Külföld

Kuvait a világ egyik leggazdagabb országa, mégis elégedetlenek az emberek

rtl.hurtl.hu

2024. szeptember 25. 9:02

Hiába volna pénz rá, a kormány képtelen növelni az energiatermelést, ezáltal rendszeresek az áramkimaradások a világ egyik legnagyobb olajtartalékkal rendelkező országában, Kuvaitban. A lakosság egyre nehezebben viseli szüneteket, az 50 fokos hőségben ugyanis nem a luxust jelenti a klíma: hűtés nélkül a mindennapi teendőket is alig lehet ellátni. 

Kuvait a világ egyik leggazdagabb állama, de a nyári hőség miatt olyannyira megnövekedett az elektromos energia iránti igény, hogy rendszeressé váltak az áramkimaradások, a lakosság pedig egyre nehezebben viseli a sötétséget, valamint a nem működő klímákat – írta a New York Times

Az energiaproblémák életeket is veszélyeztetnek: a 40 éves Mishari al-Oljan például azt mondta, hogy apjának árammal működő oxigénberendezésre van szüksége a lélegzéshez, de a kimaradások miatt nem folyamatos a palack működése, így kénytelen volt egy generátort is beszerezni.  

Az energiatermeléssel kapcsolatos problémák több tényezőre vezethetők vissza, de a fő gondot az okozza, hogy a globális felmelegedés miatt hirtelen megugrott a lakosság energiaigénye, ez pedig már meghaladta a meglévő elektromos hálózat kapacitását. A rendszer bővítése évtizedek óta késik, elsősorban bürokratikus okok miatt. 

Kuvait egyébként az utóbbi években átállt a rendkívül környezetszennyező olajégetéses energiatermelésről a földgázra, de mivel az ország viszonylag kevés földgázt termel, importálnia kell. A szükséges mennyiség pedig rohamtempóban nő: az egy főre jutó földgázfogyasztás 16 százalékkal emelkedett 2000 és 2021 között. 

A klímaváltozás hatása idén egész évben érezhető volt a térségben: áprilisban a heves esőzések súlyos áradásokat okoztak Dubajban, majd júniusban olyan hőhullám érte el a régiót, ami több mint 1300 ember halálát okozta. 

A nyári áramszünet nem új keletű Kuvaitban; 2006 óta rendszeresen előfordulnak hasonló esetek. Idén azonban az illetékes minisztérium még hosszabb ideig tartó tervezett áramszüneteket hirdetett, ezt pedig már nehezen viselte a lakosság. A tárca közleményében a júniusi kieséseket annak tulajdonította, hogy „az erőművek nem tudták kielégíteni a csúcsidőszakban megnövekedett keresletet, amit a korábbi évekhez képest magasabb hőmérséklet is tetéz”.

Volt olyan időszak, amikor a hőmérséklet elérte az 50 Celsius-fokot, amit ráadásul még melegebbnek éreztek a helyiek a part menti magas páratartalom miatt.

„Nehezemre esik kimenni a házból” – mondta a 31 éves al-Shammari. Az elviselhetetlen hőség gondot okoz az iskolákban is, az egyik tanár például arról beszélt, hogy a diákok nem tudnak rendesen koncentrálni. „Ha ilyen meleg van, és nincs áram, az egész életed megáll. Már az alapvető napi feladatokat sem tudod elvégezni” – mondta.

Kuvait a világ egyik legnagyobb olajexportőre (az ország területén található a Föld olajtartalékának mintegy 6 százaléka), és 980 milliárd dolláros vagyonalappal rendelkezik, de a polgárai gyakran panaszkodnak a rossz kormányzásra. Egy nemrégiben megjelent jelentésből is az derült ki, hogy az áramkimaradások hátterében nem a pénzügyi gondok vagy az üzemanyaghiány áll, hanem a nem megfelelő közigazgatás. A káoszt jól mutatja, hogy az elmúlt 10 évben 14 villamosenergia-miniszter szolgált. 

„Ha egy olyan országban, mint Kuvait, rendszeresen kimarad az áramszolgáltatás, akkor egyértelmű, hogy a tervezéssel van a gond" – írta Jusef al-Zalzalah volt miniszter a közösségi oldalán. 

A régió többi országában ráadásul – mint például az Egyesült Arab Emírségek, valamint Katar – nincsenek áramkimaradások, bár az éghajlatváltozás ezekben az államokban is érezteti hatását. A légszennyezettség és a perzselő hőmérséklet ugyanis rontja a bevándorló munkavállalók egészségét, akiknek munkája gyakran ki van téve az időjárás viszontagságainak. A hőség zárt térbe kényszeríti a lakosságot, a leggazdagabbak pedig szezonálisan kivándorolnak valamilyen hűvösebb éghajlatú európai vagy észak-amerikai országba. 

A Közel-Kelet államaiban egyébként gondot okoz a már betiltott gázfáklyázás is, az így felszabaduló mérgező gázok ugyanis több millió ember életét veszélyeztetik. Az olajfúrások során keletkező hulladékgáz elégetéséből származó szennyezés több száz kilométerre is eljut, rontva a levegő minőségét az egész régióban. Pedig a hulladékgázt nem muszáj elégetni, felhasználható volna otthonok fűtésére vagy éppen elektromos áram előállítására is. 

Nyitókép: Kuvait fővárosa – Fotó: Pixabay

#Külföld#kuvait#áramszünet#olaj#ma#energia#elégedettség