jack Ma, az Alibaba alapítója) vagy a leghíresebbek (mint Csao Vej színésznő) is a párttól függenek, és nem mehetnek szembe a vezetés akaratával” – mondta a diktatórikus módszer hátteréről a Kína-szakértő.

Harmadik indokként pedig Matura azt említette, hogy az Egyesült Államok és Kína erősödő szembenállása arra készteti az állampártot, hogy a hatalmát bármilyen módon kikezdő elemekkel leszámoljon, és ezáltal példát statuáljon, hiszen az egyre éleződő nemzetközi helyzetben nem mutathat gyengeséget kifelé sem, illetve nem engedheti meg magának, hogy belpolitikai, társadalmi gondok elvonják a figyelmét a stratégiai játszmáról.

Ez utóbbi egybecseng azzal az új elmélettel, miszerint Kína hanyatlik, elérte csúcspontját, és most minden eszközzel megpróbál visszakapaszkodni a vezető szerep elérése érdekében, emiatt pedig egyre durvább módszereket vet be.

Politikába csomagolt metoo?

A kínai teniszezőnő ügye mögött a Princeton és a Charles Darwin Egyetem The Conversation-ben publikáló szakértői is világos üzenetet látnak: a párt nem akar amerikai stílusú metoo mozgalmat Kínában, hiszen minden olyan alulról építkező törekvéssel ellenséges, amely megkérdőjelezi tekintélyét. Kína legutóbbi „eltüntetős” esete is jól mutatja, hogy a kommunista párt narratíváinak ellentmondó, politikailag kényes ügyek hogyan vonnak magukra tekintélyelvű reakciókat.

Hiába hangoztatja a kínai párt, hogy a nők, akik állítólag „a fél eget a vállukon tartják Kínában”, élvezik a nemek közötti egyenlőséget az ország kormányában, Peng eltüntetése és „agymosása” kísérlet arra, hogy egy csapással több legyet is üssenek, azaz szétzúzzák az eltérő véleményeket, megfékezzenek minden kínai metoo-lendületet, és elriasszanak a Kínai Kommunista Párt tisztviselőinek kritizálásától.

Kína napjainkig emberek tízmillióit büntette meg formálisan vagy durván átláthatatlan büntető rendszerén keresztül. Az ujgurok és más muszlimok tömeges elnyomása csak a legújabb példa, de eltüntetési módszerei igen régre nyúlnak vissza. A Kínai Kommunista Párt sok embert kényszermunkatáborokba száműzött, amivel 2013-ban látszólag felhagyott, ám jól látható, hogy a hasonló visszaélések továbbra is jelen vannak. Emberek tízezreit illegálisan házi őrizetbe kényszerítik különböző időtartamokra, nem beszélhetnek vagy mozoghatnak szabadon – írja a cfr.org.

A lap emlékeztet arra, hogy Csao Ce-jang pártfőtitkárt napokkal az 1989-es tienanmeni mészárlás előtt leváltották, utolsó tizenhat évét a közélettől elzárva töltötte a párt központjában. Amikor a 2009-től kezdődő kínzások, büntetések és családtagjai zaklatása sem tudta elhallgattatni a jól ismert emberi jogi ügyvédet, Kao Cse-senget, visszakényszerítették szülőfalujába, és soha többé nem hallottak felőle. Amikor a milliárdos vállalkozó, Hsziao Csien-hua, aki a párt elitjéből sokakat segített meggazdagodni, nem volt hajlandó hazamenni Hongkongból, 2017-ben elrabolták, és azóta is az anyaországban tartják fogva, jogi indok nélkül. Liu Hsziát, a néhai Nobel-békedíjas Liu Hsziao-po özvegyét hosszú időre elhallgattatták, miután férjét bebörtönözték, és a még Kínában élő családot ért fenyegetések miatti külföldre menekülése után sem mert nyíltan beszélni.

Kína megítélése romlik

Arra a kérdésre, hogyan tekintsünk a kínai-magyar kapcsolatok szorosabbra fűzésére, a kínai hitelekre és a Fudan Egyetem tervére, Matura Tamás azt mondja, a magyar-kínai viszony szempontjából inkább a Nyugat és Kína között növekvő feszültségek bírnak jelentőséggel.

„A Peng Suaj ügyéhez hasonló esetek rendkívül negatív színben tüntetik fel a pekingi vezetést a fejlett országokban, aminek hatása van Kína társadalmi megítélésére és így a diplomáciai kapcsolatokra. Az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság kapcsolatai évek óta romlanak, és az ehhez hasonló emberi jogi botrányok hatására az unió és főbb tagállamainak Kína-politikája egyre inkább a konfrontáció irányába mutat. Ennek hatásai alól a magyar kormány sem tud kibújni, különösen azért, mert a magyar közvélemény szemében is egyre negatívabb kép él Kínáról.”

Öt híresség, akinek nyoma veszett

1. Csao Vej: Kína egyik legnépszerűbb színésznője 2021. augusztusban tűnt el a nyilvánosság elől. A filmeket és tévésorozatokat, amelyekben szerepelt, eltávolították a videóplatformokról, nevét kitörölték a kínai internetről. A kínai sajtó ezek után azt írta róla, hogy korábban is perről perre bukdácsolt, és férjével együtt korábban öt évre kitiltották a „kínai értékpapírpiacokról” a szabályok megsértése miatt. Állítólag Csao üzleti birodalma okozott gondot a Pártnak. Azzal vádolták, hogy hazafiatlan, mert egy tajvani színészt választott ki egy 2016-os film főszerepére.
2. Jack Ma: az Alibaba e-kereskedelmi óriás mögött álló milliárdos vállalkozó három hónapra eltűnt, röviddel az után, hogy 2020. októberben bírálta a kínai pénzügyi rendszert. Mát és két közeli kollégáját beidézték a pénzügyi szabályozó hatósághoz, és kisvártatva leállították az Alibabához tartozó Ant Group pénzügyi technológiai cég, Kína legnagyobb fizetési szolgáltatójának rekordösszegű részvénykibocsátását. Mát legközelebb vidéki tanárok online jótékonysági rendezvényén látták nyilvánosan, ahol a helyi média szerint az iparmágnás azt mondta, hogy „tanult és gondolkodott, és elszántabb, hogy az oktatásnak és a közjólétnek szentelje magát”.
3. Ho Csiankuj: a kínai biofizikus az után tűnt el, hogy egy hongkongi csúcstalálkozón bejelentette: megalkotta a világ első genetikailag módosított gyermekeit. A kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság vizsgálatot rendelt el, a tudós nem sokkal a konferencia után eltűnt a nyilvánosság elől. A sencseni Déli Műegyetem kampuszának egyik kis vendégházában „tucatnyi azonosítatlan férfi őrizte”. Egy évvel később három év börtönbüntetésre és 430 ezer dollárnak megfelelő pénzbírságra ítélte egy kínai bíróság, miután bűnösnek vallotta magát „illegális orvosi gyakorlatok” elkövetésében.
4. Fan Pingping: az ismert színésznő 2018-ban tűnt el titokzatosan négy hónapra, egy évvel az után, hogy a Time magazin címlapjára került. Később kiderült, hogy az X-Men sztárját a kínai kormány állítólagos adóelkerülés miatt vette őrizetbe, amiért később közel 70 millió dollárnak megfelelő pénzbírságot kapott. „Bocsánatkérő levél” című nyilatkozatát a Weibón tették közzé, miután újból megjelent a nyilvánosság előtt. Ebben Fan azt írta, hogy „méltatlannak érzi magát a társadalom bizalmára, és cserbenhagyta a rajongókat, akik szerették őt”.
5. Aj Vej-vej: 2011-ben a másként gondolkodó kortárs művészt a kínai rendőrség letartóztatta, amikor egy Pekingből Hongkongba tartó járatra készült felszállni. Ezután eltűnt, sanghaji műtermét pedig bezárták. Aj később azt mondta, hogy egy titkos fogdába vitték, ahol éjjel-nappal megfigyelés alatt tartották a kínai kormány nyílt bírálata miatt. Ma Londonban él.

Nyitókép: Peng Suaj az amerikai nyílt teniszbajnokságon 2006-ban. Fotó: Andrew Gombert/MTI/EPA/